A torokhoz nyomott kés neve: TTIP!
2015-12-26 Bal-Rad
Hatalmas a tét: bukunk, ha letarol bennünket Amerika
Az EU és az USA között folyó szabadkereskedelmi tárgyalások, illetve a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) célja a kereskedelmet és beruházásokat nehezítő akadályok leépítése a két fél között. Bár az EU és USA közötti kereskedelemben az agrártermékek részesedése csupán 5-6 százalék, az ezekkel kapcsolatos egyeztetéseket és találgatásokat kiemelt figyelem övezi. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy a megállapodás igazi vesztese pont Európa agrárszektora lesz, miközben az egyezmény elsősorban az EU-nak sürgető, mivel az USA a Csendes- Óceáni Partnerségi Egyezmény (TPP) aláírásával már jelentős sikereket ért el. A TPP Obama elnökségének szép zárása lehet, és a 2016. évi elnökválasztás miatt a TTIP könnyen háttérbe szorulhat, ez pedig az EU lemaradásával fenyeget.
A TTIP-tárgyalások 2013 júliusában kezdődtek. Céljuk az EU és az USA között fennálló kereskedelmi és beruházási akadályok leépítése. A tárgyalások tizenegyedik fordulójára 2015 októberében került sor, ennek fókuszában azonban nem agrárkereskedelmi kérdések álltak. Ezekről, tekintettel érzékenységükre, valószínűleg csak az utolsó fordulókban igyekeznek majd egyezségre jutni a felek. Az egyezmény megkötésének ideje egyelőre megjósolhatatlan.
A TTIP jelentőségét mi sem érzékelteti jobban, mint hogy az EU és az USA együtt a globális GDP több mint felét realizálja, egymás között lebonyolított áruforgalmuk a világ összes áruforgalmának több mint 30 százalékára tehető, egymásnak nyújtott szolgáltatásaik értéke pedig a világ szolgáltatáspiacából több mint 40 százalékot képvisel.
Európa lemaradhat
A TTIP tető alá hozása elsősorban az EU számára sürgető, hiszen az USA időközben a Csendes - Óceáni Partnerségi Egyezmény (TPP) aláírásával közvetlenül a TTIP tárgyalások utolsó fordulója előtt már jelentős sikert könyvelhetett el. A TPP keretében körvonalazódó szabadkereskedelmi övezet ugyanis, amelynek tagjai az USA mellett Kanada, Mexikó, Chile, Peru, Japán, Szingapúr, Vietnam, Malajzia, Brunei, Ausztrália és Új-Zéland, várakozások szerint rövid időn belül a világ leggyorsabban növekvő gazdasági integrációja lesz. A TPP nyélbe ütése Obama elnökségének szép zárása lehet, és a 2016. évi elnökválasztás miatt a TTIP könnyen háttérbe szorulhat, ami az EU lemaradásával fenyeget.
Nem véletlen, hogy elemzők az EU és a TPPből kimaradt Kína között a kereskedelmi és beruházási akadályok leépítésére irányuló törekvések előtérbe kerülését valószínűsítik. Az EU és az USA közötti kereskedelemben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése az energetikai berendezések, gépjárművek, gyógyszerek és egyéb ipari termékek mögött nem jelentős, mindössze 5-6 százalékra tehető. Ennek ellenére az ezekkel kapcsolatos egyeztetéseket és találgatásokat kiemelt közfigyelem övezi, ami az EU helyzetét alaposan megnehezíti, hiszen nemcsak a tárgyaló partnerrel szemben kell érvényesítenie érdekeit, hanem tagországainak polgárai és politikusai felé is folyamatosan bizonygatnia kell, hogy megfelelően képviseli az európai érdekeket és értékeket, és biztosítja a transzparenciát a tárgyalások során.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre érvényben lévő importvámok nem tekinthetők magasnak, ezért a hangsúly nem is elsősorban a vámok további csökkentésén, hanem inkább a kereskedelmet hátráltató, úgynevezett nem vámjellegű akadályok (NTB) leépítésén van, amelyekről az egyezkedés a TTIP-tárgyalások legnehezebb fejezete.
Klóros csirke, hormonkezelt marha
Több olyan súlyos "tétel" van, amelyre az egyik tárgyalófél úgy tekint, mint NTB, miközben az a másik számára tárgyalási alapot nem képező standard. Ilyen többek között a növekedési hormonok használatának vagy a csirkehús klórozásának tiltása az EU-ban. Rengeteg vita forrása néhány látszólag csekély különbség: például az EU-ban bármilyen szer vagy eljárás alkalmazása tiltott, ha nincs egyértelmű tudományos bizonyíték annak ártalmatlanságára, míg az USA-ban csak akkor lép életbe tiltás, ha a káros hatásról tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. Az USA ezért megengedőbb bizonyos szerek vagy eljárások alkalmazása terén.
A TTIP megkötésétől a GDP és az össztársadalmi jólét növekedését remélik mindkét tárgyaló félnél. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének aspektusából: többnyire az EU USA-ba irányuló kivitelének növekedésével számolnak elsősorban tejtermékekből (sajtok), borokból és más alkoholtartalmú italokból, valamint cukorból. Ugyanakkor az EU valószínűsíthetően több marhahúst, baromfihúst, üzemanyagcélú etanolt és közepes minőségű búzát importál majd az USA-ból.
Mivel az EU egyes tagországaiban az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének makrogazdasági súlya más és más, ezért az e várakozásokkal kapcsolatos álláspontjuk is igen különböző. Abban viszonyt egyetértenek, hogy a kereskedelem liberalizálása mellett elengedhetetlen a szabályozás konvergálása, egyébként az EU termelői versenyhátrányba kerülnek az uniós előírásoknak (állatjólét, környezetvédelem stb.) való megfelelés extraköltségei miatt.
Magyarország rosszul jöhet ki az egyezményből
És hogy érinti mindez Magyarországot? Magyarország USA-ba irányuló mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitele nem számottevő, 2014-ben mindössze 44,5 millió dollárt tett ki, miközben 48,2 millió dollár értékben hozott be ilyen termékeket az észak-amerikai országból. Egyelőre úgy tűnik, hogy a TTIP megkötése ugyan érdemben nem érinti a belpiacot, hatása közvetett módon a magyarországi termékek európai uniós exportpiacain jelentkezhet. Az Agrárgazdasági Kutató Intézetnél (AKI) készült elemzések alapján valószínűsíthető, hogy bizonyos áruféleségeknél, mint például a marhahús, a konzerv csemegekukorica, a bioetanol vagy az izoglükóz, akár már a vámok leépítése érezhető lenne a magyarországi exportteljesítményben.
Ugyanakkor számos olyan termék, illetve árucsoport van, amelynél sem a vámok, sem az NTB eltörlése nem okozna jelentős változást: vagy azért, mert ezek európai piacain más versenytársak dominálnak (például gabonafélék, baromfihús), vagy azért, mert az európai termelés szerkezete, illetve a termékek minősége más (például olajnövények, bor).
Fontos hangsúlyozni, hogy a kiskereskedelem saját minőségbiztosítási, védjegyezési és címkézési rendszerei nem tartoznak a nemzetközi egyezmények hatálya alá, és egy ilyenekkel "körülbástyázott", érzékeny fogyasztói piaccal szemben, mint amilyen az EU, a mennyiséget kereső, feltörekvő piacok sokkal vonzóbbak lehetnek az USA mezőgazdasági és élelmiszeripari exportőreinek.
(agrarszektor)
Bal-Rad komm: A TTP és a TTIP az amerikai neokolonizáció legújabb "virága"! Az ész nélkül nyomtatott dollárral agyondotált amerikai szeméttel való beterítése a világnak.
Az Európai Unió (sajnos benne Magyarország) egyszerűen nem képes ellenállni az USA gazdasági nyomásának, amelynek újabb és újabb piacokra van szüksége, hogy a "géntechnológi vívmányai" által halmozódó készletei ne temessék maguk alá az amerikai mezőgazdaságot. Akár Európa egészségének rovására is!
Nagy is a sunnyugás a dolog miatt az EU-ban! Kiváltképp Magyarországon, ahol a qrmányzati kommunikáció szintjén meg sincs említve a téma! Mert bár Magyarország vonatkozó élelmiszerszabványai az EU legszigorúbbjai közé tartoznak, az unió belső kereskedelmi szabályai nem igazán teszik lehetővé az érvényesítésüket.
A TTIP a még megmaradt magyar élelmiszerfeldolgozó kapacitás fogja lerombolni, és ráadásul komoly egészségügyi kockázatot is jelent számunkra.
Csupáncsak azért, hogy az "amerikai álom" ne omoljon össze!
Kapcsolódó:
 TTIP! Kés a torkunkon-de mi észre sem akarjuk venni! Még a Századvég sem optimista. Berlinben több mint 150 ezer ember ment ki tüntetni ellene, Magyarországon viszont alig beszélnek róla: miközben a kormány kifelé hivatalosan támogatja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) megkötését, a hvg.hu megszerzett egy Századvég-tanulmányt, amely egy sor aggodalmat sorol fel az egyezménnyel kapcsolatban. A cikk a berlini Correctiv nevű oknyomozó portállal együttműködésben született.  Egy platfo rmon a Fidesz és a baloldal: jöhet a TTIP! "A folyamatos belpolitikai csatazajban nem sok figyelem jut az életünket valóban meghatározó dolgoknak" - írta áprilisban Bod Péter Ákos a Heti Válaszban a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (angol rövidítése alapján TTIP-ről). És lőn: a magyar sajtóban szinte alig kapott visszhangot, hogy az Európai Parlament (EP) tegnap fontos határozatot fogadott el a tervezett szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban.  A horvátoknak miniszterelnököt, hazánknak még csak miniszter-helyettest ad az izraeli TEVA Nemcsak Horvátországban, de hazánkban is általános meglepetést keltett, hogy déli szomszédunknál bizonyos Tihomir Oreskovic lett a kormányfő-jelölt, aki egyébként egy Amszterdamban élő és az izraeli központú multinál, a TEVA Pharmaceuticals-nál dolgozó, horvátul csak alig beszélő, kanadai állampolgársággal is rendelkező technokrata/üzletember. De mielőtt lesajnálnánk a horvátokat, és elhinnénk, hogy az Orbán-kormány esetében ez elképzelhetetlen, olvassuk végig a cikket.  Orbá n Viktor: Újra kell gombolni az európai mellényt ( magyaridok.hu) - Miniszterelnök úr, az idén nagyot változott a kormány, a Fidesz és az ön népszerűsége is. Év elején zuhanó népszerűségi mutatókkal, belső marakodásokkal, egyes intézkedések ellen nagy erővel tiltakozó társadalommal szembesülhettek, mára ennek nincs nyoma, lényegében mindent visszaszereztek, amit a 2014-es választás utáni hónapokban elveszítettek...  Titkos csoport irányítja a Világot - tudományosan bizonyított (aranykorhajnalan.blog) A top 25-ben már benne van a JP Morgen, az UBS és a Goldman Sachs. Aztán lejjebb van a listán az Exxon Mobil, a Microsoft. A lényeg, hogy a top 49 vállalat pénzintézményekből, bankokból és biztosítókból áll. A többinél lényegében csak egymás között lökdösik a pénzt. Ezután lehet beszélni a politikai elitről, amely kiszolgálja a világ irányítóit, és gondosan elkendőzi a rendszer működését, sötétségbe tartja a lakosságot, mert ha az emberek felfognák, s megértenék, hogy hogyan működik ez a rendszer, mekkora szarban vagyunk akkor már ma az utcán lennénk. De hogy ez ne történjen, meg erre van a politika és a politikus, a kormányfő, mint pl. Orbán Viktor, aki szintén kapuőre ennek a rendszernek.  Kövér: Így nincs értelme az uniónak ( mno.hu) Még soha nem volt olyan gyenge az Európai Unió gazdasági, katonai, politikai értelemben, mint most - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlapnak. A hétfőn megjelent interjúban Kövér László arról beszélt, az évezredfordulón az unió még közel állt ahhoz, hogy önálló, erős közösség legyen belőle, azonban "Európa kudarcot vallott": az euró nem lett világpénz, a közösség gazdaságilag nem lett szuverén, és nem alakított ki gyümölcsöző gazdasági kapcsolatot Oroszországgal, emellett a közös védelmi politika helyett az Egyesült Államok haderő-telepítése van napirenden az unió egyes országaiban.  A pápa szerint lehet, hogy az idei lesz az utolsó karácsonyunk ( adventista.hu) Ferenc pápa azt mondta a Szent Péter téren összegyűlt tömegnek, hogy az idei lehet, hogy az emberiség utolsó karácsonya lesz. Komor beszédében a pápa kifejtette, hogy a jelenlegi kaotikus állapot már a "végidők" kezdete, és valószínű, hogy jövőre ilyenkor már felismerhetetlen lesz a világ. A harmadik világháború kezdetét már korábban bejelentő Ferenc pápa a hónap elején a Szent Márta-házban tartott miséjében "színjátéknak" nevezte az idei karácsonyt. |
