ÉLETMINŐSÉG ROMLÁS/RONTÁS

BOLDOGTALANOK SOKFÉLESÉGE-EGYSÉGE

A FÖLDI-ÉGI POKLOK NAGY JENCIKLOPÉDIÁJA

Esetek és elvek – tünet, diagnózis, terápia

Kulcsszó- és mondattár: idézetek és ötletek

Arany János

A FÜLEMILE

Hajdanában, amikor még

Így beszélt a magyar ember:

Ha per, úgymond, hadd legyen per!

(Ami nem volt épen oly rég) -

Valahol a Tiszaháton

Élt egy gazda: Pál barátom,

S Péter, annak tőszomszédja;

Rólok szól e rövid példa.

Péter és Pál (tudjuk) nyárban

Összeférnek a naptárban,

Könnyü nekik ott szerényen

Megárulni egy gyékényen;

Hanem a mi Péter-Pálunk

Háza körűl mást találunk:

Zenebonát, örök patvart,

Majd felfordítják az udvart;

Rossz szomszédság: török átok,

S ők nem igen jó barátok.

Ha a Pál kéménye füstöl,

Péter attól mindjár’ tüszköl;

Ellenben a Péter tyukja

Ha kapargál

A szegény Pál

Háza falát majd kirugja;

Ebből aztán lesz hadd-el-hadd,

Mely a kert alá is elhat!

Ez sem enged, az se hagyja,

S a két ház kicsínye, nagyja

Összehorgolnak keményen,

Mint kutyájok a sövényen

Innen és túl összeugat

S eszi mérgében a lyukat.

De, hogy a dologra térjek,

Emberemlékezet óta

Állott egy magas diófa,

Díszeűl a Pál kertjének.

A szomszédba nyult egy ága,

Melyet Péter, minthogy róla

A dió is odahulla,

Bölcsen eltűrt, le nem vága.

Történt pedig egy vasárnap,

Hogy a fentírt fülemile

Ép’ a közös galyra üle,

Azt szemelvén ki oltárnak,

Honnan Istent jókor reggel

Magasztalja szép énekkel:

Megköszönve a napot,

Melyre, im, felvirradott.

A sugárt és harmatot,

A szellőt és illatot;

A fát, melynek lombja zöld,

A fészket, hol párja költ,

Az örömet, mely teli

Szivecskéjét elteli;

Szóval, ami benne él

S mit körében lát, szemlél,

Azt a pompát, fényt és szint,

Mely dicsőség

- Semmi kétség -

Ő érte

Jött létre

Csupán ő érette, mind!

Elannyira, hogy Pál gazda,

Ki gyönyörrel ott hallgatta,

Így kiáltott örömében:

„Istenem uram,

Beh szépen

Fütyöl ez az én madaram!”

„Kendé bizony az árnyéka!

Mert olyat mondok, hogy még a...”

Hangzik átal a sövényen

Egy goromba szó keményen.

„Hát kié - pattogja Pál -

Mikor az én fámra száll?”

„De az én portámon zengett:

Hogy illetné a fütty kendet!”

Pál nem hagyja: őtet uccse!

Péter ordit: ő meg úgyse!

Többrül többre, szórul szóra,

Majd szitokra, majd karóra,

Majd mogorván

Átugorván

Ölre mennek, hajba kapnak;

Örömére a szent napnak

Egymást ugyan vérbe-fagyba, -

Hanem a just mégsem hagyva.

Pál azonban bosszut forral,

És ahogy van, véres orral

Megy panaszra, bírót búsit,

S melyet a vérszenny tanúsit

A bántalmat előadja.

Jogát, úgymond, ő nem hagyja,

Inkább fölmegy a királyig

Térden csúszva: de a füttyöt,

Mely az ős diófárul jött,

Nem engedi, nem! halálig.

Nyomatékul egy tallért dob

Az igazság mérlegébe,

Mit a biró csúsztat a jobb

Oldalon levő zsebébe.

Pétert sem hagyá pihenni

A nagy ártatlan igazság:

Nem rest a biróhoz menni

Hogy panaszát meghallgassák.

Így s úgy történt, - elbeszéli,

Övé a fütty, ő azt véli:

Nincs vármegye,

Ki elvegye,

Nincsen törvény, nem lehet per,

Hisz azt látja Isten, ember! -

De, hogy a beszédet össze

Annál jobb rendben illessze,

Az ütlegből sokat elvesz

És a joghoz egy tallért tesz,

Mely is a birói zsebben

Bal felől, a szív iránt,

Meghuzódik a legszebben.

Felderűle a kivánt

Nap, mely a vitát eldöntse,

Hogy a fülemile-pörben

Kinek szolgál a szerencse.

Ámde a birót most cserben

Hagyja minden tudománya,

És ámbátor

Két prokátor

Minden könyvét összehányja,

S minden írást széjjeltúr is:

Ilyen ügyről,

Madárfüttyről,

Mit sem tud a corpus juris;

Mignem a biró, haraggal

Ráütvén a két zsebére

S rámutatván a két félre,

Törvényt monda e szavakkal

A szegény fülemilére:

Hallja kendtek!

Se ide nem, se oda nem

Fütyöl a madárka, hanem

(Jobb felől üt) nekem fütyöl,

(Bal felől üt) s nekem fütyöl:

Elmehetnek.

*

Milyen szép dolog, hogy már ma

Nem történik ilyes lárma,

Össze a szomszéd se zördül,

A rokonság

Csupa jóság,

Magyar ember fél a pörtül...

Nincsen osztály, nincs egyesség

Hogy szépszóval meg ne essék,

A testvérek

Összeférnek,

Felebarát

Mind jó barát:

Semmiségért megpörölni,

Vagy megenni, vagy megölni

Egymást korántsem akarja.

De hol is akadna ügyvéd

Ki a fülemile füttyét

Mai napság felvállalja!?

(1854.)

*

Élettartósítás

Hosszabb időre kivonja magát a forgalomból,

Megkíméli magad az élet viharaitól, próbáitól,

S a végén megdöbben: csak egy aszott lény lett!

*

„Bolond nem vagyok”

Azért nem fordulsz tartós lelki válságban máshoz,

Mert a saját hajadnál fogva is kihúzod magad a kakiból?

És mifelénk amúgy is azt tartják, hogy az nem normális,

Aki ideggyógyászhoz/pszichiáterhez fordul, pláne jár…

*

Tanács: kérés és elfogadás

Aki megalázza magát, az felmagasztaltatik –

A tanácskérés is egyfajta elismerése az önerőtlenségnek,

Ami persze szakmai dolgokban nyilván könnyebben megy,

Pláne, ha nem a te szakmádat, szakértelmed érinti…

De életviteli dolgokban sokszor hiszed azt,

amit Descartes mondott a józan ész jól elosztottságáról…

*

Mindent vagy semmit?

Kiskorodban mindent kifecsegtél magatokról,

Majd miután anyukád rád szólt, hogy hallgass,

Nemcsak a szennyest, a tisztát sem teregeted ki…

*

Öregedő agglegény vagy,

Aki azért még szeretne társat találni -

Az idő nem neked, sőt ellened dolgozik:

Minél tovább vársz, annál nehezebb lesz!

(Gyakorlat híján csökkenő alkalmazkodóképesség)

*

A hős csapdája

Mivel te sem vagy meggyőződve arról,

Hogy az ügyért érdemes ekkora áldozatot hozni

(biztonságod, családod egzisztenciáját, nyugalmát)

Ezért mindenki mást szar gyáva alaknak tartasz,

S a permanens önimádatodban sütkérezel:

Egyedül csak te nem vagy megalkuvó nyárspolgár…

*

A Hatalom ravaszsága

Ha nem tudja legyőzni, legyűrni mozgalmad,

Vagy nem tudja megosztani, szétzilálni, lejáratni,

Akkor lopva az élére áll, s átveszi a vezetését,

S így ő lesz magának a saját kritikusa, ellenzéke…

*

Besúgók és provokátorok

Míg az előbbi csak fülel és jelent,

Addig a másik aktív, és hülyeségre bíztat,

Lenyuszizva vakmerő tettekre ragadtat,

Hogy felsüljél, lebukjál, elvesszél…

*

Kétvállon – tus

A zsarnokság akkor győzött le véglegesen,

Amikor eszmélnél, de eszme csak az övé jut eszedbe,

Amikor már érte születsz-nevelődsz, neki tapsolsz,

Amikor belopózik a nászágyadba és szerelmi ölelésedbe,

S majdan ott áll sírodnál: megmondja, hogy ki voltál…

*

Irgalmatlan nővér

Aki úgy bánik veled, mint egy szadista smasszer

A legjobban jársz, ha semmivel nem „zaklatod”,

Csak szépen fekszel a kórházi ágyadba (ha jutott…)

*

Megbecstelenítve

Felszabadító orosz katonák erőszakolták meg -

Esetleg a szerelemednek is végig kell néznie ezt.

*

Leégések

Amikor leég a bőröd

Amikor anyagilag leégsz

Amikor leégetnek a barátaid előtt

S amikor megszégyenülsz és ezért ég az arcod

*

Önkielégíthetetlen

Kinek mondhat Robinzon viccet?

És ő vajon kinek a tréfálkozásán kuncoghat?

Esetleg a majmok csúfondáros viselkedésén…

*

Kipróbálatlan

Ha csak egy napra helyet cserélhettél volna,

S megtapasztalhattad volna a királyfi lét keservét,

Akkor holtig boldogan élvezhetted volna koldusságod

(de ugyanezt megtehetted volna olyan formán is,

hogy kellő empátiával és fantáziával könyvet olvasol erről)

*

Végletesen választó

Egy hosszú ideig nagyon válogatsz,

Neked senki nem jó, minden kérő kikosarazva,

Majd egyszercsak nagy hirtelen pánikba esel,

és elmész az első emberrel, aki hajlandó megkérni…

*

Eris almája

Begurítják, s kitör a viszály

Pl. hogy ki a legszebb a nők közül

(anno ezért tört ki a trójai háború)

*

A bűnösség vélelme

Elegendő a puszta gyanú,

bármely polgár perbe fogható és meghurcolható,

ha nem tudja minden kétséget kizáróan

ártatlanságát bizonyítani...

*

Kiválasztás

Az ország vezetőit

a legjobb pókerjátékosok közül választják,

akik szemrebbenés nélkül tudnak blöffölni...

*

Kiszolgáltatva

A tömegpusztító fegyverek indítóállomásán

egy majom bezárta magát az indítógombokhoz

és mi csak kívülről izgulunk.

hogy éppen mihez támad kedve,

s mikor tör ki az első és utolsó atomháború...

*

Nincs otthonom

mire hazajövök már semmi nincs a helyén,

vadidegen, ismeretlen emberekbe ütközök,

akik méltatlankodva megütköznek rajtam

és hívatlan vendégként bánnak velem...

*

Fentről alá…

Előbb magasra felemelnek,

egy kicsit belekóstolsz a jóba,

majd hirtelen, ok nélkül elejtenek,

s mélyebbre zuhansz, mint az eredeti helyzeted...

*

J. Attila panasza

Te ugrottál volna egy jó szóra nyomban,

de a legjobb eset az volt,

amikor nem szidtak vagy vertek össze,

s nem gúnyneveden szólítottak...

*

Növekvő feszültség

Időzített bomba – kezdődik a végső visszaszámlálás

*

Metamorfózis

Csodagyerekből hülyegyerek –

Csodás átváltoz(tat)ás az iskolákban

*

Fattyú

A szerelemgyereket

Zabigyereknek gúnyolják,

Egy életen át megbélyegzik

*

Kísérleti patkány

A vezetőd és szellemi elited

nem a saját bőrét viszi a vásárra

Inkább a te farkaddal veri a csalánt?

*

Kiváltatlan

Ha elrabolnak

és pénzt vagy életet alapon

váltságdíjat követelnek érted

(vagy túszként, biztosítékként átadnak)

*

Kínzómesterem

Csak aki közelről és régóta ismer engem,

az tudja, hogy mi az érzékeny pontom.

És ráadásul: ha velem él,

s minden nap ki vagyok neki szolgáltatva

s ráadásul tőle pont az ellenkezőjét várom…

*

Tudathasadás

Kettős nevelés és oktatás

Otthon és az ún. második otthon: iskola

Megtanulsz jellemdeformálóan öncenzúrázni.

Elveszted bizalmad a szüleidbe, vagy tanáraidba?

*

Unisex

Lányos fiúk és fiús lányok

Hermafrodita külső és belső

Isten hímnős – hasonlítsunk rá?

*

Siettetés – beragadás

Koravén gyerekek, infantilis felnőttek

Az egyik kiskorában már családfenntartó,

A másik meg túl a harmincon mamahotel lakó….

*

Lefüggönyözve

Asszony verve jó?

És a férfi- és gyerekbántalmazások.

Családon belüli verbális agresszió, erőszak és gyilok.

*

Róka-gólya vendégség

A pokolban és a mennyben is

olyan óriási, hosszú kanalak vannak,

hogy képtelenség velük enni -

*

Manifeszt és látens szerep

Az iskolarendszer ma konzerválja,

sőt erősíti a társadalmi különbségeket -

ez kontraproduktívnak mondható,

vagy csak beteljesíti titkos küldetését?

*

Megtörni a lelket

A katonaság nem volt hatékony,

nem lettünk minőségi hadrafoghatók?

De talán nem is ez volt a fő célja,

hanem inkább a fiatal vadcsikók betörése...

*

Áldozat vagy tettes

Kabátlopási ügybe keveredni -

téged loptak vagy te loptál...?!

*

Lakásmúzeum

Rezervátum és skanzen -

vagy egy itt és most élő faluközösség...

*

Ingyen cirkusz

Szabadúszó vagyok,

de nincs megtöltve a medence...

*

Detonáció

Más gyerekét nevelni –

de csak a gyerek halála előtt derül ki

(Kosztolányi drámai novellája - megfilmesítve)