Payday Loans

Keresés

A legújabb

Az emberi balgaság bölcselete - 13. PDF Nyomtatás E-mail
2012. július 13. péntek, 20:51

farag_gza_-_paradise_lost_1903

ÉLETMINŐSÉG ROMLÁS/RONTÁS

BOLDOGTALANOK SOKFÉLESÉGE-EGYSÉGE

A FÖLDI-ÉGI POKLOK NAGY JENCIKLOPÉDIÁJA

 

Esetek és elvek – tünet, diagnózis, terápia

Kulcsszó- és mondattár: idézetek és ötletek

 

Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat

 

Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,

mint alma magházában a négerbarna mag,

és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,

mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.

De aki egyszer egy vad hajnalon arra ébred,

hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,

kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,

annak szép, könnyüléptű szivében megterem

az érett és tünődő kevésszavú alázat,

az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,

az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.

 

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,

merengj el hát egy percre e gazdag életen;

szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,

a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem,

az új falak tövében felhangzik majd szavam;

magamban élem át már mindazt, mi hátravan,

nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem

sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;

ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.

Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -

talán most senki sincs.

radnoti1

*

 

Hogy ne lehessen kulcslyukon leselkedni,

vagy hogy ne kelljen olyan bajosan kukkolni,

„előzékenyen” leakasztod hálószobaajtód

*

 

Nem fogod fel még gyerekkorodban,

hogy az elgázolt sündisznónak nincs több élete: vége!

*

 

Ha tíz fiú követ el erőszakot a lányon,

akkor tizedannyi, szinte semmi a bűnöd súlya?

*

 

Nem ismersz lehetetlent,

csak tehetetlent: el akarod kapni a szelet!

S nem adod fel, mert mindig „majdnem megvan”…

*

 

Hisz annak,

aki a feltétlen engedelmességért cserébe

aranyhegyet vagy örök életet ígér:

ha nem is számon kérhető?

*

 

Annyira anglomán, hogy idehaza is

a „Balra hajts!" szerint közlekedik

*

 

„Erőszakmentes” amis

Még a minimális jogos önvédelemről is lemond:

ha ő nem bánt senkit, akkor abból semmi baj nem lehet...!

(Hacsak az nem, hogy őt vagy hitvesét megerőszakolják stb.)

*

 

Kótyavetye

Az ékszere értékbecslését

a legszegényebb vevőjelölttel végezteti!

*

 

Nem tud túllépni azon a korszakon,

amikor még hógolyóval vallunk szerelmet

*

 

Becsapottnak érzi magát,

amikor csak fákat lát, de sehol egy erdőt!

*

 

Veszély esetén a homokba dugod a fejed -

Önveszélyes buta struccpolitikát folytatsz?

*

 

Amúgy irigylendő nyugalma abból fakad,

Hogy nem fogta fel: milyen nagy bajban van!

*

 

Mindenképp megsimogatja a nyulat:

ha az beledöglik is, és ő ki is borul,

és belőle is elő nem jön a vadállat…

*

 

Olyannak képzeli a katonaéletet,

ahogy szépségeit a toborzón festik

*

 

Játékrontás

Amit biztos önként-örömmel csinálunk,

azok legelsőbbike a különféle játék, sportjáték,

amit szintén el tud rontani,

ha hiányzik a teljes átadottság lelkülete,

s vagy a szabályokon vitatkozunk,

vagy hátsó szándékunk leplezésén munkálkodunk,

vagy attól félünk,

hogy a játék hevében lehullnak álarcaink...

*

 

Infantilizálódás

Ha gyerekként bánnak veled, akkor az is maradsz.

Hogyan lehet egyáltalán kiskorúból nagykorú?

Ha soha nem kap zsebpénzt,

amit szabadon költhet el - akár hülyeségekre is,

ha nem tanulhat a saját kárán is,

ha nem kapja meg a tévedés jogát,

akkor csak infantilis óriáscsecsemő lesz.

*

 

Mégsem semmis

Úgy kell szerződést kötnöd,

Kötelezettséget vállalva létfontos dolgaidban,

Hogy egy revolvert szegeznek a homlokodhoz,

Vagy kiszolgáltatott, zsarolható helyzetben vagy

*

 

Feltétlen kapituláció

Te további ellenállás nélkül megadod magad,

Az ellenség ezért cserébe viszont semmit sem ígér,

De azt be is tartja…

*

 

Mandátum

Minden hatalmat átruházol a fensőbbségre,

Minden jogodról egyszer s mindenkorra lemondasz,

Még a kritika és az ellenállás jogáról is

*

 

A rágalmazás iskolája

Kit mikor és mivel lehet,

mégpedig elég-nagyon hihetően

tartósan és mélyen rossz hírbe keverni

(lehetőleg úgy, hogy te ne kerülj bajba,

őt pedig még a védekezése is gyanúsabbá tegye)

*

 

Éberség altató

A tüntetően nyájaskodónak hiszel,

Pedig ő ezzel csak figyelmedet altatja,

Mert rút orvtámadásra készül,

Kutatja gyengéid, s gyűjti a munícióját

*

 

Önbeteljesítő jóslat

Olyan betegesen rettegsz,

Hogy szánalmasan nevetséges figura leszel,

Hogy éppen ettől válsz éppen azzá –

Ha a hátad mögött felnevetnek,

Akkor hisztérikus dühvel rontasz rájuk,

Mert azt hitted, hogy te voltál a célpont

*

 

A szeme se áll jól

Márpedig a szem a lélek tükre

*

 

A tanárt feleltetik

A bíró a vádlottak padján

Amikor a hóhért akasztják

Amikor a gúnyolódót teszik nevetségessé

*

 

Bocsánat, hogy vagyok

Japános udvariasságok

Feszélyező túl-előzékenység

*

 

Önismeretlenül

Annyira se ismered magad,

Hogy ha iszol, s elkábít egy nő illata,

Akkor elveszíted józan ítélőképességed,

S olyan nő is el tud csábítani,

Akivel egy napig sem tudnál együttélni,

S akinek nem szeretnél gyerektartást fizetni,

*

 

Rádjön a bolondóra,

S te úgy maradsz évekre,

Egy kötözni való bolond,

Akit saját érdekében kiskorúsítani kell…

*

 

Elment az eszed,

S magától nem is jött vissza,

Te meg nem kerested, nem hiányoltad…

*

 

Családi bűnbak

Gyermekeid minden kudarcukért téged okolnak

*

 

Képzavaros

Az idő vasfoga elszállt felettünk

*

 

Szentfazék, de a füle kormos

*

 

Truccol

Csak duzzog, makacskodik, megköti magát

*

 

Nem húzod ki a beléd bökött szószálkát,

És az lassan, de biztosan elgennyesedik benned…

*

 

Vendéget vagy albérlőt fogadsz,

S azon kapod magad, hogy a cselédje lettél

*

 

Amit tegnap mondtak, azt mára elfelejted,

Ami 20 éve történt, azt pontosan felidézed

*

 

Miután elment a „kedves vendéged”,

Úgy nézel az otthonodra, ahogy ő láttatta:

Mint egy szegényszagú szükséglakásra…

*

 

A disznókkal hálsz,

S mégis te lepődsz meg a legjobban,

Hogy egy idő után csámcsogsz és röfögsz

*

 

Védekezésből támadó

Lányos zavarod azzal leplezed,

Hogy igyekszel a többieket zavarba hozni…

*

 

Infantilis

Azzal szórakozol,

Hogy ismeretleneket hívsz fel,

És trágárságokat mondasz neki,

Vagy becsengetsz egy házba és elrohansz…

(Otthon kitünteted magad a Bátorság érdemrenddel)

*

 

Te miért velem szórakozol?

Miért nem a pöcsöddel játszol?

*

 

Bolond luk

Kifúrja a kíváncsiság az oldalad

*

 

A házad olyan mint egy összkomfortos kripta

*

 

Egyetlen szellemességed,

Hogy bármikor tudsz váratlanul szellenteni

*

 

Unalomból forgatott piszkos nyelv

*

 

Másnak vagy a keze-lába

*

 

Olyan az életed,

Mint egy zaccból főzött lötty kávé

*

 

Az emberélet a legolcsóbb

Egy falat kenyérért már kapni bérgyilkost

*

 

Holt betűk tengere

Az ördög ismeri a legjobban a Bibliát,

És a legmocskosabb bűnöket takargatja vele,

Ideológiát szolgáltat a gonoszság legitimizálásához

*

 

Az Isten itt állt a hátam mögött

s én megkerültem érte a világot

(J.A.)

*

 

Sokszor kis szikrából nagy égés támad.

*

 

A nyúl-ezredesnek bokor a mezeje.

(Gyáva, elbújik a veszély elől.)

*

 

Egy sem jó közlegény, ki ezredességre nem törekszik.

*

 

Kényszerezermester

*

 

Simlis – svihák – sumák

*

 

Sora van, mint a rétes evésnek.

(Nem könnyű,

mert sokat kell a szegénynek dolgoznia,

hogy rétest is ehessen.)

*

 

Nagyon fentköp, ha csendesen evez.

(Kevély, ha jól megy dolga.)

*

 

Etet.

A kappant is elunni, ha gyakran etetik/tálalják fel.

A német mindig hájjal eteti a lovát, mégis sovány.

Bolondot etet, mikor maga eszik.

Farkast etet. (Telhetetlent.)

Félpofára etet. (Fösvény.)

Nála a cseléd is koldusokat etet. (Gazdag.)

Nem etették ezt dióval, hanem korpával.

*

 

Eszeveszett vármegyének bolond az ispánja.

(A vicispán azt rendelte,

hogy minden faluban a tüzeset előtt három nappal

meg kell vizsgálni a vízipuskát.)

*

 

Olyan követ vethet egy bolond a kútba,

hogy gond lesz tíz eszesnek is kivenni.

*

 

Kárán tanul a bolond, még se eszes.

*

 

Bolond mesternek eszelős tanítványa.

*

 

Cigánymódra esküszik.

(Furfangosan, hamisan.)

*

 

A ki sokat esküszik, kevés igazat mond.

A ki sokat esküszik, annál inkább nem hisznek neki.

*

 

Esik hamis eskü az oltár előtt is.

*

 

Hadd essék nekem is.

(Az iszákos mindenben talál okot az ivásra.)

*

 

Ott legtöbbet szokott esni,

a hol amúgy is nedves a gazdag föld.

(Gazdag gazdagodik.)

*

 

Esendő (gyarló)

az ember, hajlandó a pendely.

Esendő az ember mint a fakutya.

(Csigra, gyermekjáték.)

Esendő az ember mint a famacska.

*

 

Erőtlen ki csak maga erejében bízik.

Erőtlen ki elbízza magát.

*

 

Nincs oly erős,

ki veszedelmét ne várhassa az erőtlentől.

*

 

Erőtlen, mint a bőrét vetette kígyó.

Erőtlen, mint a csirke.

Erőtlen, mint a döglött oroszlán.

*

 

Nem lehet erőltetni a bizodalmat.

*

 

Ki magát a szólásban erőlteti, széllé válik szava.

*

 

Erősen

Erősen felvont íj hamar elpattan.

Ne húzd a gyengét erősen, elszakad.

*

 

Ne húzd a gyengét erősen, elszakad.

*

 

Erősen vakarja koszos fejét. (Bajban van.)

*

 

Fenn az ernyő kas nélkül.

(Feledékeny ember,

bármint igyekszik semmit el nem felejteni,

annál többet elfelejt.

A feledékeny kocsis felrakta a kocsira

az ernyőt, a gyékényt az eső ellen,

de elfelejtette otthon a kocsi kasát:

azt a mi mindig szükséges, elfelejtette,

a mi néha, azt magával hozta.)

*

 

Fenn az ernyő, nincsen kas.

(Rangjára rátartós, de nincs hozzá vagyona;

van rang, de nincs mód.)

*

 

Erény.

Nagy erények után sántít az irigység.

Nincsen virtus (erény) irigy nélkül.

*

 

Szabadjába eresztette szabados nyelvét.

*

 

A napvilágot se eresztené ingyen másnak.

Oly szűken ereszti mint a kotyogó. (A bort. Fösvény.)

*

 

Sok eresztéke van a beszédjének.

(Sokat hazudik.)

*

 

Ne firtasd…

Ha eredetét néznéd, sok forrást meg kellene utálnod.

Sok jó vizet kell megutálni, ha eredetét nézed.

*

 

Nem vonja nagyobb csigára

eperjesi hóhér a tolvajokat.

(Nem kegyetlenebb nála.)

*

 

Epreskertbe néz. (Kancsal.)

*

 

Holdvilágon epret szed.

(Alkalmatlan időben dolgozik.)

*

 

Vészjósló tekintet

*

 

Epe.

Egy csepp mézhez csöbör epét kever.

Elfutotta az epe, mint a juhot a tályog.

(Rossz kedvű, komor.)

Epe sápasztotta. (Mérgében elsápadt.)

*

 

Úgy ragad a vétek, mint az enyv.

(Rossz példa ragadós;

egy rossz példa is sokat elronthat.)

*

 

Engedetlen beteg kegyetlenné teszi az orvost.

*

 

Ki nem tud engedelmeskedni, az nem tud parancsolni.

*

 

Most még engedelem, máskor veszedelem.

*

 

Másnak keveset, magának sokat enged.

*

 

Rossz emse fiait is megeszi.

*

 

Emlékezik kígyó farka vágásával.

(Nem felejti el a rossz ember a sértést.)

*

 

Némely embert soha se emlegettek volna,

ha rossz nem lett volna

*

 

Farkast emlegetnek, a kert alatt kullog.

*

 

Nem emelkedik, mint a szárnyszegett lúd.

*

 

Elég beteg az is, ki beteget emel.

*

 

Az embert emészti a bú, mint a fát a szú.

*

 

Oly magasra emelték, hogy el sem érhetni.

(Akasztófán.)

*

 

Kinél vékony az emberség, vastag az embertelenség.

*

 

Emberkedik, mint szalonnabőr a parázson.

*

 

Most egy emberhalál nem nagy csorba a világon.

*

 

Minden ember ember,

de nem minden ember emberséges ember.

*

 

Emberi.

Nincs emberi ábrázata.

Nincs rajta emberi forma, mint a szentpéteri tehénen.

Nincs rajta emberi kép.

Nincs rajta emberi szín.

(Halovány, fél.)

*

 

Elvéti az ugrást.

(Hazudik.)

*

 

Mit ma elvégezhetnél, halasztod holnapra.

*

 

Nincs ingyen ebéd

Ajándék elvétel, szabadság letétel.

*

 

Elvetette a sulykot.

*

 

Ha a citromot kifacsarták, elvetik.

*

 

A mely ebet el akarnak veszteni, dühös nevét költik.

*

 

Végy el engem te szegény, letten legyünk szegények.

*

 

Mely lány soknak ad kosarat,

vége is ahhoz megy, ki elveszi.

*

 

Legjobb olyan asszonyt elvenni,

kinek urát felakasztották.

(Nem mondhatja, hogy első férje jobb volt.)

*

 

Jaj az oly szegénynek, a ki gazdag asszonyt vesz el

*

 

Az igazság elvette a becsület leányát,

de magtalanok voltak és kihaltak, csak a hírük maradt.

*

remenyik-sandor-emlekpad

Reményik Sándor

Jóakarat

"Én jót akartam, - s minden rosszra vált..."

Van-e szörnyűbb szó, szörnyűbb tőrdöfés,

Mellyel a szív magának ád halált,

S önnön hajába markol szaggatón

A Kétségbeesés?!

"Én jót akartam.

Zephirt vetettem, - és vihart arattam. -

Szóltam a földnek: gyorsabban forogj! -

S az megindult alattam,

Mint a horkanó paripa, vadul.

Egy tégla nem tetszett a templomfalban,

Megmozgattam, - s a templom összedőlt.

Én jót akartam"

Mikor eljő az ítéletnek napja,

A végső nap

S a maga jussát minden szív kikapja,

Mikor a Bíró rátekint merőn:

Egyensúlyozni bűnök tonnasúlyát,

Egy hópehely a másik serpenyőn;

Lángtengerek közt keskeny tejfolyó,

Kárhozat-földjén üdvösség-barázda:

Jóakarat - elég lesz ez a szó?...

span style= text-align: center; tab-stops: 63.0pt;font-size: 12pt;/span/p
LAST_UPDATED2