N A G Y J E N C I K L O P É D I A

EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA

Életminőségteszt-mondatok, Solymárvölgy, XXI. sz.

Komjáthy Jenő
ÉLETSOR

Futó gyönyörben, hosszu gyászban
Éltem az emberpusztaságban,
Nem tudva mibe kezdeni.
Világ zugában elfeledve,
Csupán magamnak énekelve, -
De fönnen tudtam érzeni!

Bár megtiport az élet átka;
S kietlenűl, az út sarába,
Hosszú homályban éltem én:
A végzet éles, zord csapásit,
Bár egyre sújt még, egyre kábit,
Rovásra sohasem szedém.

Szivembe nyúlt a szomorúság,
Huzattam is, de csak a búsát,
Vigadtam sírva, bús magyar.
Hadat üzentem óriásnak,
S a törpék síri gödröt ásnak, -
Csak vissza még, ne oly hamar!

Fölöttem elrohant a kába,
Gyémántot, országút porába
Nem látott engem senki sem;
Vad télvizek árjai mostak,
A nyegle hősök rám tapostak,
Csillogva fönt a semmiben.

Teremtő szó után epedtem,
De visszahullt a szárnyi szellem,
Közhelybe fúlt a gondolat.
Ha róla szép mezét letéptem,
Mindjárt a puszta űrbe léptem,
Vázat fedett a foglalat.

Képzeltem eszmét tetterősnek,
Költőt világjavítva hősnek,
Költőnek képzelém a hőst.
És láttam az eszmék királyát
Szegényen, trónuson a gyávát,
Koldulni láttam az erőst.

Embert kerestem. Földi társat,
Kinek a szíve szívbe áthat,
Lelkében él az ideál.
S láttam sok emberarcu szörnyet,
Zsarnok előtt sok szolga görnyed,
Minden tekintetük halál.

Embert kerestem. Fönnen érzőt,
A költő álmait megértőt:
De nyomban éles gúny fogad;
Kacagnak rajtam emberárnyak,
És meggyülöltem mindahányat,
Nem leltem én, csak korcsokat.

Istent kerestem. Szolga-arcok
Sápadtak, hogyha neve hangzott
S betölte minden csarnokot.
De én haragtól megremegve
Kiálték fel a fellegekbe:
Nem tűr a szívem zsarnokot!

Istent kerestem. S mutogatták
Pőrén nekem az istenadták;
Az áhitat undorba fúlt.
Utáltam őket istenükkel,
Sosem nyilik az ő szemük fel, -
S kezem most önszivembe nyúlt.

S egyszerre mindent megtaláltam,
És ragyogó szinekre váltan
Levetlek, hosszu, méla gyász!
Örök gyönyörben, gyors viharban
Kizengem mélyid én a dalban,
Lelkem, te istenlakta ház!

1. Mindent tud, csak azt nem, mire született
2. A kis hazugság rákos burjánzása – hazugság lavina
3. A kiscicákat neked a gyereknek kell vízbe fojtani
4. A törpe kisebbség folyamatosan terrorizálja a többséget
5. A kisgyereket is elviszik katonának a frontra, a lövészárokba
6. A kisgyerekkel is már mint kész felnőttel bánnak
7. A kisujjukat nyújtják, de neked a karjuk is kell
8. A kitűnő tanuló, éltanuló, tanárkedvenc: életvizsgán elbukó
9. A kiválasztottság ára – a szenvedésből is a maximum jut
10. A kollektív bűnösség vélelme: bűnös család, csoport, nemzet
11. A kontár bűvészinas, aki kiengedi a szellemet a palackból
12. A koponyáddal unokáid az utcán fociznak
13. A korszellem fújta vitorlás sodródik a Bermuda háromszögbe
14. A jótéteményeddel a kölcsönt és barátod is elveszted...!?
15. A középszer terrorja: beáll, nivellálódik - marginalizálódik
16. A középszerűség neki az ún. arany közép…
17. A közvélemény rejtekező zsarnokságának hathatós eszközei
18. A krízisből nem jól jön ki -  még rosszabb lett, mint előtte volt
19. A kulisszák mögött lerombolódó illúzió – beteges kíváncsi
20. A kutyádtól éjszaka veled együtt még házad is ellophatják
21. A kutyának csak a rossz oldalát, „arcát” ismered meg
22. A lábai elé veti magát  - hajlong - térdre rogy – hasra vágódik
23. A labirintusban Ariadné fonala nélkül
24. A langyost kiköpi az Úr
25. Nap, mint nap a legborzasztóbb cigányátkokat szórják rád!
26. Jó minél előbb meghalni - a legjobb meg sem születni?!
27. A jónak hitt baráttal csalja meg a felesége, s ő jön rá utoljára
28. A legkülönb ember, aki bátor/a leghitványabb, aki gyáva
29. Egy emberöltőn át ügyködve a legrosszabbat hozta ki belőle
30. A legszabadabban vagy a leghűségesebben
31. A legszabadabb vagy a leghűségesebb vagy, válassz!?
32. A legtudatlanabb vagy: még/már kérdezni se tudsz/mersz…
33. A leggyengébb láncszem a csapatodban – miattad bukunk el
34. A lélek próbája a balszerencse, amin te nagyon megbuktál
35. A törvényt kijátszotta, de a lelkiismerete kínpadjára vonva
36. A kicsit is lemaradók végleg leszakadók lesznek
37. A lényeget eréllyel, a módját szelíden kellett volna…
38. A léted elviselhetetlen könnyűsége
39. A leveleid mások olvassák, cenzúrázzák, átfogalmazzák…
40. A lovakat lelövik, ugye? Mire vehető rá pénzért egy ember?
41. A magyart rajtunk kívül nem érti senki/nem is akarja tanulni
42. A majmok bolygója és a vágott fejű „emberek”
43. A hipnotikus média - tudatmódosító szerfüggés
44. A még friss, sajgó lelki sebet újra meg újra feltépő
45. A megalkuvást önáltatva kompromisszumnak nevező „elit”
46. A meglepetés erejével hathattál volna, de kiszámítható vagy
47. A megrendelő szája íze – homlokra pénz, s húzd el a nótám
48. A mellékhatás lesz a fő, amire megint új gyogyó szedhető

49. A mélységiszonyost kilógatják a felhőkarcolóból
50. A mentegetőzéssel vádolod magad
51. A mentő, tűzoltó is várjon a sorára – semmi diszkrimináció
52. A méreg csak egyre halmozódik, és nem ürül ki – arzén
53. A mérget édesnek érzed, s maradéktalanul befalod
54. A mézeshetekből tortúra, vesszőfutás, rémálom-utazás
55. A mi ajkunk többé nem iszik pohárból - csak vályúból
56. A mi istenünk kockadobó szerencsejátékos
57. A mindenséggel mérd magad, ne ehhez-ahhoz képest…
58. A mondat végére érve már rég elfelejti az elejét
59. A moslékból is csak véres verekedéssel zabálhatsz
60. A barátságos mosolyt riasztó vicsorgásnak észleled
61. A múltat végképp megtagadó proli rabszolgahad új világa
62. A múlton rágódsz, jövőtől rettegsz, a jelen elillan
63. A munka már csak átok – csak az ember robotol egész nap
64. A munkaadótól mindent el kell tűrnöd (önkényt, sértést stb.)
65. A nagyravágyó feketerigó - az önátfestő, majd leégő…
66. A negatív és a pozitív hős: ha utóbbi nem lehetetett, akkor…
67. A nem alázatos, a fejét meg nem hajtó beveri a kobakját…
68. A nem éldelt óra elfogy és soha vissza nem kapod
69. A nemi ösztön gátlástalan kiélése - természetes vadember
70. A nemzeti múlt emlékeinek szisztematikus lerombolása
71. A népnek hízelgő, népszerűség hajhászó – populista
72. A nevető harmadik – Csongor és a vetélkedő ördögfiókák
73. A nők mindannyian félmellű harcias amazonok
74. A nyilvánvalót magyarázó – a tautológiát „állító”
75. A nyúl a rókára bízza érdekképviseletét
76. A palackba zárt rossz szellem – ha kiengedi, már ő az úr
77. A patkószeg miatt a ló elesett és végül az ország is elveszett
78. A pénz olvasva, az asszony verve jó
79. A pénzért már semmit nem kap, ha nincs a homlokán bélyeg
80. A pillanatnyi benyomás, az egyszeri impulzus diktálja tetted?
81. A poénért még az édesanyját is eladja
82. A poéngyilkos – Papp Jancsi viccet mesél…
83. A póktól félsz, a pedofiltól meg nem?
84. A pozitív-negatív pletyka és aki csak az utóbbit preferálja
85. A próbabábú – tesztember (balesetek szimulálása)
86. A próba-szerencse "módszere" – vak tyúk is talál szemet?
87. A pszichiáter, mint kisisten és így mint gyóntató?
88. A rágalmazás magasiskolája – nem akármit, nem akárhogy…
89. A ragályos ásítás és fertőző dögunalom
90. A remekművet a lelketlen kötelességtudó bürokrata kiheréli
91. A rendőrség erőit a kilakoltatások és a végrehatások kötik le
92. A rest legalább kétszer, legalább mégegyszer annyit fárad
93. A részegség már rég nem enyhítő, de súlyosbító körülmény
94. A ritka/egyetlen alkalom elmulasztásának vétsége
95. A Rossz Isten gyermeke – balhitű, ördögfajzat, Sátánimádó
96. A gyönyörű illatos rózsa kell, a szúrós tövise nem!?