ÉLETMINŐSÉG ROMLÁS/RONTÁS
BOLDOGTALANOK SOKFÉLESÉGE-EGYSÉGE
A FÖLDI-ÉGI POKLOK NAGY JENCIKLOPÉDIÁJA
Esetek és elvek – tünet, diagnózis, terápia
Kulcsszó- és mondattár: idézetek és ötletek
ILLYÉS GYULA
EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL
Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van
nemcsak a füst-sötéten
lobogó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal morse-jében,
nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös!
ott zsarnokság van,
nemcsak a katonásan
pattogtatott "vigyázz!"-ban,
"tűz!"-ben, a dobolásban,
s abban, ahogy a hullát
gödörbe húzzák,
nemcsak a titkon
félignyílt ajtón
ijedten
besuttogott hírekben,
a száj elé hulltan
pisszt jelző ujjban,
ott zsarnokság van
nemcsak a rács-szilárdan
fölrakott arcvonásban
s e rácsban már szótlan
vergődő jajsikolyban,
a csöndet
növelő néma könnyek
zuhatagában,
kimeredt szembogárban,
ott zsarnokság van
nemcsak a talpraálltan
harsogott éljenekben,
hurráhkban, énekekben,
hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak az ernyedetlen
tapsoló tenyerekben,
kürtben, az operában,
épp oly hazug-harsányan
zengő szoborkövekben,
színekben, képteremben,
külön minden keretben,
már az ecsetben;
nemcsak az éjben halkan
sikló gépkocsizajban
s abban,
megállt a kapualjban;
hol zsarnokság van, ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy rég istened sem;
ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;
nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál jobban
butító szólamokban;
az ott van
a búcsúcsókban,
ahogy így szól a hitves:
mikor jössz haza, kedves;
az utcán oly szokottan
ismételt hogy-vagy-okban
a hirtelen puhábban
szorított kézfogásban,
ahogy egyszercsak
szerelmed arca megfagy,
mert ott van
a légyottban,
nemcsak a vallatásban,
ott van a vallomásban,
az édes szó-mámorában,
mint légy a borban,
mert álmaidban
sem vagy magadban,
ott van a nászi ágyban,
előtte már a vágyban,
mert szépnek csak azt véled
mi egyszer már övé lett;
vele hevertél,
ha azt hitted, szerettél,
tányérban és pohárban,
az van az orrban, szájban,
hidegben és homályban,
szabadban és szobádban,
mintha nyitva az ablak
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,
ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletedben
se vagy független,
fönt a Tejút is már más:
határsáv, hol a fény pásztáz,
aknamező; a csillag:
kémlelő ablak,
a nyüzsgő égi sátor:
egyetlen munkatábor;
mert zsarnokság szól
lázból, harangozásból,
a papból, kinek gyónol,
a prédikációból,
templom, parlament, kínpad:
megannyi színpad;
húnyod-nyitod a pillád,
mind az tekint rád;
mint a betegség,
veled megy, mint az emlék;
vonat kereke, hallod,
rab vagy, rab, erre kattog;
hegyen és tenger mellett
be ezt lehelled;
cikáz a villám, az van
minden váratlan
zörejben, fényben,
a szív-hökkenésben;
a nyugalomban,
e bilincs-unalomban,
a zápor zuhogásban,
az égigérő rácsban,
a cellafal-fehéren
bezáró hóesésben;
az néz rád
kutyád szemén át,
s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;
mint víz a medret
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből?
ő néz rád a tükörből,
ő les, hiába futnál,
fogoly vagy, s egyben foglár;
dohányod zamatába,
ruháid anyagába,
beivódik, evődik
velődig;
eszmélnél, de eszme
csak övé jut eszedbe,
néznél, de csak azt látod,
mit ő eléd varázsolt,
s már körbe lángol
erdőtűz gyufaszálból,
mert amikor ledobtad,
el nem tiportad;
s így rád is ő vigyáz már,
gyárban, mezőn, a háznál,
s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,
bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
gyermeked neki nemzed,
hol zsarnokság van,
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy;
vakondként napsütésben,
így járunk vaksötétben,
s feszengünk kamarában,
akár a Szaharában;
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
a dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.
1950.
(Irodalmi Újság, 1956. nov. 2.)
*
Személyi kultusz
Mindennek ő a parancsnoka
Mindent a Vezérről neveznek el
Mindenki mindenért neki ad hálát
Minden díjat, címet először Ő nyer el
A legjelentősebb kitüntetést róla nevezik el
Minden tudományos mű is tőle idéz
Őt mintázzák a köztéri szobrok
Stb. stb. stb.
*
Megtorpedózva
a Legyőzhetetlen névre keresztelt csatahajó
(örök álmát alussza a legénység is a hullámsírban)
*
Léha rosszbarátok
Mások vittek rossz utakra engem
*
Dúvad
Feldúlt falvak, termőföldek és városok
*
Egyházi áldás
a hódító háborús hadsereg katonáira, fegyvereire
*
Kő és virág
Inkább a köveket csodálod,
Mert azok nem hervadnak-múlnak el…
*
Baksis – Balkán
Csak akkor intézik el az ügyed, ha kensz egyet
*
A bürokrata és a bürokrácia útvesztői
*
Gondtalan
A gondolkodás gond
Ha csak parancsnak engedelmeskedsz,
akkor ettől a tehertől mentesítheted magad
*
Öreg hiba
*
„Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad,
az hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik.”
(Példabeszédek 29:1)
*
Tisztelet
amit nem kivívni, de megparancsolni akarsz
*
Plutokrácia
A gazdagok kasztja uralkodik,
Az ő kezükben van a gazdaság, a politika, a sajtó,
az igazságszolgáltatás, a kultúra, az egyház stb. stb.
*
Teljhatalmú önkényúr
Mint egy kisgyerek, aki eltaposhatja a hangyát,
Vagyis velük kapcsolatban tényleg élet és halál ura
*
Mindenható kiskirály
Megparancsolja azt, ami már megtörtént,
vagy ami törvényszerűen ismétlődik a világban…
(bár abból, hogy ma is felkelt a mi Napunk,
logikailag nem következik, hogy holnap is fel fog…)
*
Egy tábornok,
aki mögül elfogyott a hadsereg, a közkatona
(egy edző csapat, egy karmester zenekar nélkül)
*
Ügyefogyott
*
Elvált szülők gyermeke,
Akit a szülők hírszerzőnek használva faggatnak,
Mire előbb-utóbb már-már semmit sem mer szólni…
*
Huzatban – ellenszélben - szélvészben
*
Öntörvényű
Aki fittyet hány a szabadesés törvényének,
s éppígy figyelmek kívül hagyja azokat is,
amik a szellemvilágunk örök rendjét alkotják
(nem lesz hosszú, pláne nem boldog életű a Földön)
*
Kullancs
A komoly szakértő úgy beszél a veszélyekről,
hogy a hallgatóság messze elkerül erdőt-mezőt…
*
Irtod a csalán
Csak a csaláncsípésre gondolsz,
Nem is hallottál ingyen gyógyhatásairól
*
Nincsen rózsa tövis nélkül
Az illatát élvezed, a tüskéit nem szenvedheted?
*
Hétalvó,
Aki még sohasem látott napfelkeltét
(pláne nem az alföld sík vidékén/ a pusztán)
*
Gyomnövény
Idegenből hozott növényeket plántálsz
A honosakat meg gyomnak tartod, s kigyomlálod
*
A fölnőttek ugyanis szeretik a számokat
Ha egy új barátunkról beszélünk nekik,
sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek.
Sosem azt kérdezik:
"Milyen a hangja?"
"Mik a kedves játékai?" "Szokott-e lepkét gyűjteni?"
Ehelyett azt tudakolják: "Hány éves?"
"Hány testvére van?" "Hány kiló?"
"Mennyi jövedelme van a papájának?"
És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik.
Ha azt mondjuk a fölnőtteknek:
"Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült,
ablakában muskátli, tetején galambok..."
- sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat.
Azt kell mondani nekik:
"Láttam egy százezer frankot érő házat."
Erre aztán fölkiáltanak: "Ó, milyen szép!"
(A KIS HERCEG)
*
Kétéltű - életduplázó
Kettő helyett enni, inni, aludni, dolgozni stb.
*
Szenilitás
Kóros feledékenység
Elfelejted meggyújtani a megnyitott gázt
*
Virtus és tolókocsi
Salto mortale a sekély vízben
*
Visszabeszélő
Visszafelé beszélsz
Visszafelé olvasod a könyvet
*
Know how
Csak akkor használsz valamit, pl. a villamost,
Ha ismered töviről hegyire, s meg is tudod javítani
*
Jószívűsége nem ismer határokat
Nem csak lakását, de feleségét is kölcsön adja
*
Fikciót nem ismerő fickó
Beszalad a színpadra, s megvédi Dezdemónát
*
Vízfejű ország
A főváros, mint egy rákos daganat
Mindent csak ott lehet intézni, elérni stb. stb.
*
Epigonok és plagizátorok
*
Önvakító
Mintha nem lenne napfény
Egész életedben csak sötétben tapogatsz,
Mint amikor a vakok iránti empátiát erősítendő
Bekötött szemmel kell akadályokat leküzdened…
*
Egyszer használatos
és használat után eldobandó
(zsebkendő, ruha, újság, könyv, nő stb.)
*
Házaló ügynök
Olyan terméket, szolgáltatást ajánlasz,
Amiről te is tudod, hogy felesleges,
Vagy aránytalanul drága, netán káros is,
Mindezt személytelenül telefonon,
rosszabb esetben a szemébe is nézve…
Ha semmit nem adsz el, akkor este nem (l)eszel!
*
Mindent tudni akarsz
A te férjednek semmilyen titka nem lehet előtted
(A Kékszakállú herceg vára – a lezárt hetedik ajtó)
*
Trójai faló
A görögök ajándékától óvakodj
*
Hiába eszi a császár kenyerét.
(Katona és nem tudja mi a regula.)
*
Nincs nehezebb a császár kenyerénél.
(Katona életnél.)
*
A komámasszony azt gondolta
császárkörtét tart, pedig csak vadalma.
(Azt hitte, az ő gyermeke jó, pedig az is csak rossz.)
*
Két dudás nem fér meg egy csárdában
*
Bőr
Van bőr a képén
Lenyúzzák a bőrét
Nem férsz a bőrödbe!?
Más bőrét viszi a vásárra…
*
Csákó.
(Ökörnév.)
Aligha baja nincs Csákónak, hozik a bürit.
(Hozzák a bőrét.
Már döglött s mégis csak azt hiszi kis baja van.)
*
1. Úgy búsulok, maj meghalok,
S mégis jókedvet mutatok,
Hogy ne lássák, hogy búsulok,
Hogy az uccákon nem sirok.
2. Sirok titkon, más nem lássa,
Hull a könnyem le jëgymásra.
Hull ölömbe, hull a fődre,
Hull a meleg kebelembe.
3. E.mënyëk a fődbe lakni.
Hogy ne taszigáljon sënki.
Olyan házat csináltatok,
Ablakit rá nem vágatok.
*
Csáki szalmája.
(Bitang jószág, mellyel senki sem gondol.
*
Csavarog, mint a tudatlan kocsis.
*
Hiába csűröd-csavarod
*
Rántás
Csapszékbe a cigányt
be is rántják, de ki is rántják, taszigálják.
*
Későbbre jár a templomba, mint a csapszékbe.
(A templomba mindig a mise végére ér;
a kocsmában mindig ő az első.)
*
Szócsapodár.
*
Minél később csapás, annál nagyobb romlás.
*
Egyik szavát a másikkal agyonüti.
*
Csőstül jön a baj
A szerencse ritkán elégszik meg egy csapással.
*
Csalás.
Csere csalással jár.
A kocsmáros csalásból él, haszonból ruházkodik.
Megszokta mint Ábrahám zsidó a csalást.
Ritka zsidó csalás nélkül.
Nem is cigány, ha nem csere-csaló.
Ritka paraszt csalás nélkül. (Álnokság nélkül.)
*
Csalóka Péternek igaz ivadéka.
*
Csalással a disznó sem hízik.
(Ha kevesebbet adnak ennie a kellőnél.)
*
Csalán.
A csalán és bürök jó pajtások.
Csalán, nem liliom a kezébe. (Nem szűz.)
Csalánba nem üt a mennykő.
Csalánra hugyozott. (Rosszkedvű.)
Ki félve nyúl a csalánhoz, megégeti kezét.
Nyilván csalánra vízellett, hogy oly komor.
Üröm helyett is csalánra talál a szerencsétlen.
*
A ki csal, csalódik.
Nem messze megy ember a csalárdsággal.
*
Csalatkozás
A ki hamar hiszen, hamar csalatkozik
Ki emberben bízik, könnyen csalatkozik.
*
Csala
Csere csalával jár.
Ritka csere csala nélkül.
*
Csacsog
A ki sokat csacsog, sokat hazudik
Nem talál partot nyelve csacsogása.
(parttalan csacsogás, csacskaság)
*
A hol ló nincs, ott csacsi is jó.
*
Cudar
Ebtől tanult cudar.
Cudar a nemzetsége is.
Kutya parancsolta hitvány cudarja.
Tudja-e a cudar kivel vagyon dolga.
*
Kása nem étel, tót nem ember, coki paszuly.
*
Hívatlan vendégnek
ajtó megett helye, coki legyen neve.
*
Azok lettünk, akiktől anno óvtak minket a szüleink
*
Élan vitale
Helyből próbálsz magasra ugrani,
De miért nem teszed ezt nekifutásból, lendületből?
*
Non stop
A bűntudatból fakadó lelkifurdalás olyan,
Mint amikor egy kavics kerül a cipődbe,
És az egész nap nyom, bök, idegesít stb.
*
Helyből olyan lelki terheket cipelsz,
Mint az a valaki, aki kővel rakott hátizsákot visz
*
…azokban az országokban,
ahol rosszabb az emberek életminősége
– nincs munkájuk, kevés a jövedelmük,
elégtelenül táplálkoznak, a stressz uralja az életüket –
a férfiak hamarabb válnak alkoholistává,
nikotinfüggővé, depresszióssá….
*
Merjünk kicsik lenni
Akinek ez nem tetszik, mehet, amerre a nap süt…
*
Soha nem áll a sarkára – mindenkinek gazsulál
*
Hagyod leuralni magad
Engeded: nagypofájúak tematizálják a beszélgetést
*
Örökös mentegetőzéseddel
mindegyre közvetve önmagadat vádolod…
*
Kézzel-lábbal elmutogatni,
Hogy mit gondolsz szerelemről, hivatásról, halálról…
*
Hitelt adsz minden „jó hírnek”
Csak soká derül ki: nem osztogatnak, fosztogatnak
class=
|