Payday Loans

Keresés

A legújabb

Birkaország etetése PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2014. március 06. csütörtök, 11:45

birkaorszg

Birkaország etetése: Őrült ötletekbe hajszolja a minipártokat a bőkezű állam
Dull Szabolcs 2014. 03. 05. 07:02 Origo

Soha nem indult még olyan sok párt és jelölt a választáson, mint amennyi most fog, ráadásul az állam hozzájuk vág több száz millió forintot, hogy a következő egy hónapban felhívhassák magukra a figyelmet. Az épp csak tavaly alakult kispártok is százmilliós összegből kampányolhatnak, és van is pár váratlan ötletük, hogy mire költsék az állam 6-8 milliárdját a tucatszórólapokon kívül. Úgy tűnik, hogy lesz például szociáldemokrata horgászengedély, és új dimenziós játszótér is.

Ki akarja váltani a horgászengedélyt? Forduljon Schmuck Andor pártjához! Fel akarja újítani a játszóteret? Kérje az Új Dimenzió Párt segítségét! Akár ilyen szlogenekkel is kampányolhatnának azok a pártok, amelyek támogatottsága alig mérhető, az új választási szabályok miatt most mégis több száz millió forinthoz jutnak, és a fantáziájukra van bízva, mire költik el azt.

Hogyan lehetett ennyi pénzt szerezni? A választásokon 106 egyéni körzet lesz. Ha egy párt legalább 9 megyében tud összesen 27 jelöltet indítani (ehhez fejenként 500 ajánlást kellett összegyűjteni hétfőig), akkor országos listát állíthat. A kampányhoz bőkezű állami támogatást kap, és bármire költheti, amit kampánykiadásként el tud számolni. A pénzt akkor sem kell majd visszafizetni, ha egyetlen szavazatot sem kap a párt.

Az idén minden eddiginél több jelölt és párt indul a választáson: a kedd esti adatok szerint 22 pártlista biztosan lesz, de az ajánlások összesítése után (erre három napjuk van a választási irodáknak) még nőhet ez a szám. 2010-ben csak hat szervezet állított országos listát, most 31 párt kéri a nyilvántartásba vételét. A helyzet annyira váratlan, hogy a Nemzeti Választási Iroda vezetője már hétfőn jelezte, hogy a jelöltek és listák nagy száma jelentősen felborítja az előzetes terveket, a szavazólapokat is újra kell tervezni.

Szociáldemokrata kiscsibe és festés

A nagy érdeklődés nem meglepő: az egyéni jelölteknek fejenként 1 millió forint jár. Ezt vissza kell fizetniük a választások után, ha 2 százaléknál kevesebb szavazatot kapnak, de a pártoknak vissza nem térítendő támogatás jár. A legkisebb pártnak is legalább 149 millió forintot utalnak a kampányra a költségvetésből, de minél több az egyéni jelölt, annál több ez a támogatás: 106 jelölt esetén már 597 millió jár.


Schmuck Andor itt éppen kakaós csigát oszt ki kétszáz nyugdíjasnak (Fotó: Tuba Zoltán - Origo)


A maximális támogatást három szervezet kapja meg, a Fidesz-KDNP, a baloldali Összefogás és a Jobbik, csak nekik sikerült ugyanis minden egyéni választókerületben jelöltet állítani. Valamivel kevesebbet kapnak azok a pártok, amelyeknek legalább 80 jelöltjük van: az LMP biztosan, a Szociáldemokraták, a JESZ és a Seres Mária Szövetség (SMS) pedig nagy valószínűséggel eléri ezt a számot. Összesen 6-8 milliárd forintot fizet ki az állam összesen a pártoknak csak a kampánytámogatásra (a pontos szám még függ attól, hogy kinek hány jelöltjét veszik nyilvántartásba).

"Több szimpatizánsunk jelezte, hogy szívesen horgászna, de nincs pénzük kiváltani a horgászengedélyt. Majd ebből a pénzből megvesszük nekik, és ez lesz a szociáldemokrata horgászengedély" - büszkélkedett az Origónak Schmuck Andor, a szociáldemokraták elnöke. Schmuck szerint náluk nem lesz szórólap, plakát, hirdetés, rendezvény és hangosítás, kizárólag "a hátrányos helyzetűek megsegítésére" költenek. Ez a szociáldemokraták számára ételosztást, ruhaosztást, kiscsibék szétosztását és szociális intézmények lefestését jelenti.

Ennyi pénz jár az országos listáért
- 53 egyéni jelölt állításáig 149 millió,
- 54-79 jelölt esetén 298,5 millió,
- 80-105 jelölt esetén 447,75 millió,
- 106 jelölt esetén 597 millió forint.

Kérdés persze, hogy mindez elszámolható-e kampánytevékenységként. Schmuck szerint erre is odafigyelnek: "a kenyérre ráírjuk, hogy ez szociáldemokrata kenyér, a tejre, hogy szociáldemokrata tej, a kiscsibék nyakába akasztunk egy logót, hogy szociáldemokrata kiscsibe, az idősek otthonának falára odapingáljuk, hogy ez szociáldemokrata felújítás. Mindent a kampányra költünk."

Tavaly alakult, most kap 149 milliót

Kovács Szabolcs, az Új Dimenzió Párt (ÚDP) elnöke azt mondta, hogy a kapott 149 millió forintot olyan "kézzel fogható dolgokra" szeretnék elkölteni, amely "április 6-a után is látszik". Például tervezik egy játszótér renoválását. Ha ezt el tudják fogadtatni kampánytevékenységként, és erről szabályos számlát mutat be az Állami Számvevőszéknek, ennek nincs semmi akadálya.

Az Új Dimenzió Párt fiatal szervezet: 2013-ban alakult, és a honlapja szerint a "fiatalok pártjaként" határozza meg magát. A Heti Válasz korábban arról írt, hogy az ÚDP-t, és a zalaegerszegi Új Magyarország Pártot (ÚMP), amely szintén állított most listát, ugyanabban az ingatlanban hozták létre tavaly. A lap szerint a két párt azért alakult, hogy megszerezze a kampánypénzeket, és a Heti Válasz szerint mindkét párt mögött Zuschlag János volt MSZP-s képviselő áll. Kovács Szabolcs az Origónak kijelentette, hogy semmi nem igaz a lap állításaiból, jogi lépéseket tesznek emiatt, Zuschlagnak semmi köze a párthoz, és az ÚDP is függetlenül működik az ÚMP-től.


Seres Máriának 2010 után ismét összejött az országos lista (Forrás: MTI/Kovács Attila)


Megtalálják a módját, hogy elköltsék

Egy most újjáéledt párt, a Független Kisgazdapárt (FKGP) már ősz óta készül a kampányra, és jó előre megtervezték, mire költik a nekik jutó 149, szerencsésebb esetben 298 milliót. "Már októberben lefoglaltunk több száz plakáthelyet, ezek egy részén megy most a 'Péter üzeni' kampány" - mondta Hegedűs Péter elnök. Szerinte szórólapokra és fórumokra is sokat fognak költeni, és a kampányukat nem a pénzhiány, hanem az hátráltathatja, hogy jelölteket állított egy "Kisgazdapárt-MIÉP" nevű formáció is, amellyel összekeverheti őket a választó. Hegedűs szerint hiába indítottak pert ellenük, nem biztos, hogy április 6-áig sikerül "megakadályozni ezt a politikai szélhámosságot".

Van viszont olyan kisebb párt is, amelyet - elnöke állítása szerint - váratlanul ért az állami támogatás. Kásler Árpád, a devizahiteles tüntetésekről ismert A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetője azt mondta, még nem is tudja, pontosan mennyi pénzt kapnak, pláne, hogy mire költik el. Elismerte, hogy nem készültek előre arra, hogy lesz ennyi pénzük kampányolni, és szerinte a törvények erősen beszűkítik a lehetőségeiket. "A plakáthelyek mind foglaltak, molinót nem tudunk az utak fölé kifeszíteni, a kereskedelmi médiumokban lehetetlen hirdetni" - panaszkodott Kásler, aki szerint így a pártnak csak az a lehetősége marad, hogy szórólapokat és kampányújságokat készítsen és osztogasson "minden mennyiségben". Kásler abban már bizonytalan volt, hogy a tüntetések, rendezvények szervezésére el tudják-e majd számolni az állami milliókat, de hozzátette: "vannak ötleteink, megtaláljuk a módját, hogy elköltsük a pénzt".

Pártok, amelyek ott lehetnek minden szavazólapon

Kedd este sorsolta ki a Nemzeti Választási Bizottság, hogy milyen sorrendben szerepelnek majd a pártok a szavazólapokon. Ebből a listából kieshet még az az egy-két párt, amelynek végül nem jön össze az országos lista.

1. HATMAP - HATÁRON TÚLI MAGYAROK PÁRTJA
2. MCP - MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT
3. A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT
4. MACSEP - MAGYAR CSELEKVŐ PÁRT
5. SMS - SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI
6. SZMP- SZABAD MAGYAROK PÁRTJA
7 . FKGP - FÜGGETLEN KISGAZDA- FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PÁRT
8. ÚDP - ÚJ DIMENZIÓ PÁRT
9. FIDESZ-KDNP
10. MGP - MAGYAR GAZDASÁG PÁRT
11. NEMZETI ÉRDEKÉRT PÁRT
12. MCF ROMA ÖSSZEFOGÁS PÁRT
13. SEM - SPORTOS ÉS EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT
14. LMP - LEHET MÁS A POLITIKA
15. MRPP - MAGYAR REPUBLIKÁNUS POLITIKAI PÁRT
16. JESZ - JÓLÉT ÉS SZABADSÁG DEMOKRATA KÖZÖSSÉG
17. MDU - MAGYAR DEMOKRATIKUS UNIÓ
18. ÚMP - ÚJ MAGYARORSZÁG PÁRT
19. MUNKÁSPÁRT
20. SZOCIÁLDEMOKRATÁK MAGYAR POLGÁRI PÁRTJA
21. REND, SZABADSÁG, JÓLÉT PÁRT
22. EP - ELÉGEDETLENEK PÁRTJA
23. KIT - KÖZÖSSÉG A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁGÉRT NÉPPÁRT
24. EGYÜTT 2014 PÁRT
25. EU.ROM - EURÓPAI ROMA KERESZTÉNYEK JOBBLÉTÉÉRT DEMOKRATIKUS PÁRT
26. ZÖLDEK PÁRTJA
27. ÖP - ÖSSZEFOGÁS PÁRT
28. MSZDP - MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT
29. SZAVA - SZABAD VÁLASZTÓK PÁRTJA
30. ÖSSZEFOGÁS - MSZP-Együtt-PM-DK-MLP
31. JOBBIK

Fénykép: „A kormányzás túlságosan is komoly és fontos feladat, hogy a politikusokra bízzuk." ( C. Bowles)  MAGYARORSZÁGON A HELYZET VÁLTOZATLAN…  Nem kell hozzá két hónap és oda kell állni a választási bizottság és az „urna” elé, hogy mindenki legjobb meggyőződése szerint adja le szavazatát az általa hitelesnek gondolt pártra. Egy újabb négy esztendős ciklus veszi majd kezdetét, amely előtt a szavazópolgár megbíz valakit, hogy képviselje őt az ország házában. Népámítás ez és ígérgetés. Egy hamvában született hamis illúzió. A megválasztott képviselők nagy részének a következő választásokig hírét sem fogja majd hallani a derék választó. Ócska színjáték ez, ahol a színfalak mögött a rivális pártok kiegyeznek, megegyeznek a jövőről és a…múltról is (!). Ez csupán a hiszékenyeknek csalódás és a kortesek előre lejátszott csatája.  De, hogyan is kezdődött?  A választójogért való küzdelem sikere, 1848-ban az ún. „áprilisi törvények”- ben öltött először testet és ért el eredményt. Az 1848. évi IV. és V. törvénycikk létrehozta a népképviseletet és lehetőséget biztosított arra, hogy a 200. 000 (!) magyar nemesen kívül mások is részt vehessenek az országgyűlési képviselők választásában. Itt kívánom megjegyezni, hogy a szocialista tanítások tudatosan elhallgatták, hogy a nemesi kiváltságok eltörlése, maguknak a nemeseknek a kezdeményezésére és határozatára szűntek meg a közteherviselés vállalásával. Mondván: „ az összes magyar nép, jogban és szabadságban egyesítessék.”  No, de ki adhatott le 1848-ban választási szavazatot?  „Azok, kik legkevesebb 300 forint értékű földet, házat, falun egynegyed telket (8 hold) bírnak, akik önálló kereskedők vagy legalább egy segéddel dolgozó iparosok, főiskolát végzettek, papok és tanítók, vagy évi 100 forint jövedelemmel bíró tőkepénzesek.”  Ugye, hogy nem is annyira „demokratikus?” A fentiek alapján a választók száma 800.000 főre módosult.  A kiegyezés után (1867) 1870-ben 890.416 fő volt a választók száma, vagyis a lakosság 6.7%-a.  Az 1874-es választásokon a választójog a következők szerint alakult: „legalább három szobás lakással, vagy évi 105 forintos jövedelemmel, falun egynegyed telekkel, iparosoknál legalább egy segéddel rendelkeznek. A nőknek ekkor még nem is lehetett szavazati joga. Az 1913-as választási törvény még további 20%-nak biztosított szavazati jogot,de a lakosság 90%-a ilyennel nem rendelkezett.  A Tanácsköztársaság (vörös terror) 1919 áprilisában új, de ideiglenes alkotmányt és választójogot alkotott: „Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18. életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek”. Érdemes megnézni, hogy a bolsevikok kiket zártak ki a lehetőségből: akik nyereségből bérmunkásokat alkalmaznak/tak, akik munkanélküli jövedelemből élnek, kereskedők, lelkészek, papok, szerzetesek, elmebetegek, gondnokság alatt állók és – most tessék figyelni!- akik politikai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt vannak felfüggesztve…  A „patkány lázadás” elsöprése után jött a Friedrich- kormány, amely új választásokat írt ki, amely a lakosság 15-17%-át érintette a szavazás tekintetében. Horthy Miklós kormányzó 1920- as megválasztása után 1922-ben Klebelsberg Kúnó kidolgozásában ilyen feltételeknek kellett megfelelni a szavazni kívánó honpolgárnak: „Minden férfi, aki 10 éve magyar állampolgár, 2 év óta egyhelyben lakik, 24. életévét betöltötte és az elemi iskola négy osztályát elvégezte. Választójogot azok a nők kaptak, 10 éve magyar állampolgárok, 2 év óta egyhelyben laknak, harmincadik életévüket betöltötték és ezen felül legalább három gyermeket szültek, vagy önálló keresettel rendelkeznek, vagy elvégezték a középiskola felső osztályait, vagy felső iskolát végzett férfiak feleségei.” A szocializmus „eljöveteléig” több választás volt még Magyarországon és nyugodtan ki lehet mondani, hogy a korabeli környező országok között, mint választásjogilag, mind alkotmányilag a Horthy-éra volt a legdemokratikusabb. És elérkezett a borzalom és a szovjet megszállás. Rákosi korában okkal mondta a paraszt:   „ Mostan vagyok a legnagyobb nyomorban, de aszondják választhatok. Nem értök én ehhöz, az az okosnak mög az úrnak való, akiknek esze van az ország dolgához. Neköm kenyeret mög munkát adjanak, né ilyen választójogot!”  Majd eljutottunk a rendszerváltozáshoz és a jelenhez. A mai választási rendszert jól ismerjük…A mi jogunk- ebben a fene nagy demokráciában- annyi, hogy dönthetünk; négyévenként ki lopjon meg.  Javaslom, hogy másban és máshol keressük a megoldást…  „A kormányzás túlságosan is komoly és fontos feladat, hogy a politikusokra bízzuk." ( C. Bowles)  -zcsf-