|
N A G Y J E N C I K L O P É D I A
EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA
Életminőségteszt-mondatok, Solymárvölgy, XXI. sz.
Reviczky Gyula
EGY KÖNYVRE,
mely az őrült, a gonosztevő és a
lángész közt rokonságot bizonyítgat
A tudomány, e kor nagy büszkesége,
Szfinkszek talányát megfejtette mind.
Már nemcsak Isten lát be a vesékbe,
Az ember is, ha górcsőn áttekint.
Mit a természet eddig rejtve tartott:
Távcső, göreb, bonckés leleplezik.
Megtudjuk, mily népek lakják a Marsot,
Ismerjük tetteink törvényeit.
A kéz finom rezgéseit figyeld meg,
S ki mit gondol, mint könyvbül olvasod.
Fordulj a vérdelejhez, és helyetted
Tudtán kívül más végzi óhajod.
Tetszés szerint rablók, hülyék, paráznák
Az így álomba bűvölt emberek.
Mi hát a lélek?... Bárhogy magyarázzák:
Csak ideg, agy, vér, lüktető erek.
Jól van. Hússzerkezet csupán az ember.
Idegszálakból finoman szövött.
Megáldva vagy megverve értelemmel,
Mint első állat állatok között.
A lángész is veszendő emberállat,
De nemesebbet földünk nem terem.
Vedd millióit a levő világnak,
S tán egy nevezhető csak e neven.
Ő a világos, józan ész tökélye,
Legfőbb erő, győzelmes akarat.
Érzése a szférák örök zenéje,
Értelme forró, fényes, mint a nap.
Igazság, szépség, jóság, eszme nála
Átlátszó, mint a lég s oly egyszerű;
Szívébe' nincs zavar, se folt agyába',
Fénygyorsaságú, sastekintetű.
Ne higgy a fennhéjázó bölcselőnek!
Nem járnak téboly, bűn, zseni együtt.
Szegény bohó! Állítsd egy sorba őket,
S ellentétet fogsz látni mindenütt.
A lángész ellenképe, akadálya,
Mit rokonságnak hittél oly hamar;
A tiszta látás, az erő hiánya,
Amely csak szennyet, iszapot kavar.
A lángész is vívódik önmagával;
Nagy szenvedélyek dúlják bensejét.
Kín hasogatja mérgezett nyilával;
De ő kibírja; ég, de el nem ég.
Mi mást szabad halálba, bűnbe kerget:
Fokozza erejét és vágyait;
Küzdésre ad, tettekre néki kedvet,
Mert szűz lelkében hit s erő lakik.
Érzelme, vágya, tette, gondolatja
Teljes mértékű, hathatós, egész.
A boldogság az ég felé ragadja,
Villámként járja át a szenvedés.
Ezért nem lel társat, rokont, barátot;
Nem érti őt közlelkű sokaság!
Sötét- s szennyesnek látja a világot,
Mert maga fényes, tiszta, mint a láng.
Tüzes sebhely van sütve homlokára,
Önlángja perzselt oda bélyeget.
Jámbor kedély megsejti, megcsodálja;
De naplelkébe látni nem lehet.
Próféta ő; jövőt előre érez;
Meglátja, ami még csak jönni fog!
És vértanú, hű elvéhez, hitéhez,
Mert néki az igazság nem titok.
S vonásain ha bút tanyázni láttok:
Hagyjátok szomorúnak lenni őt!
Siratni ezt a szenvedő világot
Ő van hivatva, ő, a legdicsőbb.
Halandók dísze, emberek tökélye,
A szenvedésre legfogékonyabb.
Felfogni a bukót rendeltetése
És szánni a szegény bolondokat.
***
I.
Nem bírod elviselni: vége a nyárnak – felbosszant egy hulló levél
Nem bízva a véletlenre, kapsz-e ajándékot: „megleped” magadat
Nincs biztosítás: bármikor/megöregedve magatehetetlen lehetsz
Nem csapatban játszó: nincs, aki kisegítsen, biztasson, kiegészítsen
II.
Nem egy kistestvérkét kérsz/kapsz szülinapodra, de új mobilt telót
Nem elég, hogy beteg, de még kedvét is hagyja rontani: így nem javul
Nem elég, hogy napi munkád utálod, de kompenzáló hobbid sincs
Nem elég, sutyiba más ablaka alá rondít, de bekopog WC-papírért
III.
Nem élhetsz szertelenül: ez nyugtat, altat és izgat, üdít és gerjeszt
Nem érti a tréfát, így neki nem teszik cukros mázba a keserű pirulát
Nem fújja ki orrát, mindenki szipogására figyel: elsikkadt mondandó
Nem gyógyíttat munkaundort, s így egyre nehezebb munkára fogni
IV.
Te inkább szép tested árulod, mintha így a lelked ép maradhatna
Nem győz panaszkodni: strandon lármázó, fröcskölő pernahajderek
Nem hagy munkát a cenzornak, már jó előre kiheréled életműved
Nem használta el magát: „megkímélt állapotban” csereberélné” el
V.
Nem hátrál ki a helyzetből, ahol vagy te alázol vagy téged aláznak
Nem hiszi el, hogy az AIDS fertőző: maga is meg akarja tapasztalni
Nem is feltételezi, hogy benne lehet a hiba: évenként újraházasodik
Nem ismerve az illemszabályokat eleve hátránnyal indul ismerkedni
VI.
Nem isten adta hivatalod, protektorai észt már nem adhattak hozzá
Nem járul hozzá kisujja levágásához, végül amputálni kell a lábát
Nem keresve felemelő hivatását egyre lejjebb süpped a mocsárba
Nem keres ingyen felüdülést öncélú sétában, felhőjáték-nézésben
VII.
Nem keresve a bűnbánatot a lelkiismeret kínpadjára vonod magad
Nem készíted fel magad a lelki műtétekre - nem kérsz érzéstelenítést
Nem kockáztatja a magok elvetését, az biztos, amit most megeszik
Nem kockáztat „idegen” gyerek örökbefogadást: „hiánypótló kutya”
VIII.
Nem látod a fáktól az erdőt – az egyed épületektől az egyetemet
Az elbújt ördögöt keresve egészlátás híján elveszel a részletekben
Nem lát át a manipuláción: mindig másnak kaparod ki a gesztenyét
Nem legyőzi, de (meg)kerüli az ellenséget – így az hátba támadhatja
IX.
Nem lehet oly csekély erőd, hogy ne árthassál rengeteget magadnak
Nem az a kis ital, de a lebukástól való félelem sodor közúti balesetbe
Nem mer bringázni, evezni, repülni: beéri szimulációs gyakorlattal
Nem mersz kimenni az utcára, hátha pont a te fejedre esik egy tégla
X.
Nem merülsz el semmiben, a tévécsatornák vize felszínén szörfölsz
Nem mész az utcára, nehogy a szél összekócolja jól beállított hajad
Nem mosakszik, inkább mást mocskol, hogy tisztábbnak látszódjon
Nem nyugszol bele szerelmed elvesztésébe – piszkolod, ahol éred
XI.
Hibád jóváteendő még szép emléket is gyalázod szerelmeteknek
Nem osztva meg orvosi tudásod éjjel-nappal zaklatnak a betegek
Nem próbál feltámadni a szellemi halálból, de s.k. kifesti hulláját
Nem rögzíti, így örökre elveszíti felröppenő gondolattüneményeit
XII.
Nem számolt következmények: jó szándékokból kövez pokolutat
Nem szereti saját hangját: olyan mintha egy undok idegené lenne
Nem tanul a történelem mestertől - a nehéz éveket ismételnie kell
Nem ő akar sokfelé megfordulni, de a világot maga körül forgatná…
XIII.
Nem teszed jóvá disznóságod - szégyenedben bujkálsz családod elől
Nem teszi ki próbának a mindent gyógyító szert áruló vándorvigécet
Nem tesztel/nem buktat le a hozzá csak nyereségvágyból közeledőt
Nem tör ki a hízelgő-vérszívó rajongói egyre fojtogatóbb gyűrűjéből
XIV.
Nem fejezi be mára munkát: egyre kisebb hatékonysággal tovább…
Nem tudja elviselni: párjának titka lehet előtte: kiszekírozza belőle
Nem emészti meg: élete legnagyobb adománya nem kiérdemelhető
Nem tudva mire van szüksége, neki mindenből a legdrágább kellene
XV.
Nem törődik bele: az élet nem kívánságműsor - úgy tesz, mintha…
Nem tud árnyaltan-plasztikusan beszélni, írva se fejezi ki jól magát
Nem tud belenyugodni, ma kikapott: szid bírót, átkoz Fortunát
Nem tudsz csapatban játszani, ahol egymást kerekké egészítitek ki
XVI.
Nem tud kitörni: a nagy hencegés és megszégyenülés ördögi köre
Nem tudja lezárni kapcsolatát: kihűlt szerelmet próbál felmelegíteni
Nem tud róla, hogy mily kicsiny a lépés a fenségestől a nevetségesig
Nem tud sorára várni: ha nem léphet előre, hát hátrafelé nyomul
XVII.
Nem tud túllépni azon korszakán, mikor hógolyóval vall szerelmet
Nem tudtok közösen fellépni és a „farkas” egyenként elbánik veletek
Nem ugrik le a szakadékba, ő csak „véletlenül” épp a legszélére állt
Nem ül bele a felé kerülő mentőcsónakba, neki isten ígért segítséget
XVIII.
Nem vágod el a lelki köldökzsinórt, s anyukád mellett öregszel meg
Nincs a helyzetek magaslatán: épp kritikus pillanatban mond csődöt
Nem vagy a magad ura, még tested is diktál: ahol rádjön, ott kakilsz
Nem oszthatatlan egység: hamar kétségbe esik és úgy is marad
XIX.
Nem tiszta a szavak jelentése: gúnyolódást kedveskedésnek szán
Nincs tisztában képességei és tudása korlátaival: sokat akar a szarka
Nem vár tovább sorára: előlépteted, hátba veregeti-kitünteti magát
Nem végez semmi kétkezi munkát: kertész/barkács, ami megfogható
XX.
Nem veri be jól a patkószeget, ezért végső soron az ország is elesik
Nem vonul vissza kellő időben méltósággal: szégyenteljes elpucolás
Nemhogy felnőnél a feladathoz, de eltörpülsz az „óriás” láttán
Nemhogy menekülne terrorista elrablóitól, de azonosul-szimpatizál
XXI.
Nemhogy nem óvakodsz a harapós kutyától, de egyenesen ingerled
Nincs előítélete: barátnak naponta újból ki kell érdemelnie bizalmát
Nincs türelme várni, pedig rángatózással csak szorul nyakán a hurok
Nincs magánpassziód – mindent a piac igényei által diktálva csinálsz
XXII.
Nincs hű társad, aki a te hiányaid kompenzálná, hibáidat kijavítaná
Nincs monotónia-tűrésed: mindig a rádió távirányítójával babrálsz
Nincs olyan szellemi magaslatod, ahonnan nézve eltörpülne gondod
Nincs szíve rászólni „túlterhelt” gyerekére, inkább ő csinál mindent
XXIII.
Nincs veszteni való időd: jó ha megengedsz pár órás szunyókálást
Noha teknőcnek születtél, mégis a versenyfutásban állsz rajthoz
Noha van mit enned, mégis levágod az aranytojást tojó tyúkot
Nyavalyog, hogy halandó lény, de délután már őrjítően unatkozik
XXIV.
Nem az általa szeretett, hanem a csodált embereket-helyeket keresi
Nem a megbecsülés a pozitív visszajelzés, de a kapott címek, rangok
Nem az igazságot keresi: a vita kedvéért vitázik s állít meghökkentőt
Ne bajlódj külön orvossággal - mindent/semmit gyógyító csodaszer
|
