Bőkezűen támogatja a kormány a történeti, filozófiai, szociológiai kutatásokat. A kabinet által milliárdokért gründolt új intézetek élére viszont vagy olyan vezetők kerültek, akik állandó vitában vannak a kollégáikkal, az adott szakterülethez nem értenek, vagy olyan perifériára szorult politikusok, akik igazodnak az új elvárásokhoz. A Szakály-botrány nyomán összeszedtük, hány hivatalt, intézetet alapított a második Orbán-kormány.
„Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt” – ezzel mentegetőzött Szakály Sándor történész vasárnap az ATV műsorában egy korábbi kijelentése miatt. Pénteken ugyanis egy interjúban arról beszélt, sok történész vélekedésével szemben – mely szerint 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról –, ő úgy gondolja, az csak egy „idegenrendészeti eljárás” volt. Szakály azt követően vonta vissza pénteki nyilatkozatát, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége lemondását követelte egy frissen alapított kutatóintézet éléről, de a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is bírálta.
A sarkos megállapításairól ismert, a történelemtudomány fősodorával gyakran szembehelyezkedő történész január 2-től irányítja főigazgatóként a Veritas (latin szó, jelentése: igazság) Történetkutató Intézetet. Az intézet a Miniszterelnökség részeként működik költségvetési szervként, nem része az autonómiával rendelkező MTA kutatóhálózatának vagy az egyetemi műhelyeknek, de nem is alapítvány, mint például a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány.
Nem a Veritas az egyetlen olyan kutatóintézet, amely a kormány hivatalaként, szerveként működik költségvetési pénzből. A második Orbán-kabinet az utóbbi években több olyan szervezetet hozott létre vagy támogatott, melyeknek hivatalosan is egy új szemléletmód meghonosítása a célja. Élükre többnyire olyan kutatók, esetleg volt politikusok kerültek, akiknek az adott témában nincsenek értékelhető kutatási eredményeik.
A cél: „hitelesen, torzításmentesen”
A Veritas 260 millió forintot költhet idén. A Miniszterelnökségen belül működő intézet a 2014-es állami támogatásának nagy részét, 248 milliót fizetésekre, személyi juttatásokra költheti, és csak 12 milliót egyéb, dologi kutatásokra – olvasható a 2014-es költségvetési törvényben. A főigazgatót egy októberi kormánydöntés szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János nevezi ki és mentheti fel, vezetői megbízása 5 évre szól.
Szakály Sándor
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A főigazgató, Szakály hadtörténész, aki főleg Magyarország második világháborús szerepét kutatja, korábban a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója volt, az MTA Történettudományi Bizottságának tagja. Disszertációját a magyar tábori csendőrségből írta, kandidátusi értekezése a 1938 és 1945 közötti katonai elitről szólt. Tavaly azzal keltett feltűnést, hogy egy januári konferencián kijelentette, „a közhiedelemmel ellentétben nem verték szét a 2. magyar hadsereget”, és az nem semmisült meg hetven évvel ezelőtt a Don-kanyarban. Szerinte a hadsereg relatíve jól felszerelt volt, „megkapott mindent, amit meg lehetett kapni”. (A doni katasztrófáról, a pusztítás okairól és mértékéről szóló cikkeinket itt, a rossz felszerelésre panaszkodó akkori tisztes naplóját pedig itt olvashatja.)
Szakály és a Jobbik
Mint arról a HVG tavaly októberben beszámolt, Szakály egyik kötetének kiadását a Kárpátia Stúdióra bízta, amely a Nagy Magyarország című folyóiratot is kiadja. A történész nevére rákeresve több olyan meghívó is feltűnik az interneten, amit a Jobbik valamelyik szervezete adott ki. Pete Róbert zalaegerszegi jobbikos képviselő volt például a védnöke annak a január 12-i rendezvénynek, amelynek a meghívója szerint Szakály volt a főelőadója.
Amikor 2010 tavaszán az LMP-t is támogató amerikai Richard Field nyílt levélben kritizálta Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselőt, Szakály a Népszabadság Online-ban tette helyre Field „ténybeli tévedéseit”.
Már a Jobbik hetilapja, a Barikád is közölt vele interjút a csendőrségről. Ebben arról beszélt, hogy a csendőrség képes volt „az állandó portyázással (ahogy a korban a járőrszolgálatot nevezték) visszafogni a bűnelkövetési hajlandóságot”, továbbá jók voltak a felderítési arányai is. Szakály szerint az „1945-ös feloszlatás oka a csendőrségnek a magyarországi zsidóság gettóba tömörítésében és a deportálásokban való tevékeny közreműködés volt”. A történész ugyanakkor megemlítette, hogy 1944 tavaszán egy csendőrtiszti küldöttség megpróbálta kijárni, „vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzótól”, hogy „ezen feladatra ne használják fel a csendőrséget”, de nem jártak sikerrel.
A kormány a Veritast „a nemzeti összetartozás erősítése érdekében” hozta létre azzal a céllal, hogy „a magyar közjogi hagyományokat méltó módon”, „az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeit hitelesen, torzításmentesen, a mai kor elvárásainak megfelelően” mutassa be. A kutatóintézet feladata lesz „elemezni a különböző irányzatok, mindenekelőtt a baloldal, a jobboldal és a harmadikutasok viszonyát a töréspontot jelentő kérdésekben (család, vallás, nemzet, szabadság, választások, parlamentarizmus)”.
Elfogulatlan szereplő?
Szintén küldetésének érzi a kabinet a rendszerváltás történetének újraértelmezését. Még tavaly márciusban döntött úgy, hogy erre létrehozza a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet és Archívumot. Ez is költségvetési szervként, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt tevékenykedik, eredetileg 360 milliót különítettek el számára, ám augusztusban az Átlátszó.hu szerint a szervezet úgy kapott 400 milliót a rendkívüli tartalékból, hogy az intézmény addig nem állt fel, csak a vezetőjét, Bíró Zoltánt nevezték meg. Az idei költségvetésben 300 millió van elkülönítve az intézet számára.
Bíró Zoltán - kapott egy intézetet
Fotó: MTI / Soós Lajos
A politikai pályáját az állampártban kezdő – de külön utas nézetei miatt onnan 1988-ban kitett – Bírónak sajátos véleménye van a rendszerváltásról. Nézetei sokban hasonlítanak arra, ami ma hivatalos, kormányzati álláspontnak tűnik. 2007-ben a Magyar Hírlapnak – amelynek manapság rendszeres szerzője – azt mondta: „A rendszerváltás félrevitele, a legrosszabb megalkuvások éppen azáltal születhettek meg, hogy az általunk egyedül helyesnek tartott Alkotmányozó Nemzetgyűlés helyett a paktálásokra felettébb alkalmas, kaotikus, rendezetlen Nemzeti Kerekasztal tárgyalásfolyam jött létre.” Bíró szerint Antall József „ügyesen mozgott az alkudozásban”, ráadásul „igen ambiciózus ember volt”, így kerülhetett ő az MDF élére.
Tavaly júniusban interjút adott a Heti Válasznak, melyben arról beszélt, hogy Antall sokáig nem volt részese az eseményeknek, ám „hirtelen komoly pozícióba került”, így szerinte „természetszerűleg vetődik fel a kérdés, hogy mégis honnan és hogyan”. Erre a hvg.hu-n reagált Antall egykori államtitkára, Kajdi József, aki szerint Bírónak „az egész rendszerváltoztatásról, annak szereplőiről lesújtó véleménye van, Sólyom Lászlóra, Göncz Árpádra és a szabad Magyarország első miniszterelnökére, Antall Józsefre különösen neheztel, jó szót csak az őt pozícióba helyező Orbán Viktorról szól”. Kajdi szerint „Bírót előítéletei képtelenné teszik az elfogulatlan megállapításokra”.
Politikai kinevezettek az ügynökök nyomában
Több mint másfél éves késlekedés után döntött úgy a kormány, hogy az ügynökmúlt feltárására létrehozza a Nemzeti Emlékezet Bizottságát. Miután 2012 tavaszán jelentős vita bontakozott ki a Fidesz parlamenti frakcióján belül, amiért nem támogatták a pártállami múlt feltárására vonatkozó LMP-s törvényjavaslatot, a képviselőcsoport 2012 májusáig adott időt a kabinetnek a tervezet kidolgozására. Ám a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium csak tavaly novemberben terjesztette be a javaslatát, amelyet már csak a téli rendkívüli ülésén fogadott el az Országgyűlés.
A törvény ebben az esetben sem vár el kiemelkedő tudományos teljesítményt a bizottság tagjaitól: nem kell tudományos fokozat a betöltéséhez, elég egy jogi vagy társadalomtudományi diploma és ötéves munkaviszony. Egyetlen igazi szigorú feltétel van: csak az 1972. február 14-e után születettek jelentkezhetnek, tehát csak olyanok, akik a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor még fiatalkorúak voltak, tehát nem lehettek a rendszer tagjai. A bizottság 4 tagját kétharmaddal választják, egy főt az igazságügyi, egyet pedig az MTA elnöke delegál – megbízásuk 9 évre szól. Egyelőre nem tudni, kiket jelölnek a pártok és mennyi pénzből fog gazdálkodni a szervezet.
A törvény lehetővé teszi, hogy a titkosrendőrség áldozatai 2014-től nyilvánosságra hozhassák a rájuk dolgozó ügynökök, titkos szolgák nevét, adatait – amiről korábban gyakran folyt vita a bíróságokon. A bizottság nemcsak az ügynökmúltat kutatja majd, azt is vizsgálja, hogy a Munkásőrség, a KISZ vagy a kommunista pártba 1948-ban beolvadt Szociáldemokrata Párt vezetői milyen pályát futottak be.
Bebútoroztak
Szintén egy miniszterelnökségi intézmény kutatja a határon túli magyarokat. 2012 utolsó hónapjában – amikor hivatalosan még fel sem állt a szervezet – erre 100 milliót, 2013-ban pedig 1,2 milliárdot kapott „a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal”, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI). Bár a hvg.hu értesülései szerint a tavalyi támogatást sem tudta 100 százalékosan felhasználni, a 2014-es költségvetés újból 1,3 milliárd támogatást helyezett kilátásba.
Szász Jenő - ő is
Fotó: Fazekas István
A hvg.hu a 2013-as februári alapítás után három hónappal többórás telefonálgatás után sem találta meg az NSKI irodáját. Cikkünk megjelenése után viszont jelentkezett az intézmény elnökhelyettese, aki bemutatta a kutatóintézet fővárosi központját, ahova az NSKI azokban a napokban költözött be. Az intézet élére a korábbi székelyudvarhelyi polgármester, a Fidesz által egykor támogatott Szász Jenő került, akiről közismert, hogy Kövér László gyerekét keresztelte.
Szeptember végén Szász a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, a tervezett 100 főből már felvettek 45-öt. Mint mondta, ő is türelmetlen néha a szervezés lassúságával, de még szokja a magyarországi bürokráciát, és hangsúlyozta, egy teljesen új, zöldmezős beruházásról van szó, meg kell találni a legjobb szakembereket. Az NSKI létrehozását más kutatók korábban azért bírálták, mert az Akadémiának is vannak ilyen kutatásai, sőt külhonban is működnek ilyen intézetek. Szász szerint viszont az ő feladatuk ezeknek a kutatásoknak az összehangolása, ráadásul szerinte a szomszédos országoktól nem lehet elvárni, hogy a magyar kisebbségek kutatását jó irányba vigye, azt csak Budapesten lehet jól elvégezni. Szász közgazdász, de életrajza szerint a soproni faipari egyetemen volt doktorandusz, a bútorok és lakberendezési tárgyak számítógépes tervezéséről könyvet is írt.
Rejtélyes kutatók a cigányság nyomában
„Árnyalni kell a magyar kormány cigánypolitikájáról Európában kialakult hamis képet” – indokolta az Országos Roma Önkormányzat vezetője, Farkas Flórián tavaly szeptemberben a Roma Kutatóközpont (RKK) létrehozását. Az RKK főleg uniós támogatással fog működni: a kutatásokra 60 millió forintot irányítottak át. Mint arról a kutatóintézet hátterét feltárni akaró, de az átláthatatlan működés miatt állandó akadályokba ütköző Magyar Narancs január elején megállapította: a 19 fős csoport tagsága nem ismert. Ugyanis az akkor még működő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség életrajzaikat, publikációikat nem akarta nyilvánosságra hozni.
Hamar távozott az éppen felálló intézet vezetője: eredetileg a posztra Balogh Lászlót, az ELTE egyik intézetének igazgatóját kérték fel, aki Farkast onnan ismerte, hogy az intézetben diplomázott. Az NFÜ szerint viszont még a próbaideje alatt megszüntette a munkaviszonyát, helyére Gyurok János került a pécsi egyetemről. Gyurok kisebbségkutató ugyan – főleg a horvátsággal foglalkozott –, de a Magyar Narancs szerint nincsenek a magyar cigányságra vonatkozó releváns kutatásai, a másik vezető, Vona Márton sem kifejezetten romakutató. A HVG novemberben arról számolt be, hogy az RKK kutatási terve főleg általános megállapításokat tartalmaz, az idézetek többsége egyetlen műből származik.
Bőkezű ösztöndíj filozófusoknak, sírkertgondozás
Nemcsak a történelmi igazság kiderítésére, a rendszerváltás újraértékelésére, az ügynökmúlt feltárására, a határon túli magyarok és a cigányság kutatására figyel a kabinet, hanem a magyar filozófia- és eszmetörténetet is új megvilágításba helyezné.
175 millió forintból gazdálkodhatott tavaly a kormány által létrehozott Molnár Tamás Kutatóközpont (MTKK). Az intézet létrehozásáról szóló hivatalos lap, a Magyar Közlöny megjelenésekor a hvg.hu megkereste az MTKK-nak helyet adó Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, ám az egyetem akkor időt kért, hogy tájékozódjanak, pontosan miről van szó. Pár órával később visszajeleztek: valóban a 2010-ben elhunyt, Amerikában tevékenykedett, magát jobboldalinak nevező filozófus nevét vette fel a központ.
Boross Péter - ő is
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Bár a három kar (közigazgatás-tudomány, hadtudomány, rendészeti kar) közül egyik profiljába sem fér be igazából az eszmetörténet, a kutatóközpontot mégis ide telepítette a kabinet. Tavaly októberben a rektor már ki is írt egy pályázatot a modern és kortárs eszme- és művelődéstörténet témakörében, amire fiatal kutatók jelentkezhetnek. Az ösztöndíj kiemelkedően magas: havi 190 ezer forint járt a győzteseknek egy évig (a doktori ösztöndíj tavaly 100 ezer volt).
Szintén a közigazgatást hivatott segíteni a 2012-ben létrehozott Közpolitikai Kutatások Intézete, amely a KIM egyik háttérintézménye. Az évi 210 millióból működő KKI feladata a nemzetközi kormányzati tapasztalatok elemzése, hogy ezzel is segítse a kabinet tevékenységét. Miközben a közel 4 milliárdos állami szerződéssel bíró Századvég-csoport is komoly szerepet játszik a döntés-előkészítésben, jogszabálytervezetek előkészítésében, a KKI is hasonló szerepet visz: makrogazdasági elemzéseket végez, nyomon követi a közigazgatás, az önkormányzati rendszer, a vidékfejlesztés, az egészségügy, az oktatás-, a foglalkoztatás és a szociálpolitika formálódását.
Tavaly 300 millió, idén 317 millió forintból tevékenykedhet a Nemzeti Örökség Intézete, melynek létrehozásáról a kormány tavaly április 23-án határozott. A NÖI 29 fővel működik – ennyivel emelkedett a Miniszterelnökség egyébként is felduzzasztott létszáma –, és a határozat szerint feladata „a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása” lett. A Kormányzati Információs Központ a hvg.hu-val árpilis végén azt közölte, az intézet feladata többek között a Nemzeti Sírkert és egyéb, az épített örökség körébe tartozó emlékhelyek gondozása. Az intézet az első Orbán-kormány idején létrehozott Nemzeti Kegyeleti Bizottság számára teremt intézményi hátteret, a bizottságot honlapja szerint Boross Péter volt miniszterelnök vezeti. Május végén a miniszterelnök Radnainé Fogarasi Katalint, a bizottság főtitkárát nevezte ki az intézet élére.
