*
Hol gyáva az apó, anyó néven hívják a fiukat.
*
Jó vagy rossz angyal?
Angyal képében is ördög.
Angyal a szava, de ördög a szíve.
Angyal ül a szemöldökén, ördög szeme alatt.
*
András.
András bácsi mondja: röndnek muszáj lenni.
(Rendőrök, ügyetlen rendcsinálók.)
*
Ne higgy az alvó ebnek.
Őrizkedjél az alvó kutyától.
Ha az alvó ebet felköltöd és megmar,
azt nyerted vele a mit kerestél.
*
Könnyű a rossz lóért az alku.
(Nem fogtad fel, hogy szívesen túladnak rajta.)
*
Alázatos, mint a kin kifogtak.
Alázatos, mint a verembe esett farkas.
*
Vékonyan fog a pennája, tán már soknak irt alája.
(Sokat szerelmeskedett férfi.)
*
Agyonlőtte, mint Paska a szamarat.
(P. neszt hallott istállójában;
„Add meg magad tolvaj, mert lelőlek!” -
a szamár nem felelt, P. lelőtte.)
*
A kapanyél is elsülhet…
A ki szerencsétlen, bottal is agyonlövi magát.
*
Abroncsold be fejét, mert tanulásban megreped.
(Gúny; nem tanul.)
*
Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput szíveden.
*
Ha feje befér is az ablakon,
de nyelve be nem férhetne…
*
Ha Isten akarja, az ablakon is beveti.
*
Kiment a ház az ablakon.
(Megtudták mi történt a házban.)
Házadnak ablakán senkit se hagyj benézni.
*
Kár hogy a szíven ablak nincs.
*
Nem teszi az ablakába.
(Nem fog vele dicsekedni.)
*
Az abc-ét se tudja, mégis papolni akar.
Az abc-ét sem tudja, mégis katedrába áll.
*
Ha a szükség beköszön az ajtón,
a szeretet akkor az ablakon ugrik ki.
*
Nagydobra vert jótékonykodás
Szép az adás, de szebb a titokban maradás.
*
Tót adta, tót elvette, ebnek adománya.
*
Szomorú, mint a ki adósságba jár kapálni.
*
Sokesztendei bú-gond
sem fizethet ki egy pénzárnyi adósságot.
*
Három űzi ki az álmot az ember szeméből:
a szükség, az adósság és a pör.
*
A régi adósság annyira felmegy,
hogy végre el sem éred.
*
Átkok
Tatár étel, török tánc, magyar adta, ördög lánc.
(Tatár étel, korbács; török tánc, talpverés;
magyar adta, káromkodás; ördög lánc, rabbilincs.)
*
Aggnő
A görbült aggnőnek agg a regéje is.
Aggnő beszéd. (Mese.)
Csak szófia beszéd és aggnő rege. (Pletyka.)
*
Csak azért kíván egy fertályig mennykő lenni,
hogy minden élőt agyonüthessen.
*
Mesterét a szablya olykor agyonvágja.
A kard önnön mesterét is agyonvágja
*
Ajak.
Ajakába harapott.
Ajakon termett, nem szívben fogant szó.
Felbiggyeszti ajakát.
Megcsuszamodott ajka. (Eljárt szája.)
Lepittyedt az ajka. (Szégyen érte.)
Mérgében ajakát rágja.
Nem szívből ered az ajakon nőtt szó.
Nem egyéb az ajakon termett szónál. (Üres beszéd.)
Rágja-marja ajakát.
Rózsa ajak, tövis nyelv.
*
Torkán akadt a szálka.
(Rajtakapták a hazugságon.)
*
Nagy akadály a szegénység.
Szépet álmodtál éjjel, reggel bilibe lóg a kezed.
*
Akaratos kanca. (Szeszélyes asszony.)
Akaratos menyasszonynak ebrúd a farára. (Bot.)
*
Híres vagy, hogyha ezt akartad…
Akasztással is elhíresedik az ember.
*
Alakos
Erszényt fejő alakos. (Kicsalja a pénzt.)
Szemfényvesztő hitvány alakos.
*
Szemesnek a játék, vaknak alamizsna.
A vak koldusnak is alamizsnán szeme.
*
Nincs savanyúbb az alamizsna kenyérnél.
*
Lopott pénzből alamizsna.
Könnyű a máséból adakozni.
*
Korán-későn orcájára kerül az embernek a nem jó,
ha alattomban cselekedte is.
*
Ki nyilván sokat dicsér, alattomban gyaláz.
*
Az örökös sírása alattomban való nevetés.
*
A pletykás megjárja…
Kinek posta a szája, meszet gyújtanak alája.
*
Süketnek és némának kell lenni,
ki alattvalókkal békességben akar élni.
*
Buridán szamara
Két szék között a pad alá.
*
Anyámasszony katonája
Vitézségök miatt a pad alá bújtak
*
Alkalmatlan vendég az éhség.
Alkalmatlan vendég a vénség.
*
Olyan, mint a légy az aludttejben.
Szép, mint a légy az aludttejben.
*
Az angyaloknak közt is voltak pártosok.
Az angyaloknak is a kevélység ártott
*
Megjött Antal Budáról, zöld ágat hozott orrában.
(Féleszűt küldtem, soká maradt, bolondul végzett.)
*
Apró pénzzel kifizettem.
(Sértem a sértegetőt.)
*
Szomorúnak nehéz víg arcot mutatni.
Nehéz a bánatos arcnak víg kedvet mutatni.
*
Arc és pofa
Nincs arca, hanem csak pofája
Nincs arca, mint a kicsapott ringyónak
Oly vastag az arca bőre, mint a bocskorták
*
Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni, jeget aszalni.
*
Rossz atyának ritka jó fia.
A rossz fiú atyja koporsójának egyik szege.
*
Jobb egy jó barát száz atyafinál.
Jobb ma az idegen, mint az atyafi.
*
Nem gyűjthet annyit a fösvény atya,
mennyit tékozló fia elpazarolhat.
*
Megszokta, mint Ábrahám zsidó a csalást.
*
Ádám Évánál kezdi.
Töviről hegyire, túl messziről indulva mindent elbeszél
*
Ádám evett almát, a mi fogunk vásik.
*
Álarc
Lerántották az álarcot.
Szép lehet az álarc, de nincs veleje.
*
Nem állandó az erőszakos uraság.
Az erőszakos szeretet nem állandó.
*
Törpe csak törpe marad, ha hegytetőn áll is.
*
Állva sétál, mint a cigány.
(Képtelen mentség.)
*
Azt sem tudja, melyik lábára álljon
*
Aggszó szerint:
egyféle állatnak sem jó az első kölyke.
*
Megáldotta az isten,
mint Törzsöknét a kenyérsütéssel.
(Négyet betett, szétesett, tizenhat lett.)
*
Ráfér az áldás.
Nincs rajta istenáldás.
Se ne ártson, se ne használjon, mint a barátáldás.
*
Volt – nincs
A szerencsének ajándéka álomkincs
Forgó a szerencse, nincs állandó kincse.
*
Álomszakasztás.
Álomszakasztással jár a tisztviselés.
Sok álomszakasztást kíván a méltóság.
*
Ámítás
Játékkal ámítják a gyereket.
Könnyű a bolondot elámítani.
*
Mosolygó ellenségnél nincs ártalmasabb.
*
Tudatlan hatalmas, mindennek ártalmas.
*
Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű
*
Nincs ártalmasabb méreg,
mint melyet orvosság gyanánt adnak be.
*
Ha puszta vádlás elég, sok ártatlan kerül hóhérkézre.
*
Ki tíz esztendős koráig nem ártatlan,
húszig nem szép, harmincig nem erős,
negyvenig nem okos, ötvenig nem gazdag,
hatvanig nem szent:
azután sem lesz.
*
Petrezselymet árul.
(Nem kérik fel, nem táncolnak vele.)
*
Későn való gyermek, korán való árva.
Kora vetés, késő gyerek hamar árván marad.
*
Addig kereste őseinek nemességét,
mig ásóra és kapára talált
*
Ragadós
Egyik után ásítozik a másik.
*
A ki a zsidónak nem köszön, átesik a küszöbön.
*
Nyugtával dicsérd a napot
Akkor mondj hoppot, ha átugrottad az árkot.
*
Jobb az ösztövér alku,
hogysem a bírónak kövér végzése.
Jobb egy szép ámika, mint a legszebb processzus.
*
Éhes disznó makkal álmodik,
de ha felébred tökkel is megelégszik.
*
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát
*
A ki nem szánt, gazt arat.
A ki álnokságot vet, bút arat.
*
Az urak aprítják, nyomorultak lakják.
(Urak vétenek, szegények bűnhődnek.)
*
Alkupozíció
Likon kivül jó alkudni.
(Nem szorultságban, bajban.)
*
A részegnek későn virrad, hamar alkonyodik.
*
Sok küszöböt nyalt az ő alfele is.
(Sok helyről kidobták.)
*
A csalánba nem üt a mennykő,
de ha üt, akkor nagyot üt
*
Kineveti más népek eltérő szokásait –
Nemhogy szégyellné bunkóságát, még hivalkodik is…
*
Felszarvazva
Csak onnan tudod, hogy szerelmes az asszony,
Hogy mindig elsózza az ételt, amin nehéz segíteni
(hátha még azt is tudnád, hogy kibe…)
*
Hallgatózz!
Csak nosza, ha sok rosszat akarsz hallani magadról
*
Kukucskáló
A kulcslyukon keresztül csak lesed mások életét
*
Ami jó van benned/neked, az mind ajándék,
Ha nem adsz érte hálát, könnyen elveszíted…
*
Aki későn jön, annak csak a csont jut
Békacomb helyett a békafüle meg a farka…
*
Nem jobb istenhitre-ismeretre akarsz vezetni,
Hanem a te egyedül üdvözítő gyülekezetedbe cipelni
*
A kegyetlen angyalember
Ha én tökéletes vagyok, más sem lehet soha gyarló
*
Útonálló – haramia
Utad állja, s még a ruhád is elveszi,
S még örülsz, hogy az életed meghagyja
*
Nagyanyám nagyon kemény asszony volt.
Három férjet temetett el, pedig kettő csak szundikált!
*
Önkínzó és drága fogyókúrák
Összekötni a kellemetlent a haszontalannal
*
A kis bűvészinas
Az ember, aki belekontárkodik a teremtésbe,
am/o:pspan style=/spanikor nem teremtménynek, de istennek hiszi magát
*
Hungária
Visszavágyódtat egy sosem volt kamaszkorba…
És/vagy érezd magad szarul, ha nem Amerikába születtél
*
Ha a zene gyógyíthat, akkor betegíthet is…
Ha van pozitív, akkor van negatív varázsereje is…
*
Zene vagy zajártalom
Nem választhatod meg, hogy mi szól hallótávolban,
Se a tartalmát, se a hangerejét, se az időhosszát stb.
*
Mézesmadzag
Előbb ingyen adják, tukmálják,
Majd egyre többet kell fizetni érte,
S végén már lopni, csalni kell, hogy előteremtsd…
*
A szegény farok huzigáló Mehemed,
Akit csúnyán felrúgtak a magyar tehenek
*
Energiavámpír
*
Életművészkedő
Akit zavar a nap kötelessége életkomponálásában
*
Az egyik életsúlytalanul lebeg,
A másik meg nem csak saját keresztje alatt görnyed
*
Ami a tiéd, az az enyém is,
Ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd
*
Amilyen könnyű rászokni,
Éppen annyira nehéz a leszokás
*
Átaluszod az egész életedet,
Hogy kipihenve érkezzél a másvilágra
*
Igen előzékeny állampolgár vagy,
Magaddal viszed és fizeted a lehallgató készüléked
*
Chips, kóla, térerő
Ez a te szentháromságod?
*
Egy napig vittek vitorlázni a Balatonon,
Azóta a tengerészkalandjaidat meséled…
*
Rettenetesen haragszol a vétkezőre,
S így végül más hibája miatt magadat bünteted…
*
Nemhogy nem tudsz örülni más sikerének,
De az egyenesen elrontja az egész napodat…
*
Te arra vagy büszke, hogy heteroszexuális vagy,
És azt akarod elérni, hogy a homo szégyellje magát?
*
Láncreakció
A főnök belédrúg, te az asszonyba, ő a kutyába…
*
Sportfogadást kötsz,
Mert abban a naiv hitben vagy, hogy nincs bunda
*
Nagytermészetű férj frigid feleséggel megverve
*
A jó műsorok, a létfontos hírek stb.
Akkor láthatók, amikor neked már aludnod kell
*
Csalásra fel!?
Például táppénzcsalásra késztetve, kényszerítve
*
Társadalmi/természeti vészhelyzetben
A túlélésre rendezkedik be, a baj múltával úgy marad
Csokonai Vitéz Mihály
A kevély
Nézd csak azt, ki amott sétálgat kevélyen,
Mindent megvét s útál szemeivel mélyen.
Felemeli orrát a többiek felett,
Öblös vitorlája hajt igen nagy szelet.
Ezt mihelyt valami szellő megmozgatja,
Azonnal kétfelé büszkén fintorgatja.
Fel sem vesz senkit is nagy rátartiságban,
Mintha csak ő volna ember a világban.
Sajnálja a főldre bocsátni lábait,
Útálván a véle testvér főld porait.
Sőt büszke lelkének az esik terhére,
A Teremtőt azért veszi crisisére;
Hogy amely levegőt a szegény kilehell,
Úri tüdejének színi ugyanazt kell. -
.
Emberek! vagy hérók légyetek s istenek,
Ha kevélységtekkel lehettek ilyenek;
Vagy légyetek vélünk emberecskék ti is,
Így több becsűletet fogunk adni mi is.
Mely nagy balgatagság, csak embernek lenni,
Mégis a hasonló embert fel sem venni!
S azzal, hogy valaki másikat megvetett,
Azzal pretendálni tőle becsűletet.
A becsűlet olyan dögpárának langja,
Mint a lidérc, melyet szűl a sír barlangja.
Aki ezt kergeti, elrepűl előle,
S azt szokta kísérni, aki szalad tőle.
Az embernek igen kényes természeti,
S magát megvettetve látni nem szereti. -
Mit nyér hát, ki mindent odavét oktalanúl?
Őtet is megveti minden: s kárán tanúl. -
A kevélység csupán a bolondnak gondja;
Úgy van! mert a kevély a világ bolondja.
Hát a világnak Ily bolondja sok van-é? -
Hogyne! sőt a világ az Ily bolondoké:
Sőt már a kevélyek oly nagy számmal vannak,
Hogy aki nem kevély, már azt tartják annak.
Tarka luftballonok! lebegő árnyékok!
Gyermekségből támadt fényes buborékok!
Lám a nemes ércek mind fenékre szállnak,
Mikor az otromba tökök fenn úszkálnak.