Jön az amerikai-magyar viszony újabb próbája

Miközben a kitiltási botrány van a közérdeklődés fókuszában, az amerikai-magyar viszonyt rövid időn belül újabb ügy terhelheti meg: a kormány heteken belül olyan hadiipari tendert ír ki, amelyre nagyságrendileg hasonló az első Orbán-kormány idején volt utoljára. Akkor a honvédség vadászgépeket vett, de nagy meglepetésre nem az amerikaiaktól, hanem Gripeneket egy svéd gyártótól.

A honvédelmi helyettes államtitkár, Siklósi Péter október 9-én az ATV-ben jelentette be, hogy már csak a kormány döntésére vár a helikopterbeszerzés elrendelése, a kiírást a minisztérium már előkészítette. A költség legalább 100 milliárd, de egyes piaci becslések szerint akár 150-200 milliárd forint is lehet, attól függően, hogy milyen felszereléssel rendelkező gépeket akar a kabinet.

A háttérben komoly lobbizás folyik, több nagy gyártó is komoly pénzeket feccöl a magyarországi érdekérvényesítésbe: kommunikációs ügynökségeket fogadtak fel, kormányzati forrásaink szerint prezentációkkal, ajánlatokkal győzködik az apparátus vezetőit. Türelmetlenül várja a kiírást az amerikai Boeing-Sikorsky és a Bell, a francia-német közös vállalat, az Airbus (korábbi nevén Eurocopter), a dél-koreai KAI. Az utóbbi hetekben a leglátványosabban az olasz cég, Agusta Westland gyártója nyomult, amely több kormányközeli lapban is hirdetett. Korábban több napilap is arról cikkezett, az oroszok Mi17-esei vagy Mi24-esei is szóba jöhetnek, ám honvédelmi forrásaink szerint, ha ezek mellett dönt a kormány, akkor nemcsak újabb botrányt keltenek – a jelenleg egyébként is kiélezett – külpolitikai helyzetben, de a NATO-előírásoknak is nehéz lesz megfelelni.

A kormány halogat, a cégek nyomulnak

„Sokoldalú megoldás minden küldetéshez” – ezzel reklámozta magát november 6-án egykétoldalas hirdetésben az Agusta a Magyar Nemzetben, de volt már hirdetésük a Heti Válaszban is, mintha a kormányon kívül bárkinek is lenne annyi pénze, hogy érdemes volna neki ilyen helikoptert kínálgatni. De a Századvéghez tartozó Napi Gazdaságban is volt egy szponzorált cikk az olasz gyártóról. Az ugyan a lapból nem derült ki, hogy a cikk megjelenését a gyár támogatta, ám az IMEDIA nevű médiafigyelő adatbázisába már támogatott oldalként került be. Az október 10-én megjelent cikkben nemcsak azt olvashatjuk, hogy az Agusta gépei mennyire gyorsak és megbízhatóak, de a cég ígéretét is: ha a magyar kormány tőlük vásárol, munkahelyeket teremtve régiós szolgáltató-központjukat is Magyarországon hoznák.

De az amerikaiak is tartottak már bemutatót: áprilisban a Sikorsky két Black Hawkja emelkedett a levegőbe Budaörsről, majd alacsonyan szállva – nagy feltűnést keltve – körberepülték a fővárost. A helikoptereket egyébként maga Robert Peaslee, a budapesti amerikai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa ajánlotta a kormány figyelmébe. Az Airbus nem tartott ilyen bemutatót, de a cég egyébként is erős pozíciókkal rendelkezik Magyarországon: hosszú évek óta az ő gépeikkel repülnek a mentősök, és ők nyerték a mentőszolgálat két új gépére kiírt tendert is.

A gyártók azért ennyire türelmetlenek, mert a kormány évek óta halogatja a döntést. Hende Csaba tavaly többször is megígérte, hogy rövidesen lesz beszerzés, de még elő kell készíteni, és arra is ígéretet tett, hogy a döntést mindenképpen ötpárti parlamenti egyeztetés előzi meg. A honvédelmi miniszter azt is hangsúlyozta, hogy katonai, a katasztrófavédelmi, a rendőrségi és a mentőhelikoptereket együtt szerzik be, azaz egy nagy, közös tendert fognak majd kiírni. A HM márciusban a hvg.hu-val azt közölte, hogy a kiírás már csak a választások után fog megtörténni. Aztán ez a harmadik Orbán-kormány megalakulása után sem történt meg, sőt, mivel az európai uniós előírások miatt két régi mentőhelikoptert le kellett cserélni, a kormány arról is lemondott, hogy „csomagban” vegye meg a gépeket, annak ellenére, hogy így komoly árkedvezményt tudott volna kiharcolni.

Zavaros ügyek

A csúszás miatt a hadsereg és a katasztrófavédelem egy időre helikopterek nélkül maradt. Hende már tavaly többször is azt hangoztatta, a magyar helikopterflotta „kihordási ideje” lejár, és ha nem történik valami, akkor az orosz matuzsálemek a földön maradnak. Ez a helyzet jelenleg a honvédség több Mi8-as és Mi17-es gépével.

A Népszava júniusban arról írt, hogy a katasztrófavédelem kénytelen volt két gépet kölcsönkérni egy magánvállalkozástól, hogy ki tudja segíteni a szerb hatóságokat a tavaszi árvíz idején. Sőt tavasszal azt is láthattuk, hogy a rendőrség milyen állapotban lévő géppel repül: a miniszterelnök egy múzeumba való, 1979-es helikopterrel ment el a keleti határra az ukrán válság kirobbanása után. Egy Hende által áprilisban jegyzett, ősszel kiszivárgott levél szerint „szükséghelyzet vagy katasztrófa – például árvíz – esetén a honvédelmi tárcának nem lenne elegendő helikoptere a lakosság segítésére. Ezenfelül nem lennénk képesek a nemzetközi kötelezettségvállaláson alapuló légi kutató-mentő helikopterképesség biztosítására sem.

Kisebb botrányt kavart még a választások előtt, hogy a HM – a beígért tender kiírása helyett – a repülőképesség biztosítása érdekében beszerzett három Mi8-as gépet Oroszországból. Ezekegy szocialista kötődésűnek tartott – a kormányközeli sajtó által korábban többször bírált – vállalat, a Solar Kft. közvetítésével kerültek az országba. A Hende-levélből kiderült, hogy a tárcának 780 millióért ajánlották fel a gépek darabját, ám végül összesen 2,99 milliárdot fizettek értük, de hogy miért lett 650 millióval drágább a három gép, azóta sem derült ki, a HM nem magyarázta meg. A HVG korábban arról írt, a beszerzés miatt a Miniszterelnökség vizsgálatot kezdeményezett, a Népszabadság júniusban pedig meg nem nevezett minisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, ebbe az ügybe bukott bele Hende legfőbb bizalmasa, korábbi kabinetvezetője, a védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár, Borbíró Zoltán. Hende idézett leveléből az is kiderült, hogy a HM eredetileg a magyar hadrendben szolgáló gépeket akarta felújíttatni, de hiába állapodtak meg egy orosz céggel, az Oboronprommal, az nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit (erre lenne lehetőség, az orosz gépek akár 35 évig használhatóak nagyjavítás mellett).

A HVG szeptemberben azt írta, többek között emiatt az ügy miatt rendült meg Hende pozíciója, és a minisztert az önkormányzati választás után akár le is válthatják. Ez egyelőre nem történt meg, kormányzati forrásaink szerint a miniszter azzal igyekezett tisztázni magát, amit a levélben is leírt: nem volt más választása, az átmeneti időre muszáj volt megvenni a három Mi8-ast. Egyébként a kabinet „keleti nyitása” ellenére a HM nem pártolja az orosz gépeket. 2013 elején Hende egy haditudósítóknak tartott eligazításon a Népszabadság szerint azt mondta, az oroszok túl drágán kínálják a helikoptereiket, amibe külön kell megvenni a felszerelést (pl. radart, fegyvereket). Ráadásul a javítást csakis az oroszok végezhetik el, de minden karbantartásnál ki kéne szerelni a technikát, mert azt a NATO-előírások miatt az oroszok nem tanulmányozhatják. Egyetlen dolog szól az orosz gépek mellett: a magyar személyzet ehhez szokott hozzá, nem kellene sok pénzt költeni a kiképzésükre.

A tervezett beszerzésről szerettünk volna többet megtudni, ezért interjút kértünk Hende Csabától. A HM viszont azt válaszolta, „az interjú nem aktuális”, de szívesen válaszolnak egy háttérbeszélgetés kereteiben a kérdéseinkre, rövidesen jelentkeznek. Ezután viszont már hiába kerestük újból a tárcát, a HM egyetlen levelünkre sem reagált.

„Nem elég becsületesnek lenni, de annak is kell látszani”

„Az olasz kormányzati ajánlattal az volt a probléma, hogy már a tárgyalások kezdeti szakaszában vádak és találgatások fogalmazódtak meg a nyilvánosságban az esetleges együttműködés tisztaságát illetően. Egy bármilyen okból támadható helyzet kialakulásának még a lehetőségét is ki akartuk zárni, hiszen nem elég becsületesnek lenni, de annak is kell látszani” – magyarázta Siklósi a Magyar Honvéd 2013. májusi számában, hogy korábban miért nem járt sikerrel az olaszok lobbizása és miért döntöttek úgy, inkább tendert írnak ki.

Hogy pontosan melyik ügyre utalt az államtitkár, a Magyar Honvédból nem derült ki. Tény, hogy 2013 elején korrupció gyanújával letartoztatták a cég elnök-vezérigazgatóját, és nyomozást indítottak a vezérigazgatója ellen is. 2010 februárban ugyanis az Agusta gyártója aláírt egy szerződést 12 helikopter szállításáról Indiával, csakhogy az olasz sajtó kitúrta, hogy az ügy mögött korrupció van. A vádak szerint az Agusta vezetői kenőpénzzel egyengették az üzletet, hogy az indiai légierő minél hamarabb vegye meg a gépeket, melyeket a politikai elit szállításához rendeltek meg. Végül az indiai kormány is vizsgálatot indított, és 2013 végén felmondta a szerződést, akkor, amikor a cég már legyártott 3 gépet. Az Agusta a mai napig tagadja a korrupciós vádakat.

Nem ez volt az egyetlen ügy, amely árnyékot vetett a médiában a cégre. Most éppen a szomszédban, Szlovákiában áll a bál az Agusta gyártója – a Finmeccainica-csoport – körül. Történt ugyanis, hogy még az első Fico-kormány 2008-ban ezt a céget hozta ki győztesnek azon a tenderen, melyet két szállító-repülőgép vásárlására írtak ki. A szlovákiai sajtó többször cikkezett arról, hogy a cég és a kormány között közvetítőként lépett fel egy befolyásos szlovák fegyverkereskedő, Miroslav Vyboh, aki Robert Fico jó barátja, az adott időszakban a cég szlovákiai megbízottja volt. A szlovák média azt is firtatta, hogyan lehet, hogy ez a cég maradt egyedül versenyben a tender utolsó fordulójára, miközben az amerikai Lockheed Martin és a spanyol CASA is beadott egy-egy ajánlatot. A pozsonyi napilap, a SME szerint ezt a két céget zavaros körülmények között zárták ki a versenyből az utolsó pillanatban. Így végül a szlovák honvédelmi minisztérium azt közölte: kénytelen azt az egyetlen ajánlatot elfogadni, ami versenyben maradt. Ám pénzhiány miatt a megállapodás csúszott, az új kormány pedig levette napirendről. A második Fico-kabinet viszont most októberben leporolta a 2008-as aktákat, és megállapodott az olasz gyártóval a 69 millió eurós ügyletről.

Egy helikopterbeszerzési ügybe belebukott már egy NATO-főtitkár is. Mint a HVG 20 évvel ezelőtt megírta, a belga Willy Claesnak le kellett lemondani egy 1988-as korrupciós ügy miatt. A vizsgálatok szerint mind az Agusta helikopter-, mind pedig a francia Dassault repülőgépgyár kenőpénz fizetése révén nyerte el a megrendelést a belga légierő korszerűsítésére. A hetilap akkori cikke szerint mindkét cég „kibélelte” a flamand, illetve vallon szocialista pártok kasszáját, amire pár év múlva viszonyt fény derült. Claes „bűne” az volt, hogy 1989-ben az ő miniszteri irodájában tárgyaltak arról, hogy az Agusta hajlandó lenne „ajándékot adni” a megrendelésért cserében (Claes a beszerzés időszakában a gazdasági tárca vezetője volt Brüsszelben, 1994-ben került a NATO élére). Igaz, míg ő ellenezte, a pártpénztárnok támogatta az ötletet.

Kiesők és esélyesek

Az előző ciklusban évekig az amerikai gépek tűntek befutónak, igaz, nem a Sikorsky, hanem vetélytársa, a Bell gépei. Hende 2010 végén jelentette be, hogy ingyen kaphatnak 30 olyan Huey (Irokéz) gépet, melyet az amerikai hadsereg ki akar vonni hadrendből.

Csakhogy pár hónappal később kiderült, hogy az „ingyen” mégsem jelenti azt, hogy nem kell semmit sem fizetni értük. A 30 éves – de 60 éves üzemidejű – gépek amerikai szétszerelésének, felújításának és összeszerelésének, a kiképzésnek a költségeit, 100 milliárd forintot a magyar félnek kellett volna állnia, így végül a kormány elállt az üzlettől.

Tehát az öreg Hueyekre, vagy az orosz Mi-kre nem lehet számítani, sőt honvédelmi forrásaink szerint a Sikorsky gépei sem jöhetnek számításba, mert nagyon drágák – egyes becslések szerint 150-200 milliárdba kerülnének. Így marad az Airbus és Agusta – mindkét gyártó helikopterei szolgálnak már több NATO-tagország hadseregében.

Már csak az a kérdés, hogy a két cég milyen ellentételezést, magyarországi beruházást fog felajánlani a kormánynak, esetleg a miniszterelnök melyik országnak – a németeknek vagy az olaszoknak – akar kedvezni az éppen folyó diplomáciai manőverezésben. Mint ahogy az is megválaszolatlan kérdés, hogy miből teremtik elő a legalább 100 milliárdos pénzt. Orbán Viktor az október 2-i NATO-hadgyakorlaton azt mondta, növelni fogják a honvédség költségvetését, de hozzátette, a fejlesztés „nagyon drága folyamat”, „minden évben haladni kell egy-egy lépést előre”. Tény, hogy a Huey-ekre is egy olyan konstrukciót dolgoztak ki, mely szerint a vételárat 7-10 év alatt kellett volna megtéríteni.