ÉLETMINŐSÉG ROMLÁS/RONTÁS
BOLDOGTALANOK SOKFÉLESÉGE-EGYSÉGE
A FÖLDI-ÉGI POKLOK NAGY JENCIKLOPÉDIÁJA
Esetek és elvek – tünet, diagnózis, terápia
Kulcsszó- és mondattár: idézetek és ötletek
Arany János
A RÉGI PANASZ
"Eh! mi gondod a jövőre?
Eh! a múlttal mi közöd?
Könnyel a múlt sirja dombját
S a reménynek száraz lombját
Hasztalan mit öntözöd?
Századoknak bűne, átka
Mind csak téged terhel-e?
Nem talán még sokkal érzőbb,
Nem talán még sokkal vérzőbb
Honfitársid kebele?..."
Oh, tudom; de bánatomban
Meg nem enyhít társaság;
Mint szülétlen több gyerekre
Osztatlan száll s mindegyikre
Az egész nagy árvaság.
Sőt azáltal súlyosb részem,
Hogy míg a tett melege
Más sebét enyhőbbé tészi:
Ő, szegény, csak kínját érzi -
A lant méla gyermeke.
Hogy reméltünk! s mint csalódánk!
És magunkban mekkorát!...
Hisz csak egy pontot kerestünk:
Megtalálva, onnan estünk;
Így bukásunk lelki vád.
Mennyi seprő a pezsgésben,
S mily kevés bor!... Volt elég,
Kit nagy honszerelme vonzott
Megragadni minden koncot,
Nehogy más elkapja még.
Mennyi szájhős! mennyi lárma!
S egyre sűlyedt a naszád;
Nem elég csak emlegetni:
Tudni is kell jól szeretni,
Tudni bölcsen, a hazát.
Vagy nekünk már így is, úgy is
Minden módon veszni kell?
Egy világ hogy ránk omoljon?
Kül-erőszak elsodorjon?...
Vagy itt-benn rohadni el?
(1877 júl. 26)
Petőfi Sándor
A BARÁTAIM MEGÖLELÉNEK...
Barátaim megölelének...
Szivökhöz nyomták szívemet;
Bennem mi boldog volt a lélek!...
Később tudám meg: mért öleltenek? -
Azt tapogatták, míg öleltek:
Hol van legfájóbb része e kebelnek?
Hogy gyilkukat majd odadöfjék...
És odadöfték!
Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt
*
Csak azért férkőzöl a közelembe, bizalmamba,
S lapogatsz, ölelgetsz oly buzgón,
Hogy kipuhatold testi-lelki gyenge pontjaimat,
Ahova majd – kivéreztetendő - beledöfheted tollad, késed
*
Az egyik ember holtáig póker arcot vág,
A másiknak meg minden rögtön az arcára van írva
*
Amit egyszer ajándékba kaptál,
Javakat, engedményt, különleges elbánást stb.
Arra azután jogot formálsz, ki is követelnéd,
S így még akkor is elveszíted,
ha amúgy ismét megkapnád
*
Akinek egyszer szerencséje volt,
Az attól fogva már bérletesnek veszi magát
*
Akinek mindig az újabb a jobb is
Amit Arisztotelész és Shakespeare tudott az emberről,
Azt a maiak mint tudják,
sőt még többet is, hisz ma élnek
*
Szükséges . Fölös – káros
Amit tudni kéne, azt nem tudod
Amit tudsz, az felesleges sőt káros
Pl. Pletykákat színészekről, sőt kulisszatitkokat,
Amik lerombolják az élményhez szükséges illúziót,
Amitől megteremtődhetne a színpadon a varázslat,
Az átélhető emberi sorstragédiák és komédiák,
Amik elvezethetnek a lelki épüléshez-tisztuláshoz…
*
Úgy tesznek igazságot,
Hogy a gazember javára ítélnek,
Mert pl. Meg sem hallgatják a másik felet
*
Az utcán angyal, otthon ördög
Épp azokkal vagy szeretetlen, sőt ellenséges,
Akik sorsát a legjobban a szíveden kellene viselned
*
Fordított sorrend
Nálad mindig az idegen az első,
Az állítólagos előszeretteid a sor végén kullognak,
Ha marad még időd,
akkor esetleg ők is kapnak belőled
*
Embertévesztő
Kígyót melengetsz a kebleden
Spiclire, ellenségedre bízod a legféltettebb titkaidat
*
Adok-kapok
Csak ütni tudsz,
De nem vagy legény, mert nem állod
*
Rossz lakótárs
Elfelezik a lakásodat,
És egy olyan társbérlőt kapsz,
Aki minden eszközt bevet, hogy elüldözzön
*
Ebül szerzett jószág ebül vész el
Pl. Tovább lopják vagy patikára költöd az árát
*
Pereskedő
Tyúkért mész perre,
S a végén, jó ha csak egy disznót veszítesz
*
Csapda
Szegény embert az ág is húzza
Ha van valamid, azt mondják: loptad
Ha semmit sincsen: hát elkorhelykodtad
*
Se-se
Se hideg, se meleg
Langyos vagy, akit kiköp az úr
*
Féléltű
Félholt
Se élő, se holt
Hálni jár bele a lélek
Csak árnyéka önmagának
*
Közélettelen
Úgy lapul mint szar a fűben
Mint aki el van tiltva a közélettől
*
A fösvény kétszer költ,
A rest kétszer fárad, kétszer jár
*
Álkövető
Mester követés
Nagy emberek esetleges jellemzőit,
Esetleg éppen, vagy főleg a bűneiket utánzod
*
Élvhajhászó
Aki csak azt csinálja,
amihez éppen kedvet érez
Esélyt sem ad neki,
hogy evés közben jöhet meg az étvágy
A „jóból” viszont megárt a sok,
az örömből így üröm lesz
*
Kötelességízű
Életkedvtelen munkálkodó
Egész életednek kötelesség egyeníze van,
A szerelmi együttlét házastársi kötelesség
*
Hátranéző
Miközben még ostorozod magad
A bekapott, potya ízű gólotok miatt,
Addig egy újabb, elkerülhetőt kaptok,
S éppen azért, mert visszafelé néztél, nem előre
*
Kákán csomót
Azon kesereg, hogy csak egy góllal nyertek,
Amikor sokáig nagyon vesztésre is állt a meccsük
*
Sok kis apró igazsággal traktálva feledtetné,
Hogy egy ordas nagy hazugságot nyeletne le velem
*
Ziziért a szüzességed?
A bírhatót eladod álompénzen
Pótolhatatlan értékeidet elkótyavetyéled!?
*
Nesze semmi, fogd meg jól!
*
Rossz – rosszabb – jó – jobb
Rossz, hogy nincs egyetlen igazi barátod sem
De még sokkal rosszabb, ha azt hiszed hogy van,
Aki csak kihasznál vagy rosszra csábít, hízeleg stb.,
S ráadásul így nem is keresel helyette olyat,
Aki feltétlenül szeret, s csak a javad akarja…
*
Egy rókáról több bőrt is lehúznál
*
Gúzsba kötve táncolni
*
Végletek közelsége
Annyira szeretnéd bizonygatni,
Hogy te nem vagy egy gyáva nyúl,
Hogy vakmerő tetteket hazardírozol meg,
Átesve a ló szimpatikusabb, de mégis másik oldalára
Mint amikor a prűdség vádja ellen tiltakozva trágárkodsz…
*
Istenképek
Több szem kevesebbet lát
A sötétben tapogatják az ismeretlen állatot,
Mindenki másik részét találja meg és ismeri fel,
S mindenki azt hangsúlyozza túl a másik rovására,
S ezen vitáznak, veszekszenek, majd verekednek
*
Szabadpiaci farkastörvények
Csökkenek a bérek és emelkednek az árak
Pont a te munkaerőd-tudásod értékelődik le
Már a napi betevőre is hitelt kell felvenni
(rövidtávú hitelt nem ad a fűszeres)
*
Abból adakozol, amit tőlem raboltál el.
Az egyik kezeddel adsz, a másikkal visszaveszed
(és elvárod, követeled a nyilvános hajlongó hálaadást…)
*
Tóték
Vendéget fogadsz az otthonodba
És kitúr a házadból, vagy dologházzá varázsolja
*
Az úrhatnám polgár
(és Hyppolit, az „ízlésterrorista” lakáj)
*
Struccpolitikus
Fejét a homokba dugó
Aki elfedve növeli a bajt
A szemetet a szőnyeg alá söprő, azon elbukó
*
Segítség nem kérő
A lappangó bajt maga előtt is tagadó, elhazudó,
Azt szégyellő, s csak önerőből orvosolni próbáló -
S mire az feltárul, akkor már ráomlik, maga alá temeti…
*
Nominalista
A szart aranynak nevezve annak is tartó
Aki inflálódó bére számértékét, s nem vásárlóerejét nézi
Aki a gödörbe esve azt lakájosítja, „édes otthonává” teszi
*
Bajkereső – bajtetéző
Aki incselkedik az alvó szelindekkel,
Aki kihozza a cicusból a vérengző vadállatot,
Aki olajat önt a tűzre
*
Elefánt a porcelánboltban
*
Meritokrata
Aki mindent ki akar érdemelni,
Nem bírja elviselni az ingyen kegyelmet, ajándékot,
Mindenért megfizetne, mindent magának köszönne
(s így ha baj, csapás éri,
fölös bűntudat mázsás súlya nyomja)
*
Heroikus pótcselekvő
Akinek a háta mögött volt isten, de ő megkerülte érte a földet
*
Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli
*
„Nosztalgiázó”
Kínzó fájdalmasan elvágyódó a – sosem volt - múltba
*
A király meztelen – a királyon nincs ruha,
De te nem mered megmondani – majd már nem is látod
*
Faj-súlytalanság
A léted elviselhetetlen könnyűsége
(sodródsz a felszínen az árral, a szél játékszereként,
tőkesúly és horgony és kormányos nélkül)
*
Irreverzibilis
Aki előbb vág és azután mér
Aki a kolbászból akar disznót csinálni
Aki azt hiszi, az élet is játék több élettel
Elegendő a puszta gyanú,
bármely polgár perbe fogható és meghurcolható,
ha nem tudja minden kétséget kizáróan
ártatlanságát bizonyítani...
*
Hadd koptassák a nyelvöket haszontalanul;
hiszen isten nem hagy el engem gyámoltalanul.
*
Gyarmati sintér legyen a doktorod.
(Kegyetlen, ki megkínoz.)
*
Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolondság.
*
Gyarló.
Az asszony csak gyarló, bosszúállásra hajló.
Az asszony gyarló, hamisságra hajló.
Az asszony csak gyarló, hamisságra hajló,
ritkán találsz igen jót.
*
Részeg embernek gyarló imádsága.
*
Ki mindenben tudós, mindenben gyanús.
*
Gyanúsítgatás
Száz gyanú közt kilencvenkilenc helytelen.
*
Ló mellett gyalogolni bolondság.
Ne aludjál, nem álmodsz, ne gyalogolj nem fáradsz.
*
Minél alázatosabb, annál gyalázatosabb.
Nagyon alázatos, nagyon gyalázatos
*
Gyalázat.
Duna vize sem mossa le gyalázatját.
Az öreg nem hazudik maga gyalázatjára.
Nagy gyalázat embernek a tudatlanság.
Öndicséret, gyalázat.
*
Sok gyalázaton kell a kevélynek átmenni,
mig megalázódik.
*
Ura gyalázatja.
(A rossz asszony férjére gyalázatot hoz.)
*
Kurvazanyja rossz embernek,
egy szó úgy mint száz,
a ki engem hátam megett, nem szembe gyaláz.
*
Ki nyilván sokat dicsér, alattomban gyaláz.
*
Farkasgúzsba kötötték.
*
Guta.
Kerülgeti a lapos guta.
Mindegy guta. (Egyformán rossz.)
Üsse meg a lapos guta.
*
Tisztelem a gusztusát.
(Nem kérek belőle.)
*
Pénze is penészes, hogy ne gúnyája.
*
Szájhős.
Azt gondolja, ő ölte meg a gúnárt.
*
A gúnár hazajött, a jérce még oda van.
(Az asszony rosszabb, kicsapongóbb a férfinál.)
*
Nagy a gulya ráncában.
(Bolhája sok van, mása nincs: szegény.)
*
Templom mellé kápolnát guggaszt az ördög
*
Ne hagyd magad Guba Jakab.
(Gyávát így biztatnak; Guba Jakabot felesége verte.)
*
Guba.
Bolondnak guba, nem szép suba.
Bolondot guba illet, nem suba.
Egymás gubáját hurcolják. (Veszekednek.)
Guba alatt fricskát hány.
Sűrű gazda, ritka guba.
(A ki gyakran gazdát cserél, rongyos marad.)
*
Guba nem suba.
(Tagadod, a mit nem lehet tagadni, a mi nyilvánvaló.)
*
Tolvaj güzü.
*
Görög.
Kinéz, mint görög a boltból
Ravasz, mint a görög.
Ravasz, mint a görög zsidó.
Ravaszabb a görög kalmárnál.
Sétál, mint kárvallott görög az üres boltban.
(Görög annyi, mint boltos;
Szeged, Kecskemét táján
a kereskedők többnyire görögök voltak.)
Spekulál, mint a görög az üres boltban.
Úgy sétál, mint a görög az üres boltban.
(Rátartós szegény.)
*
Görög írás az nekem. (Nem értem.)
*
Büdös, mint a görény.
*
Kötekedő a kákán is görcsöt talál.
*
Kényeskedő
Száját görbítgeti, herceg akar lenni.
*
Ha valaki egy krajcárral adós, meg kell kérni;
ha egy kis pénzzel adós, arra mindig görbén kell nézni.
*
Görbe.
A görbe kezűt szeretik a bírák.
(Vesztegetőt, ajándékot hozót.)
A görbe kezűt szeretik az udvariak.
*
Kevély mintha ő hajtaná a Göncöl szekerét.
*
Bolhából lett tetű nagy gőgösen sétál.
(Szegényből lett gazdag, parasztból úr.)
*
Goromba.
Elég szép, csak az ábrázatja goromba.
Goromba, fuss a toronyba,
onnan még a malomba, onnan még a pokolba.
Goromba mint a daróc/pokróc
Harapós kutyának goromba gazdája.
Minden goromba otromba.
*
Az éj leple alatt…
Gonosztevő gyűlöli a napot.
Akinek vaj van a füle mögött
*
Gondolkodik, mint a verembe esett farkas.
*
Köszvényes ember sokat gondolkozik.
(Ifjúkori bűnökön, kicsapongásokon…)
*
Hamar orrára bukik, ki gondatlanul lép.
*
Sok haszontalan gondolat fordul meg
egy harisnyakötésnél.
*
Gombostűvel szurkál, inkább bottal ütne.
*
Mérges gomba.
Bolond gombát evett.
*
Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba.
*
Fületlen gomb.
(Hasznavehetetlen.)
*
Elvitte kedvét a gólya.
(Teherbe esett leánynak.)
*
Kit a kígyó megcsípett, fél a gilisztától is.
*
Kész másnak gégéjét tréfából is megmetszeni.
*
Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét.
*
Egy rothadt szőlőszem egész gerezdet megveszt.
*
Bolhából elefánt…
Nem kell minden szálkából gerendát csinálni.
*
Más szemében a szálkát ne keresd,
ha magadéban a gerendát nem látod.
*
Más szemében meglátja a szálkát,
magáéban nem a gerendát.
*
Kínjában nevet, mint a feldőlt gerencsér.
*
A mit villával felrak, gereblyével lehúzza.
*
Gereben.
Gondolkodik, mint a gereben-csináló.
Mintha gerebenen ülnék.
Szereti, mint kutya a gerebennyalást.
*
Nincs ember, legény a gáton
*
Becsvágytalan
Rossz káplár, ki nem akar generális lenni.
*
Másnak becsületében gázol.
*
Gányó.
Megölte, mint gányó a kutyát.
(Gányó, bolgárkertész, milyen sok van az alföldön.)
*
Gáncs.
Könnyű gáncsot találni.
Mindenben gáncsot talál.
Nincs oly jó, kiben gáncsot ne leljenek.
Nincs oly szép, kiben gáncsot ne leljenek.
Vén ember tanácsa jobb, mint ifjú gáncsa.
|