Teljesítményt díjazó hazai adórendszer,

a magyar álom megvalósítása vagy éppen a túró rudi íze –

többek között ilyen érvekkel igyekszik haza­csábítani

a külföldön dolgozó fiatalokat

a kereszténydemokrata ifjak által gründolt Gyere Haza Alapítvány.

Bár érveik esetenként a tudományos fantasztikum világába tartoznak,

a célkitűzés méltánylandó,

ráadásul tényleg vannak előnyei a hazai munkavállalásnak –

különösen külföldön felszívott tudással és ismerettel felvértezve.

„Geológus hallgatóként az Egyesült Államokban PhD-ztem, és dolgoztam négy évet. Megkísértett a gondolat, hogy kint maradjak, hiszen ott biztosítva volt a megélhetésem. Viszont tudtam, hogy külföldön mindig másodrangú állampolgárként fognak rám tekinteni, és maradéktalanul boldog csak a saját hazámban lehetek. Ezért végül a kényelmes helyett a kalandos éle­tet választottam” – avatott be saját történetébe az örmény felmenőkkel bíró Azbej Tristan, a Gyere Haza Alapítvány elnöke. A hivatalosan egy hónapja bejegyzett szervezet baráti társaságként több mint egy éve igyekszik segíteni azokat a külföldön dolgozó fiatalokat, akik haza szeretnének térni Magyarországra. Mindezt politikai irányultságukat felvállalva teszik, így nem marad véka alatt, hogy az alapítvány és a gyerehaza.org címen található honlap a kereszténydemokraták ifjúsági partnerszervezetének, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek (IKSZ) a közreműködésével jött létre. Azbej Tristan egyben az IKSZ alelnöke is. A politikai kötődés abban is tetten érhető, hogy a látogató rögtön egy Orbán Viktor-idézetet olvashat a honlapon: „Azokat a fiatalokat, akik még itthon vannak, itthon kell tartanunk, akik pedig elmentek, vissza kell hívnunk. Biztosítani kell számukra a tanulás, munkavállalás, otthonteremtés és családalapítás lehetőségét.” A magyarországi lét mellett szóló tíz érvük között pedig az érzelmi elemeken túl – mint a túró rudi íze vagy a családi-rokoni kapcsolatok – olyanok szerepelnek, mint „teljesítményt díjazó jövedelemadó”, illetve a „magyar álom”, vagyis hogy az új ötletek számára itthon még több betöltetlen tér áll rendelkezésre. A kis túlzással a tudományos fantasztikum kategóriájába sorolható érveket Azbej Tristan kitartóan igyekezett megmagyarázni. Mint mondta, tapasztalatai szerint, akik hozzá hasonlóan a külföldön megszerzett tudással itthon elhelyezkedtek, többnyire olyan jól keresnek, hogy az egykulcsos adórendszer előnyeit ki tudják használni. A magyar álom kapcsán pedig azzal igyekezett szkepszisünket oldani, hogy nyugaton a piacok beteltek, így ott nehezebb egy saját ötlettel kitörni, és akár vállalatbirodalmat építeni. Azbej Tristan nem tagadta, hogy érveik szubjektívek, ugyanakkor sem ezt, sem a politikai kötődést nem bánja. „A tíz pontot vitaindítónak szántuk, és a kulturált, értékelhető visszajelzéseket figyelembe vettük. Ami pedig a miniszterelnöki idézetet illeti, egy normális közéleti kultúrával rendelkező országban ez nem válthat ki megütközést, mint ahogy az IKSZ-hez való kötődés sem, ráadásul ez utóbbi szakmapolitikai vonalon segíthet az érdekérvényesítésben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a lényeg nem is ezekben a vitákban van, hanem abban a logikában, hogy a külföldön megszerzett tudás itthon komoly versenyelőnyt jelent. Arra a felvetésre, hogy aki az építőiparban, az egészségügyben vagy a vendéglátásban dolgozik külföldön, nem feltétlenül szerez plusztudást, Azbej Tristan azt felelete, hogy már önmagában a nyelvtudás jelentősen növeli az itthoni siker esélyét. „Nem állítjuk azt, hogy Magyarországon ugyanolyan szinten meg lehet élni, mint külföldön. Viszont az általunk végzett – igaz, nem reprezentatív – felmérésből az derül ki, hogy a kint élő fiatalok közül sokan már akkor hazajönnének, ha a kinti fizetésüknek nem az ötödét, hanem a harmadát meg tudnák keresni itthon. Mi pontosan ebben szeretnénk segíteni, ezért munkaerő-piaci tanácsadók közreműködésével álláslehetőségeket keresünk és kínálunk az érdeklődők számára. Ezenkívül a hazatéréssel kapcsolatos jogi és adminisztrációs kérdésekben is szívesen nyújtanak segítséget önkéntes jogászaink. Budaörsön pedig reményeink szerint hamarosan elindul a mintaprojektünk, amelynek keretében támogatott lakhatást és vállalkozásindítás esetén kedvezményeket kínál a város” – magyarázta az alapítványi elnök, megjegyezve, hogy honlapjukat az első évben 80 ezren látogatták meg, egyharmaduk külföldi IP-címről, és 50 és 100 közötti azoknak a száma, akiknek konkrét tanácsokat adtak.

Árnyaltabban látja a magyar fiatalok érvényesülési lehetőségeit a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének alapító elnöke. Kovács Patrik előremutatónak tartja, hogy a kormány célkitűzései között megjelent a fiatal vállalkozások támogatása, ugyanakkor a szektor erősödéséhez elengedhetetlennek gondolják a bürokrácia csökkentésének folyamatos napirenden tartását és a vállalkozások életfeltételeinek könnyítését. „Nem kényszervállalkozókat kell kitermelni, hanem egy tudás alapú, értékteremtés felé elkötelezett generációt” – fogalmazott az elnök.

Ugyanakkor szerinte a gondok ellenére is vannak előnyei annak, ha valaki Magyarországon vállalkozik. „A globalizált világban az olcsó, jól képzett munkaerővel előállított szolgáltatásokkal és termékekkel nem csak az 500 milliós európai piac érhető el, hanem gyakorlatilag az egész világ az internet segítségével. Minden külföldi munkavállaláson gondolkozó fiataltól megkérdezném, hogy az összes lehetőséget megvizsgálva biztosan csak az az egy maradt-e, hogy család, barátok és állampolgárság nélkül próbáljon szerencsét külföldön” – mondta a FIVOSZ elnöke. Megjegyezte, hogy a globális világválság, ezen belül az ifjúsági munkanélküliség és az egzisztenciateremtés nehézségei mindenhol arra kell hogy ösztönözzék a fiatalokat, hogy alternatív életstratégiákat alakítsanak ki. „A jövőben nem várhatjuk, hogy majd tanulunk, a cégek pedig zsíros állásokat biztosítanak nekünk, el kell mozdulni az önfoglalkoztatás irányába” – fogalmazott Kovács Patrik, hozzátéve, hogy a felmérések szerint az Európai Unióban a 18 és 34 év közötti fiatalok 45 százaléka tervezi, hogy vállalkozást indít; az Egyesült Államokban ez az arány 55 százalék, Kínában pedig 71 százalék. Beszédes tény, hogy a magyarországi helyzetről nincsenek adatok, mindössze annyi tudható, hogy az említett korosztály 3,7 százaléka, vagyis alig 90 ezer fiatal visz jelenleg vállalkozást.

Kovács Patrik becslése szerint a magyar fiataloknak csupán 5-10 százaléka proaktív, vagyis ők mozgatnak meg minden követ azért, hogy jelenlegi helyzetükön változtassanak. „A téma azért is kardinális, mert a hazai kis- és középvállalkozások egyharmada öt-nyolc éven belül generációváltáson megy át, és nem látható, hogy a magyar fiatalok tömegesen szeretnék átvenni a cégvezetői pozíciókat” – mondta. Ennek főbb okaiként az elnök a „búskomor” hangulatot, a példaképek hiányát, illetve a „vállalkozó” kifejezés pejoratív tartalmát említi.

Szerinte ugyanakkor egy pozitív tendencia is megfigyelhető: az aktív fiatalok az utóbbi években egyre tudatosabban készülnek a kihívások leküzdésére. „Mi ehhez igyekszünk segítséget nyújtani többek között ismeretterjesztéssel és a piaci lehetőségek feltérképezésével. Novemberben például ötödik alkalommal rendezzük meg a magyar Fiatal Vállalkozók Hetét, nem csak Budapesten, hanem tizenöt vidéki városban. Ennek keretében elismert hazai és külföldi gazdasági szaktekintélyektől tanulhatnak az érdeklődők” – mondta az elnök.

A tíz érv

Hazai sikerek