Cui prodest?

Cui prōdest scelus, is fecit;

azaz: „Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el.”

(Seneca: Medea)

*

Cui bono

A cui bono elv

mindennapos a rendőrségi nyomozások esetében.

A cui bono alkalmazása számos tényezőtől függ,

elsősorban attól, hogy előre kitervelt

és nyereségvágyból végrehajtott bűntettről van-e szó.

Kovács urat holtan találták az országút mentén.

Amennyiben Kovács úr baleset áldozata volt

(mert például egy arra haladó gépkocsi elütötte),

a cui bono alkalmazása nem vezet eredményre.

Ez akkor is érvényes,

ha például egy részeg sofőr gázolta el Kovács urat.

A nyomozókban azonban felmerülhet a gyanú,

hogy Kovács úr halála nem baleset, nem a véletlen műve,

elsősorban ha Kovács úr jelentős vagyont hagyott hátra örököseire

(általánosan megfogalmazva van egy olyan személy,

aki jelentősen profitál Kovács úr halálából).

A nyomozás ekkor elsősorban az örökösökre fog összpontosítani,

akik közvetlen hasznot húznak a halálesetből,

de a cui bono alkalmazása

nem csak anyagi indítékokat vesz figyelembe.

Elképzelhető, hogy Kovács úrnak szeretője volt,

a felesége erről tudomást szerzett és ezért akarta megölni.

Az is elképzelhető, hogy a szerető ölte meg,

mert Kovács úr el akarta hagyni

(és ezzel véget akart vetni egy anyagilag előnyös helyzetnek).

Lehetséges, hogy Kovács úrnak adósságai voltak,

jelentős tartozásokat halmozott fel

szerencsejáték- vagy kábítószer-függősége miatt,

vitába keveredett adósságai rendezése során.

Elképzelhető, hogy valamilyen törvényellenes tevékenységben vett részt

és üzlettársai el akarták tenni láb alól valamilyen okból kifolyólag.

Legvégül az is elképzelhető,

hogy Kovács urat csak egyszerűen kirabolták

és a rabló valamilyen ok miatt véget vetett életének.

A cui bono alkalmazásához szükséges a nyomozati munka során

az indítékok,

nemegyszer csak a gyilkos számára elképzelhető indítékok

feltárása, azonosítása, elemzése, megértése.

Ugyanis nem elképzelhetetlen, hogy Kovács urat félreértésből ölték meg,

összekeverték valaki mással,

aki ugyanazon a helyen volt ugyanabban az időben

(vagy ott kellett volna lennie).

A be nem számíthatóan elmebajos elkövetők indítékai

(pl. ha valaki azt hitte, hogy Kovács úr követi)

is ide tartoznak.

(Wikipédia)