Várható volt: az uzsorás bankárok javára döntött a Kúria devizahitel-ügyben
Hétből hat kérdésben döntött a Kúria, ez alapján a deviza alapú hitelszerződések nem uzsorás szerződések, deviza áll mögöttük, az árfolyamváltozás az adós kockázata. A devizahiteles szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, és a terhek "előre nem látható egyoldalú eltolódása" az érvénytelenséget nem okozza. Ha a bíróság a szerződés egy részét érvénytelennek nyilvánítja, attól a többi rész még érvényben marad.
Az egyoldalú kamatmódosítások jogszerűségéről nem, de a többi hat fontos elvi kérdésről döntött a Kúria a hétfői jogegységi ülésén. Wellmann György, a polgári kollégium elnöke elmondta, a polgári kollégium, mint jogegységi tanács meghozta határozatát a devizahitelek egyes kérdéseiről. Több mint 2/3-os szótöbbséggel döntöttek. "Három hét kemény munka" van mögötte, ebbe bevonták a legfőbb ügyészt, továbbá véleményt mondott dr. Vékás Lajos professzor és a Magyar Nemzeti Bank is.
A határozat a következő:
1. A deviza alapú kölcsönszerződéseknél az adós devizában adósodott el, ezért ő viseli az árfolyamkockázatot.
2. A szerződés nem uzsorás szerződés, nem színlelt szerződés, nem ütközika jó erkölcsbe.
3. A bankot terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozásra, és arra, hogy ez hogyan befolyásolja a törlesztő részleteket.
4. Ha a bíróság szerint érvénytelen a szerződés, arra kell törekednie, hogy érvényessé nyilvánítsa, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
5. Ha csak valamely pontja érvénytelen, de a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen ponton kívül változatlanul él.
6. Az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéséről nem döntött a Kúria, mert megvárja az Ezrópai Unió Bírósága előtt fekvő C-26/13 szám alatti határozathozatalt.
7. A bírói szerződésmódosítás eszköze nem alkalmas arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változások következményeit orvosolja.
Wellmann szerint "a bírák átérzik az adósok nehéz helyzetét, de csak a törvények alapján tudnak dönteni". A gazdasági és társadalmi problémát nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni, és a megoldást jogi úton várni. A Kúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat - tette hozzá.
Állítólagos ellentmondások
Orbán Viktor kormányfő is sürgette a bírákat a devizahiteles pereknél tapasztalható jogi ellentmondások tisztázására, majd november 25-én Wellmann György, a polgári kollégium vezetője jogegységi eljárást kezdeményezett. Wellmann hét elvi kérdést fogalmazott meg a devizahiteles kölcsönök és lízingszerződések érvényességéről, indoklása szerint azért, hogy a Kúria rendezze az eltérő joggyakorlatot.
Néhány nappal ezelőtt Darák Péter, a Kúria elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, a hétfői tárgyalás nem a kezdete, és nem is a vége a folyamatnak – ebből már arra lehetett következtetni, hogy a december 16-i ülésen nem születik minden kérdésben jogegységi határozat. A folyamat ugyanis az átlagosnál bonyolultabb: a jogegységi tanácsban a polgári kollégium összes bírája (31) és az öt ítélőtábla kollégiumvezetője részt vesz, a testület a Napi Gazdaság információi szerint külső szakértők (például a Magyar Nemzeti Bank) véleményét is kikérte, a döntéshez pedig nem elég az 50 százalék plusz egy szavazat, hanem kétharmados többség kell.
Összevissza ítélnek
A Kúria által vizsgált hét kérdés közül több olyan van, amely inkább közgazdasági elméleti kérdés, semmint jogi (volt-e deviza a deviza alapú hitelek mögött), illetve olyan is van, amelyről egyes jogászok szerint nem lehet általánosságban véleményt mondani (uzsorás szerződések-e a deviza alapú szerződések).
A hét pont közül valójában kettő - az úgynevezett árfolyamrésé és az egyoldalú kamatemeléseké - igazán érdekes, ezeknél tudja a Kúria döntése befolyásolni a bankellenes pereket. A bíróságok előtt közel 3000 ilyen ügy fekszik, és éppen e két kérdésben született már pár ellentmondásos jogerős ítélet. Az árfolyamréses perekben az adósok azt sérelmezik, hogy a bankok különböző árfolyammal számoltak a hitelek folyósításakor és a törlesztések beszedésekor, illetve, hogy ezt nem tüntették fel külön költségként a szerződésben.
Szintén ellentmondásos a jogi gyakorlat az egyoldalú kamatemelések miatt indított perekben: egyes bírók szerint a szerződésbe foglalt úgynevezett oklista kellően részletes, és a laikusok számára is érthető, mások szerint viszont nem ez a helyzet, és a bankok nem emelhették volna meg a devizahitelek kamatát.
A jogegységi határozat kötelező
Hogy a Kúria döntése hogyan változtatná meg a hasonló perek állását, azt nehéz felbecsülni, de eddig az volt a tendencia, hogy a perek többségét másodfokon a bankok nyerték. November elején az állás nagyjából 8-2 volt, vagyis a bankok adatközlése alapján a jogerős ítéletek 80 százalékát az ő javukra hozták meg a bírók. A pereket összesítő, adósok és ügyvédek által közösen működtetett honlap szerint 19 olyan másodfokú, jogerős ítélet született, amely szerint viszont az adósok nyertek.
Jogegységi határozat után a bírók mozgástere erősen leszűkül: ha a Kúria által tisztázott jogi problémával találkoznak, abban a kérdésben úgy kell dönteniük, ahogy a legfelsőbb bírói testület azt szabályozta. Darák Péter a napokban egyértelműen fogalmazott: a jogegységi határozat kötelező erejű, azt az alsófokú bíróságoknak követniük kell.
(Origó nyomán)
Frissítés: Jobbik: a bíróság csak a bankok érdekeit védi
A Jobbik szerint a Kúria hétfői döntésével bebizonyosodott, hogy nemcsak igazságot nem tud szolgáltatni az igazságszolgáltatás, de a jogot is hibásan értelmezi, és kiszolgáltatja a bankok önkényének a magyar lakosságot.
Volner János kijelentette: hétfőn kiderült, hogy a bíróság nem fog a devizahitelesek oldalára állni, csak a bankok érdekeit védi.
A Jobbik a legkeményebben visszautasítja a Kúria döntését és a kormány halogató taktikáját is, és ha nem lesz nagyon rövid időn belül döntés, akkor országos demonstrációt szervez a devizahitelesek védelmének kikényszerítése érdekében.
(MTI)
2. frissítés: Volner: A kiszolgáltatott magyar lakosság fizethet tovább a nyereséges bankoknak
Börtönbe mennek az izlandi bankárok 2013. DECEMBER 16. HÉTFŐ NOL, RT, BBC - KOMLOMEDIA
Izlandon letöltendő börtönbüntetést szabtak ki négy banki alkalmazottra. Hreidar Mar Sigurdsson volt vezérigazgató, Sigurdur Einarsson, az igazgatótanács egykori elnöke, Olafur Olafsson, az egyik többségi tulajdonos, és Magnus Gudmundsson, a bank luxemburgi ágának vezérigazgatója a vádak szerint eltitkolta, hogy egy katari befektető a banktól kapott kölcsönt felhasználva lett a bank részvényese.
Al Thani sejk a gazdasági válság kezdetén, 2008-ban vett 5,1% értékben részvényeket. Az ügyész szerint a sejknek adott kölcsön illegális volt, és az üzlet komolyan befolyásolta a banki részvények árának alakulását.
A Kaupthing bank erős külföldi terjeszkedést folytatott korábban, de a 2008-as válság után állami mentőövre szorult: több más pénzintézettel együtt akkora adósságot halmoztak fel, hogy ezzel térdre kényszerítették az izlandi gazdaságot.
Izland példát mutat azzal, hogy a lakosságot megkárosító bankárokat börtönbe csukja. A világ jelentős részén a bankvilágot teljes egészében a Rothschild család uralja, és a bankárokkal összepaktálnak a kormányok is. A nagy többségtől lopják el a vagyont a nemzetközileg együttműködő nagyon kevés bankár számára.
Izland, Oroszország, Irán, Kína nincs a pénzügyi terroristák kezében, így szabadon ítélkezhetnek a bűnelkövetők felett.
Max Keiser az RT hírcsatorna pénzügyi elemzője szerint, elrettentő példát kell mutatni az ilyen nagyságrendű pénzügyi csalás ellen. A halálbüntetés jó ötlet lehet, ha az visszatartja a bankárokat a pénzügyi terrorista cselekedetek elkövetésétől.
Izland bankárokat csuk börtönbe pénzügyi csalás miatt
Izland példát mutat azzal, hogy a lakosságot megkárosító bankárokat börtönbe csukja. A világ jelentős részén a bankvilágot teljes egészében a Rothschild család uralja, és a bankárokkal összepaktálnak a kormányok is. A nagy többségtől lopják el a vagyont a nemzetközileg együttműködő nagyon kevés bankár számára. Izland, Oroszország, Irán, Kína nincs a pénzügyi terroristák kezében, így szabadon ítélkezhetnek a bűnelkövetők felett.
