Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Életminőségünk őrzése, javítása és rontása
ABCD
Szabad ötletek és idézetek jegyzéke
3.
Szabó Lőrinc:
Piszkosságok
Sokszor elszörnyedek magamtól, hogy egy-egy rossz óra alatt mi minden megfordul fejemben, mennyi förtelmes gondolat;
s ha visszanézek tíz-húsz évre, bűnökre – mennyi tévedés! - majdnem revolvert ad kezembe a kései szégyenkezés.
És lassan mégis belenyugszom: ilyen voltam, hát mit tegyek? Akárhogy bánom is ma ezt, azt, megváltoztatni nem lehet.
És ez a megváltoztathatatlan, amit most már vállalni kell, azzal vezekeltet a rosszért, hogy sohase felejtem el;
de vigasztal is, jóra oktat: szeretni, ami emberi - piszkosságaimból tanultam másoknak megbocsátani.
1933
*
Sarkítás
Túlzó leegyszerűsítés
Ami nem azonos a szimplifikálással
"Olyan kevesen vagyunk, mi magyarok,
hogy nekünk még a rablógyilkosnak is meg kell bocsátanunk..."
Szabó Dezső
*
Ágyú
Ágyúval lő verébre
Olyan süket, mint az ágyú
Harangból is ágyút kell önteni
*
Kép
Jelkép
Képzet
Képírás
Íráskép
Képalkotás
Képződmény
Képesség
Kiképzés
Beképzelt
Képes - képtelen
Képesítés – képzettség
Képzelet – elképzelés
Képzőművészet
Pillanatkép – összkép – látkép
*
Drákói szigor
Elrettentő példa
Szemet szemért – fogat fogért…sőt!
Amikor a tyúktolvajnak levágják a kezét
*
Funkcionális analfabéta
Valaha az iskolában még tudott írni, olvasni,
Még meg tudott írni egy fogalmazást, egy életrajzot,
Elolvasni és megérteni egy mesét, balladát, drámát stb. –
De nem szerettették meg vele, nem lett életszükségletévé…
*
Praktizáló
Gyakorlat teszi a mestert
A nem használt izom elsorvad
A nem gyakorolt képesség elcsökevényesedik
Szeress minden nap – szeretkezz minden harmadnap
*
Aranyfedezet
Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni
Sorsfedezet nélkül üresen cseng a prédikátor szava
Szenvedéstörténet, passió nélkül nincs megváltó mű
*
Igehirdetés
Üresen csengnek a szavak sorsfedezet nélkül
(mint amikor a pénznek nincs meg az aranyfedezete)
*
Papírja van róla
Aki mindig mindent jobban tud
(Aki nem hiszi, az járjon utána…)
Diplomája van a fölösleges dolgok tudományából
*
Térítők
Vödörben halászni?
A „tévelygőket” újrakeresztelni?
A régi pogány magyarokat is megtéríteni?
(Válaszd Rómát és tiéd az ország…)
*
VARGA B. TAMÁS:
STOHLPÁNY VEZÉR DALA Magyarok! Férfiak és asszonyok! Hallgassátok Stohlpány vezért! Nem kértem én a nyált mámma a számba! Nem kétlem én: Alföldi volt! Csak annyit kérdezek, a válaszra várva: Kólából van-e csíkotok? Nem kérdezem, miért porzik az orrunk! Lehetnénk új kétharmadok! Csak annyit kérdezek, a válaszra várva: Kólapor van-e nálatok? Szállj be az árokokba! Szétszívott fejjel szállj! Másfél gramm csíkja orrba! Szállj el! Szabad ma már! Szállj messze, szállj magasra! Széles nagy orrcimpán! Új cuccok hírét vidd el! Szállj el! Szabad ma már! Nem kérdem én, azt hogy miért vagy bezárva! Tudom, a sors ostora volt! Csak annyit kérdezek, a válaszra várva: Kólából van-e csíkotok? Nem kérdem én, meddig jár erre dealer! Ha elfogy, úgyis mindig kapok! Csak annyit kérdezek, a válaszra várva: Kólapor van-e nálatok? Szállj be az árokokba! Szétszívott fejjel szállj! Másfél gramm csíkja orrba! Szállj el! Szabad ma már! Szállj messze, szállj magasra! Széles nagy orrcimpán! Új cuccok hírét vidd el! Szállj el! Szabad ma már!
*
Kínzómester
Aki ismeri, hol fáj a legjobban az embernek
De aki engem régóta ismer, az még jobban tudja
A legközelebbi hozzátartozód, élettársad ismeri,
Mi az, ami leginkább testi és lelki fájdalmat okoz…
*
Az vezeti az országot,
Akire még a kiskutyámat se bíznám
*
Időablak
Még nem jó – már nem jó
Addig üsd a vasat, amíg meleg
Addig faragd a gyereket, míg puhafából van
*
- Tudsz hegedülni?
- Nem. Sosem próbáltam…
- És ha megfizetünk?!
- Hááát…
*
Hályogkovács
Amikor megmutatták neki, milyen bonyolult a szem,
Hogy milyen apró hibával milyen végzetes bajt okozhat,
Akkor már megremegett a keze, s nem mert tovább segíteni…
*
Cion bölcseinek jegyzőkönyve
Valószínű, hogy az orosz titkosrendőrség hamisítványa
De ami abban le van írva, az a XX. században megvalósult…
*
Sorrend
Előbb mérni, azután vágni
Ha fordítva teszed, visszacsinálhatatlan a dolog
(ahogy a kolbászból sem lehet már újra élő disznó)
*
Nemzethalál vízió
Spengler: A Nyugat alkonya
A népek életciklusa és küldetése
A magyar nép megvédte Európát a töröktől, majd elsorvad
(anno Herder jósolt hasonlót, akiről rangos díjat neveztek el)
*
Érdem és kegyelem
Hányan vannak, kik úgy hiszik, többet érdemelnének,
Holott ha azt kapnánk, melyikünk kerülné el az akasztófát?
Az ember így teheti magát tartósan és végleg boldogtalanná,
Hogy így örökké elégedetlen lesz a sorsával, eredményeivel,
Hisz nem éli meg, milyen kegyelem, hogy egyáltalán még élhet,
S hogy mi mindent kapott őseitől, a családjától, a kortársaktól,
Amiért míg él, csak hálás lehet, és sosem fogja tudni törleszteni!
*
Benedek Elek: Szeresd a fát
Szeresd a fát, hisz ő is érez, Gyengéden nyúlj a leveléhez. Ágát ne törd, lombját ne tépjed Hagyd annak ami, épnek, szépnek Szeresd a fát ! Ő is anya, minden levele Egy-egy gyermek, gonddal nevelve, És gyermek minden ágacskája, Szeretettel tekints föl reája, Ne bántsd a fát ! Édes gyümölcsét várva várod S te mégis letörnéd a virágot? Szegény virág gyorsan elszárad S te bánkódnál majd, késő bánat, Ne bántsd a fát! Megtépett fának nincs virága, Mint a vak, úgy néz a világba, Oly bús a fa, a tördelt, tépett, Mint anyád, ha elvesztene téged. Szeresd a fát!
*
Dögevők
Élve lenyelt béka
Minden húsevő ember
Dögkútban matató cigányok
Holló a hollónak nem vájja ki a szemét
*
Allergia
Azok vannak ennek legjobban kitéve,
Akik túl sok mindent fojtanak el - túlfrusztráltak,
S azután egy virágporra meg túlreagálnak - „lebetegednek”
*
Ideális
A tökéletes nőt/férfit keresed,
S nem éred be ennél kevesebbel, „félmegoldással” –
Akkor lepődnél meg igazán, ha kapnál egy angyalt,
Mert azok – ahogy Rilke megverselte – kegyetlenek
(csak a gyarlóságának tudatában levő ember irgalmas)
*
Egész életeden át sikerült eltitkolni, mit tudsz
*
Holt nyelv - élő szellem
Calumniare audacter, aliquid semper haeret
(Rágalmazz bátran, valami mindig megmarad)
+
Sed audiatur et altera pars
(De hallgattassék meg a másik fél is).
*
"A könyvek barátaim;
társaságuk végtelenül kellemes nekem.
Ők minden korból, minden országból valók.
Kitüntették magukat a tanácskozószobákban éppúgy,
mint a csatamezőn,
s nagy méltóságokat nyertek el tudományukért.
Könnyű hozzájuk férnem,
mert mindig készek szolgálatomra,
s akkor engedem őket társaságomba,
akkor engedem el őket társaságomból,
amikor kényem-kedvem tartja.
Sohasem esnek terhemre,
ellenben tüstént felelnek, ha kérdezem őket.
Olyik a múlt korok eseményeit adja elém,
olyik a Természet titkait fedi föl nekem.
Némelyik megtanít, hogy kell élnem,
némelyik viszont, hogy kell meghalnom.
Egyik élénkségével elhessegeti gondjaimat
és földeríti a lelkem,
másik megizmosítja, fölbátorítja a szellemem;
megtanít, mi a legfontosabb;
hogy kell vágyaimat rakoncára fognom,
s mint kell magamat egyedül önmagamtól függővé tennem.
Egy szó mint száz:
megnyitják előttem
a művészetek és tudományok legkülönbözőbb utait
és fölvilágosításukra mindenkor rábízhatom magam.
Szolgálataik viszonzásául nem kívánnak egyebet,
mint valami alkalmatos zugot szerény hajlékomban,
ahol békén nyugodhatnak,
mert e barátaim
inkább találják gyönyörűségüket
a visszavonultság csöndjében,
semmint a társaság lármájában."
Petrarca
*
Közvélemény-büntetés
Avagy vénlánycsúfuló magyar népi szokások
Amikor még nem harsogták a szingliség öngyilkos eufemizmusát
*
Vénlány dal – pikáns átköltés
https://www.youtube.com/watch?v=l79C7qWeMHI
*
Vénleány nótája
Mostan leültömbe egy dolgot mondanék,
Dolgom iránt arra igen reáérnék,
Ha a fonó sereg meg nem haragudnék,
Ha a fonó sereg meg nem haragudnék.
Közpéldába szokták a fonók mondani,
Hétfőn, kedden, szerdán sohase jó fonni.
Azon a napokon nem jó matollálni,
Mert az olyan fonal nem szokott megkelni.
Csütörtök éjjelre magyarázat vagyon,
Hogy aki este fon, ördög örül azon.
Rettenetes zörgést támaszt a padláson,
Sok üres orsókot hán bé az ablakon.
Pénteken kenderrel sohase jó bánni,
Ki fon, keze-lába meg fog kucorodni.
Szombaton a guzsalyt úgy el szokták dugni,
Hétfün, kedden, szerdán érje meg keresni.
Ha én az orsómot mindig dúdolgatom,
Orsóm, guzsalyamot korcsomára hordom.
Még a matollám is áruba bocsátom,
Borból szőtt istrángra magam felakasztom.
Ó, álmos Rebeka, ne szunnyodj a padkán,
Jobb volna, farodot riszálnád a rokkán.
De anyád se kapott mint te, az orsócskán,
Aluvásba meghót a száraz padocskán.
Farsang, farsang, de hiába telél,
Hogy én a farsangon férjhez nem meheték.
Elszaggattam harminchárom pártát,
Negyvenhárom szedettes rokolyát,
Mégse láttam a lúgzóba gatyát,
S a gagyába csevegő madárkát.
Ha még egyszer farsangot érhetnék,
Lapiból egy csepszet tennék,
Pénzzel es egy legényt vennék,
Úgy es férjhez mennék.
*
A szerelmeskedést
zavaró külső-belső tényezők
túl józan vagy túl részeg vagy
nincs egy intimitást biztosító hely
hallgatóznak vagy lehallgatnak
egy szögesdrótkerítés van köztetek
féltek, rettegtek a teherbeeséstől
nagyon figyelni kell: coitus interruptus
fennáll az AIDS fertőzés veszélye
máshol már kielégült a szex étvágyad
kedvtelenül - házastársi kötelesség
csak azért, hogy mással ne csinálja
az egyik fél csak a pénzért megy bele
teljesítménykényszer alatt – verseny
illúzióromboló szavak, mozdulatok, pózok
jégveremben fagyoskodva
zavaró fények, szagok, zajok
nagyon akarod jól csinálni – bizonyítani
ezzel az aktussal akarod visszaszerezni
hasmenés, köhögés, szellentés, csuklás stb.
titokban, a lebukástól rettegve
fél óra sincs a ráhangolódásra és utójátékra
mosdatlanság, gusztustalanság, bűz
sötétszobában ismeretlen partnerrel
már/még nincs köztetek szerelem
nem tudsz feloldódni - átadni magad
egy nagykönyvből puskázol közben
csak fogadásból, dacból mész bele
félsz, hogy különben elveszítenéd
bármikor rátok nyithatnak
közben folyton elemzed, amit csinálsz
eleve rettegsz a felsüléstől
már a legutóbb is nevetségessé tettek
valaki máson akarsz ezzel bosszút állni
közben megy egy izgalmas krimi
holtfáradt vagy és zúg a fejed
illúzióromboló a társ szaga, obszcenitása
semmi gyöngédség, semmi figyelem
lelkiismeret-furdalással, bűntudattal
a 2x2 józanságával
stb. stb. stb.
*
Ki a legszegényebb?
Az a koldus, aki már semmit sem tud adni
(bár lehet, hogy dúsgazdag, de jégszíve nem viszi rá)
*
Emberlét
Isten és ösztön
Jóistennek, rosszistennek se keze, se lába
Nélküled-helyetted egyik sem tud lépni, ügyködni
(az állatok ösztönösen – stb – követik a törvényeket)
*
Végletek kötelsége
A rajongó és a cinikus
A fanatikus hívő és a mindenből kiábrándult
*
Felfuvalkodás
Te vagy a te néped, fajod kiválasztott,
Mindenki másnál eleve és örökre különb,
Mindenki más neked alárendelt, téged szolgál
*
Homogenizálódás
Akit nem ismersz, azt hogyan is szerethetnéd
A kisiskolás koromban még heterogén osztályba jártam,
Ahol volt ép és fogyatékos, szegény és gazdag, cigány stb.
*
Pusztába kiáltott szó
Gyöngyöt szórni a disznók közé
*
Konspirálni
Megszervezni egy meglepetés születésnapi partit
Mindenki mindent tudjon, csak az érintett semmit
*
Mentsvár
Ahol már nem ér a neved
Ahol már nem érhet bántalom
Ahova bemenekülhetsz az üldözők elől
*
Otthontalan – hontalan
Kódorgó, kóborló, csavargó, kallódó
Számkivetett, kivándorolt, vendégmunkás
Mostohagyerek, árvaházlakó, intézetis, Árvácska
Albérlő, munkásszállós, éjjeli menedékhely, híd alatt
Szükséglakás, házfoglalás, kilakoltatás, elárverezés stb.
*
A szellem hatalma
Amikor egy félmeztelen koldus próféta,
Amilyen pl. az önsanyargató Keresztelő János volt,
Nyilvánosan bűnösnek nevezi a mindenkori Heródest,
És akinek ettől igen komoly csorbát szenved tekintélye…
*
Fabula te rasa
A mese rólad szól
Ismerd meg magad és változtasd meg éltedet
*
Redisztribúció
A Központ mindent elvon, begyűjt, kifoszt,
Majd kedvétől-kegyétől függően ide-oda osztogat…
*
Moslék
Keverjünk egy masszává minden fogást,
Úgyis egy helyre megy, ahol összekeveredik,
S ezzel még időt is nyerünk – essünk túl rajta
*
Muzsikus lélek
A kimondhatatlan öröm kifejezése
Kiénekelve csökkenő bánat és a növekvő öröm
Még egy erősebb fokozat, ha mindezt kórusban…
*
Kosztolányi Dezső: Ébredés Reggel ha ébredsz s harsonáz feletted ez a mindennapos föltámadás, már megtudod, nem él sok-sok szeretted, ki éjjel élt s szivedbe bánat ás, de mert álmodba mindezt elfeledted, oly frissen-új, ködös a számadás, hogy percekig nem fáj, mint régi heg fed s nézed magad, minthogyha volna más, üres közönnyel. Még kacagni is mersz, min sirni szoktál, majd mindent megismersz, hogy ez tiéd, eldobni nem lehet és - mit tehetsz? - mint szennyes, unt ruhádat magadra öltöd csöndesen a bánat bilincseit, viszed a végzetet
*
"Kész tehetség voltam, vagyok.
Például néha, amikor ránézek a kezemre,
belegondolok, mekkora zongorista lehettem volna.
Ehelyett mit tett a kezem?
A tökömet vakarta, csekkeket írt alá,
cipőfűzőt kötött, vécét húzott le satöbbi.
Elpocsékoltam a kezem.
Meg az eszem is."
Bukowski.
*
Stációk
Kezd, folytat és befejez
Evés közben jön/jöhet meg az étvágy
Minden kezdet nehéz – közben megjön a munkakedv
*
Üveges szem
A szem a lékek tükre
Ezért takarják le/ki a név nélkül nyilatkozókét
*
Bátorságpróba
Át mersz-e úszni egy vad folyón?
Le mersz-e ugrani egy magas fáról a vízbe?
És túlbizonyító „gyáva” – lásd: A repülő osztály
*
Távolság
Hallótávolság – látótávolság – lőtávolság
Ha nincs rajtam szemüveg, csak orromig látok
Az agresszív szülő távolt tarthatósága a családtól
A térbeli-időbeli távolság, mint a szerelem próbája
*
Jótanács
Minden napra egy alma
az orvost tőled távol tartja!?
(amikor kalács helyett tanácsot kapsz)
*
Élet és halál ura
Itt és most én dönthetek róla:
Kitoloncolom, elűzöm vagy agyoncsapom a hangyát
(ha majd lelkem hangyába vándorol, rólam is így döntenek?)
*
Reményik Sándor:
Vagy-vagy
Vagy egy nagy mű, – vagy egy nagy szenvedély. Vagy égő nyár, – vagy gyémántfényű tél.
Vagy az Úristen, – vagy az emberek. Vagy a kolostor, – vagy fészek-meleg.
Vagy a csúcsok nagy, edző hidege, Vagy egy asszony simogató keze.
Vagy fent, vagy lent, élőn, halálra-váltan, Jaj, csak ne felemásan, felemásan!
*
Végszükség
Szükség törvényt bont
Jól meg kell válogatnom utastársaimat,
Hisz lehet, hogy meg kell ennem valamelyiket
*
Vizipisztoly
Le vagyok fegyverezve
Csak öklöm, bunkócskám és vasvillám van
(gyerekkoromban játék-kardom és csúzlim is volt)
*
Revolverezés
Aki Sztálin elvtársra szavaz,
Az már leteheti az egyik kezét
*
Kitagadás
Mit kell tennie ehhez ma egy gyereknek?
Minimum egy apagyilkossági kísérlet vagy kevesebb?
És az örökségből is kizárható – vagy van köteles rész?
*
Nullára kijönni
Egy hétig vered, szidod, alázod stb. a feleséged
Egy hétig meg tejben-vajban fürösztöd, ajnározod
*
Kevesellő-sokalló
Azt mindig keveselled, amit a hazád tett érted
Azt meg mindig sokallod, amivel te tartozol neki
*
Barkochba
Én gondolok valami személyt, tárgyat, fogalmat,
Te meg ki kell, hogy találjad: „igen – nem - is” válaszból
Mintha valaki mindent értene, de csak biccenteni tudna
(mert vagy megnémult – vagy tilos/lehetetlen szólnia)
*
Két álmodozó
Két álmodozó bolyongott az úton,
Az egyik Te a másik pedig én
Dallamokat játszottunk a húron,
Az arcunk csupa mosoly, csupa fény
A lehetetlent legyőzhettük volna,
A világ csak egy intésünkre várt
De addig néztünk fel a csillagokra
Míg elfutott a perc s időnk lejárt
Az a két álmodozó
Ma már álmodni nem mer
Az a két álmodozó
Ma csupán két álmos ember
A dallamok már elhaltak a húron
Az őszi kertben nincsen több virág
A lehetőség erre járt az úton
S mi hagytuk azt, hogy elmenjen tovább
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/33729/
horvath-attila/ket-almodozo-zeneszoveg.html
* * *
|