ÉLETMINŐSÉG ROMLÁS/RONTÁS
BOLDOGTALANOK SOKFÉLESÉGE-EGYSÉGE
A FÖLDI-ÉGI POKLOK NAGY JENCIKLOPÉDIÁJA
Esetek és elvek – tünet, diagnózis, terápia
Kulcsszó- és mondattár: idézetek és ötletek
Arany János
ÁRVA FIÚ
Árva fiú sír az ablak alatt,
Ifi'asszony a szobában múlat.
Anyám, anyám! hideg van itt,
Bocsáss be,
Bocsáss be."
Megállj, poronty... megyek ki csak,
Megállj te!"
Ifi'asszony gyújt lobogó lángot,
Süti annál a csöröge-fánkot.
"Anyám, anyám! eressz be már,
Ehetném,
Ehetném."
"Csak ezt is még a föld alá
Tehetném!"
Árva fiú marad a sötétben,
Özvegyasszony kedvese ölében.
"Anyám, anyám! nem tudom én
Mit látok,
Mit látok;
Félek nagyon: ne oltsd el a
Világot!"
Temetőben árva fiú apja
Lepedőjét, szemfödelét kapja.
"Anyám, anyám, az Isten szent
Nevére,
Nevére!
Amott jön az édesapám
Fehérbe."
Kimene az özvegyasszony éjjel,
Veri fiát a vizes kötéllel,
"Ne bántsd, ne bántsd, gonosz r...!
Az árvát,
Az árvát:
Te ölted meg, te adod meg
Az árát.
Temetőben csendes az én házam,
Jobb neki ott énvelem egy házban;
Oda viszem karon fogva
Magammal,
Magammal:
Ne bánjon így senki az én
Fiammal!"
S ifi'asszony elszalad egy ingben;
Ismeri őt a faluba' minden:
Körül, körül csatangol a
Temetőn,
Temetőn.
Szegényt, szegényt szánd meg uram
Teremtőm!
(1855 okt.)
*
Szómágia
Olyan nagy varázslónak képzeled magad,
Hogy neked elég a szart aranynak nevezni,
S az máris azzá változik –
Minden csak elnevezés-ráolvasás kérdése!?
*
Varázstalanított
Kevés a fantáziád ahhoz,
Hogy játszásiból egy akármi dolgot
Hol aranykoronának, hol csodapalástnak lássad,
Aszerint, hogy varázspálcád mivé transzformálja…
*
A nyílt vízen átépíteni a hajót?
*
Olcsó húsnak híg a leve
A nagyon olcsó eszköz lesz a legdrágább:
Hamar elromlik, ki lehet dobni,
S ha így megint egy újat kell venni,
Akkor a kettő árából már kitelt volna egy jó,
Ami tovább is tartana és több szolgálatot tenne…
*
Kéz kezet mos
Ma nekem, holnap neked
*
Száraz tónak nedves partján
Döglött béka kuruttyol,
A kopasz ember a haját tépi,
A néma meg óbégat…
*
Meghunyászkodó és behódoló
*
Éppen azt teszed könnyelműem kockára,
Amiből csak egy van, csak egy lehet:
Az életed, az élettársad, a barátodat, a hazádat…
*
Bumeráng
Mint aki felfelé, az égre köpköd,
És minden az ő fejére, nyakába csurog vissza
*
Addig-addig hajkurászod a népszerűséget,
Míg rá nem találsz a jogos népszerűtlenségre…
*
Redundancia
A szó elrepül és sok a háttérzaj,
Ott nem árt ismételni, akár kétszer is elmondani.
De mindezt te írásban is teszed:
(Maga bolond: mindent kétszer ír le?!)
*
Tautológia
Úgy teszel, mintha valamiről állítanál valamit,
De közben csak ugyanazt mondod más szavakkal,
A magyarázandóval magyarázol
*
Mennyiség – minőség
Te a munkában hiszel?
Egyre többet dolgozol, amennyit csak bírsz:
Olykor akár napi 16 órán át is írsz, írsz és írsz…
S szörnyű igazságtalannak érzed: sehol a remekmű!
*
Lincselés
Egy legény se volt talpon a vidéken
Egy ember se volt, aki megakadályozta volna,
Hogy a gyerekei szeme láttára agyonverjék az apát,
Aki pedig megállt, amikor kis balesetet okozott,
S nem egy áldozatát cserben hagyó volt…
*
Mimóza
Alacsony a fájdalomküszöböd
Már egy szúnyogcsípésre is felüvöltesz és jajgatsz
Sőt – még meg sem csípett, de már anticipálod…!
*
Indiszkrétek
Ahol ismeretlen fogalom-gyakorlat a diszkréció -
Nemcsak a teljes, de még a részleges tapintat is…
*
Disztingváljunk!
A gyermeket őszinteségre nevelik,
De a tapintatról nem beszélnek neki
*
Jézus súlyozása
Aki az áratlan kisdedeket megbotránkoztatja…
*
Vagy az erősebbnek van igaza
Vagy az igazságról népszavazás dönt
*
Mi nem haldoklunk. Mi így élünk.
*
Öneláruló
Ha egy hanggal elárulod magad,
Akkor a halál fia vagy
(menne is, ha nem csiklandoznának…)
*
Homo mohó
Nem annyit halmozol fel,
Amennyi elegendő szükségleteid kielégítésére,
Hanem annyit, amennyit csak lehetsz:
Megrészegedsz attól a lehetőségtől,
Hogy a határ a csillagos ég…
*
Régen a fogyasztásért,
Az újkorban önmagáért termelnek
*
Anti szocreál
A művészet úgy védekezik a külső befolyástól,
Hogy tényleg l’art pour l’art lesz,
De olyan értelemben,
Hogy teljesen közömbös lesz számára,
Mennyivel járul hozzá az emberek boldogságához
*
Csak töröd az anyanyelved,
Vagy direkt csak nyelvtörőkben beszél(het)sz…
*
Rossz kiejtés
Hadarás, raccsolás, rossz hangsúly
Selypítés, dadogás, gépies tagolás, „szavalás”
Lenyelt szóvég, vontatottság, ritmustalanság
*
Grasham törvény
A rossz példa ragadósabb
A rossz pénz/erkölcs/érték kiszorítja a jót
*
Önveszélyek
Elég egy csepp méreg a kútba,
egy ember is elronthatja a játékod, az ünneped stb.,
a mindenkori Nérók is megkeseríthetik életed,
de ez mind kismiska, kutyafüle ahhoz képest,
amit te magad árthatsz önmagadnak
*
Ki a felebarátom?
Hány nép neve jelentett eredetileg "embert"?
Aki nem a mi fajtánk, az nem is ember,
aki nem közülünk való,
azzal szemben minden megengedett?
Nincsen felebarátság, nincs emberi kötelesség -
az idegennel szemben nincs erkölcsi korlát:
aki nem magyar, nem cigány, nem zsidó,
nem rokon, nem haver,
azzal szemben nem bűn hazudni,
sőt: egyenesen érdem?
*
Jó szerencséből bal
A mesék ősi bölcsessége szerint
a szerencse forgandó
és nem személyválogató,
mindenkit meglátogat,
csak jól kell tudni élni vele,
mert a bölcsnek hasznára van,
a bolondnak még kárára is lehet.
Igaz ugyan, hogy az aranyhal
a telhetetlen feleség miatt
a halászt a viskójába rakta vissza.,
a kiinduló helyzetébe,
de ez már nem ugyanaz volt,
mert megtapasztalta a jobbat,
és tudja, hogy mit veszített...
*
Optimum
Hogy például pont teneked
milyen és mennyi tudásra/vagyonra van szükséged,
arra nincs recept,
erre nem jó válasz, hogy minél több, annál jobb -
gondold meg, mekkora nyűg és gát a felesleges tudás,
a károsról nem is beszélve
(pl. akár egy maffia üldözhet emiatt) -
ahogy például sok embert tehet és tett is tönkre
a túl nagy nyeremény…
*
Külföldi szabadosságok
A külföldiektől most már be lehet hajtani
az itt elkövetett szabálysértések után járó pénzt....
De mi volt eddig? Törvényen kívüliség?
Ezzel lehet idecsalni turistákat,
hogy itt elengedhetik magukat -
sokan amúgy is csak azért utaznak el hazájukból,
hogy"kitombolják" magukat -
mi mindent árul ez el ottani életükről...
*
Láncreakció
A szög miatt a patkó elveszett
A patkó miatt a ló elveszett
A ló miatt a lovas elveszett
A lovas miatt a csata elveszett
A csata miatt az ország elveszett
*
Homo mohó
A jótündértől csak azt kérném,
hogy egyetlen kívánságom teljesítse:
azt, hogy ezek után minden kívánságom teljesüljön...
*
Ördögi kör
azért iszok, mert bánatos vagyok,
azért vagyok bánatos, mert iszok
*
Arányérzék
Végszükségben ne légy szerény,
néma gyereknek anyja se érti a szavát -
de ha már egy szúnyogcsípést kigyómarásnak mond,
legközelebb nem veszik komolyan S.O.S. kiáltását
*
Táguló kör
Optimális méreten túl
Ha egy csoportban már tíznél többen vannak
és bármit is begyűjtenek és újraosztanak,
ott elkezdődhet a kleptokrácia kialakulása?
*
Permanens életveszély
Huzamos időn keresztül abban a tudatban lenni,
hogy egy nagyobb hiba az életedbe kerülhet -
vagy hogy teljesen ki vagy szolgáltatva:
például a veled szembejövő kamionoknak...
*
A nevető harmadik
Elég ha egy kicsit megbomlik az egység,
az ördög beteszi a lábát - éket ver, majd tágítja,
vagy ha két riválisát sikerült összeugrasztania...
*
Gazdálkodj okosan
Oktalan időgazdálkodó
Mennyi drága időt pazarolsz?
És hány időrablót fogadsz és tartóztatsz?
*
Ádám Évánál kezdeni.
(Nagy feneket keríteni a beszédnek.)
*
Koldus kutya, se étke, se lazsnakja. (Fekvőhelye.)
*
Hol az érzékenység nyertes, vesztes a nyugodalom
*
A megrögzött szokás megköti a józan értelmet.
*
A mennyországba is későn fog érkezni.
Jó volna halálnak, mivel későn érkezik.
*
Diákot hasznáért nem érdemes tartani.
*
Vizet sem érdemli meg.
Nem érdemli, hogy rásüssön a nap.
*
Segélykiáltásodra csak a visszhang felel…
*
Kétségbeesésében elveszti az eszét…
*
Ki a keveset meg nem köszöni,
a sokat meg nem érdemli.
Ki a krajcárt nem becsüli, a forintot sem érdemli.
*
Zsidó és cigány
Az orgazda és tolvaj egy büntetést érdemelnek.
*
Gyarló az ember, mint az érett nádszál.
*
Érc a szíve, kőszikla a nyaka.
*
Méregzsák
Vér helyett méreg foly ereiben.
*
Homokba írt végrendelet
Jégre metszett kép, nem lesz sokáig ép.
*
Rosszra fordul
Siralomra fordul az éneklés.
Szomorú nótára válik még az ének.
*
Ebből sem lesz énekes halott.
(Énekes temetése sem lesz,
nemhogy prédikációs lenne.)
*
Koldusének
Énekel a koldus, úgy kap alamizsnát.
Kifogy mindenéből, mint a koldus az énekből.
Úgy húzza a szót, mint a szentiványi koldus az éneket.
*
Szirénének. (Csábítás.)
*
A rossz kántor a szép éneket is elrútítja.
*
Ki vagyok, én vagyok.
(Rátartós ember.)
*
Ha te ütöd az én zsidómat, én is ütöm a tiedet.
*
Tárnában rekedt bányászok
Végeláthatatlan lassan múló órák…
*
Ebek konyháján élődik.
(Szegény hulladékból, alamizsnából él.)
*
Másnak vesztére, magának kárára élő.
*
Ha élőfával így bánnak, hogy tesznek a levágottal.
*
A holtnak
mindig van elegendő földje, az élőnek soha sincs
*
Éldegél, mint Mike malaca a piacon.
(Otthon nem kapott enni,
a piacon éldegélt, de sokszor el is verték, ha kárt tett.)
*
Nem illik bolondhoz ékesszólás.
Varju is tud néha ékesen krákogni.
*
Ék.
Éket verjünk bele, ha másképp nem lehet.
(Éket verni egy szerelmesek, jóbarátok stb. közé)
*
A rossz lelkek éjjel járnak.
Éjszaka virrad neki. (Tolvajnak, korhelynek)
*
Nem jó ha éjjelen át a házban kenyér nincsen.
*
Nappal alszik, éjjel álmodozik.
*
Lusta gazdasszonynak éjféli munkája.
(Nem sokat ér,
a jó gazdasszony nappal is elkészül munkájával.)
*
Éj.
Az éj mindennek ellensége
Senkinek sem barátja az éjszaka.
Szerelem, éj és bor, sok gonoszsággal forr.
*
Éha. (Begye.)
Szép a szava, de ördög az éha.
Szép a szeme, de ördög az éha.
*
Nem sokat ugrándozik az éh borjú.
*
Hét hurcolkodás, egy égés
*
Nincs oly erős,
ki veszedelmét ne várhassa az erőtlentől.
(Nincs olyan kicsi, aki nagyot ne árthatna)
*
Szentírásból jőnek az eretnekek.
(Mert különfélekép magyarázható.)
*
A korbácsolás sebei gyógyulnak,
de a szégyen örökké, holtodig éget
*
Nagy nyavalya az éhenhalás
*
A csapatmunka lényege: mindig van kit hibáztatni.
*
Ne kívánd az aranyat, ha éhezést szerez
Ne szánd, ki vagyona mellett éhezik. (Fösvényt.)
*
Ha jóllakott is, a szeme éhezik. (Telhetetlen.)
*
Egyél, ne éhezz, mint otthon.
(Ne szemérmeteskedjél,
hanem bátran egyél, úgy mint otthon.)
*
Ki hat mesterséget tud, éhen hal az meg.
*
Mi haszna éhen halónak abban,
hogy Kolozsvárott jó kenyeret sütnek.
*
Éh.
Az éh mindennek ellensége.
Az éh szúnyog jobban csíp.
Bőben büdös, éhben édes.
Éh a jóllakottal nem egyaránt dúdol.
Éh kop kaporral.
(Éhes étele: koplalás kaporral;
nem kapott, hát koplal.)
Keveset hall az éh has.
Mohón kapja, mint éh tyúk a taknyot.
Ne higgy a szádnak, mint az éh kutyának.
Nehéz az éh embernek a várakozás.
Nem jó éhnek az ének.
(Ételt akar, énekkel nem lakik jól.
Éh gyomorral nem esik jó az éneklés.)
*
Égett gyermek fél a tűztől.
(Ha egyszer megégette ujját.)
*
Éget.
A hol éget, ott fújd
A mi nem éget, ne fújjad.
A mi nem égeti nyelved, ne fújjad.
*
Csak a tetejét szedi, mint az ördög az ezerjófűnek.
*
Ezer varjú ellen elég egy kő.
*
Esztelenség.
A szerelem és esztelenség
csak névvel különböznek egymástól.
Kevélység és esztelenség testvér atyafiak.
Szegényen élni és gazdagon halni esztelenség.
*
Esztelen
Csak egynek híjával van az esztelen.
Az esztelennek könnyű szeget ütni a fejébe.
Az esztelen a maga kárán, a tolvaj más kárán tanul.
Tűrhetetlen, midőn az esztelen szós is. (Bőbeszédü.)
*
A ki mesterségesen esküszik, mesterségesen hazudik.
*
Könnyebb a varrást kifejteni,
mint a – házassági - esküvést visszamondani.
*
Erőszak az igazság nyakán.
*
Minden erőltetés, visszaélés.
*
A fáradt ökör erősebben rakogatja lábait.
*
Kullog, mint a ki epret szed.
Lassan kullog, mintha epret szedne.
*
Eminens, mint juhok között a szamár.
*
A ki pacalt akar enni,
vagy özvegyasszonyt elvenni,
ne tudakozza mi volt benne.
*
Elver.
A bút búval el nem verhetni.
Búsul, mint kinek szőlőjét elverte a jég.
Búsul, mint kinek búzáját elverte a jég.
Elveri a pénzt.
Elverték, mint a lisztes zsákot.
Elverték, mint a kétfenekű dobot.
Elverték rajta a port.
*
Szemedet is ellopná.
*
Természete ellen van, mint rabnak a siralomház.
*
Nehéz ököllel a fal ellen.
*
Fogcsikorgatásban foga is elkopott.
*
Nehéz a némának szaván eljárni.
*
Elemészt.
A vasat elemészti a rozsda.
Elemésztette magát bujában. (Öngyilkos.)
Hamisan gyűjtött pénz elemészti a maradékot.
*
Cserháti Zsuzsa : Árva fiú
Volt egy fiú árva fiú
nem szerette senki
úgy érezte el szeretne
el szeretne menni
Árva fiú jöjj vissza,
hová sietsz mondd
hová jöjj, valaki hív valaki vár
állj meg fiú, jöjj vissza
célhoz nem érsz így
soha jöjj, valaki hív, valaki vár
Sűrű sötét erdő ölén
rátalált az álom
vitte, vitte messzi útra
pillekönnyű szárnyon
Árva fiú jöjj vissza,
hová sietsz mondd
hová jöjj valaki hív valaki vár
állj meg fiú jöjj vissza
célhoz nem érsz így
soha jöjj valaki hív valaki vár
Volt egy fiú, árva fiú
nem szerette senki
úgy érezte el szeretne
el szeretne menni
Árva fiú jöjj vissza
hová sietsz mondd
hová jöjj valaki hív valaki vár
Állj meg fiú jöjj vissza
Célhoz nem érsz így
soha jöjj,valaki hív, valaki vár
Volt egy fiú, árva fiú
róla nincs hír semmi.
Nem jött vissza soha többé
nem kereste senki.
videóklip:
http://www.zeneszoveg.hu/lyrics.php?lc=5229
|