Az 1972-es évben járunk, a 2-es metró vonalát ebben az évben adták át, így mindenki ennek a csodájára jár. A vidéki ember döbbenten tekint a nagyvárosra, de ugyanakkor retteg is tőle. Nehéz azt elképzelnie, hogy megy át a vonat a Duna alatt; mi van, ha koszos lesz a tapéta, hogy lehet szarszagban fogat mosni, és egyáltalán miként lehet egy 40 négyzetméteres lakásban lakni.
Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Budapesti Thália Színház közös produkciója. A színházi előadást Bérczes László rendezte.
Háy János író, költő, képzőművész 1960. április 1-jén született a Pest megyei Vámosmikolán. Bár a palóc település meghatározó volt gyermekkorában, 1974-től, vagyis gimnáziumi éveinek megkezdésétől mégis Budapest töltötte be a központi szerepet Háy életében. A fővárosban belevetette magát a kortárs alternatív kultúrába és itt vett részt első ízben olyan rendezvényeken, melyek nagy hatással voltak későbbi munkásságára (zenei és képzőművészeti programok). A gimnáziumban erősen vonzotta az irodalom, azonban a rossz jegyek (irodalom kettes) eltántorították attól, hogy később ebben az irányban folytassa felsőfokú tanulmányait.
Többszöri próbálkozás után 1981-ben felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai kar orosz-történelem szakára, ahova akkori szerelme, későbbi felesége miatt adta be a jelentkezést, aki angolt tanult az intézményben. Ugyanebben az évben Háy szegedi barátaival megalapította élete első és egyben utolsó rockzenei bandáját, az Originál Lágert, azonban a zenekar 1 éven belül néhány demo-felvétel után felbomlott. Bár az író felhagyott a zenéléssel, a zene iránti rajongása a mai napig megmaradt.
1985-ben végezvén felsőoktatási tanulmányával az 1982 óta publikáló Háy irodalmi periodikát indított újtára néhány barátjával Narancsszívszonett címmel. A szamizdat csupán 8 számot ért meg. Az 1989-es év több szempontból is fordulópont Háy János életében. Ekkor hagyott fel a tanári pályával, ebben az évben kezdett el kiadói szerkesztőként dolgozni több lapnál is (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus), mely lapoknál egészen 2004-ig szerkesztett, valamint 1989-ben jelent meg első verses kötete Gyalog megyek hozzád sétálóúton címmel. A kötet az 1976-tól 1985-ig terjedő írói időszakot zárja le, híres nyitómondata pedig: „Háy János nevű személy nem létezik.” A Gyalog megyek… után 17 könyve jelent meg, köztük Dzsigerdilen című regény, mely prózaíróként és A Gézagyerek, mely drámaíróként tették elismertté.
Háy nem hagyott fel a képzőművészettel, több ízben jelentek meg rajzai és festményei, ezen felül maga illusztrálja könyveit, készíti el azoknak borítóit. Felnőtt fejjel, két gyermekének megszületése után végezte el az ELTE esztétika szakát, jelenleg pedig szabadfoglalkozású íróként él Budapesten.
1978-1980 között különböző munkahelyeken dolgozott. 1982 óta publikál verseket és prózai írásokat. 1985-benPodmaniczky SzilárddalésKurdi Fehér JánossalNarancsszív-szonett című periodikát indított.
1985-1988 közöttBudapestenáltalános iskolai tanár volt. 1989-1992 között a Holnap Könyvkiadó szerkesztője volt. 1993-1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1997 óta a Palatinus Könyvkiadó munkatársa.
Munkássága
Verseskötetei:
•Vigyázat, humanisták. A növények hazája- 1990
Az 1996-1998 között íródott verseket tartalmazza.
•Valami nehezék- 1998
Az író 1994-1996 között született verseit foglalja magában a kötet.
•Istenek- 1998
•Kotródom el– 2002
A kötet a költő 1998-2002 között született verseinek gyűjteménye.
•Meleg kilincs- Válogatott versek- 2008
Két és fél évtized költői munkásságát gyűjti össze a verseskötet.
•Egy szerelmes vers története- 2010
Szerelem, fájdalom, boldogság, öröm, és bánat, igazság és hamisság- ezek az örök, emberi, egymással ellentétes érzések állnak Háy legújabb verseskötetének középpontjában, és a kötet megidézi a szerelmi viszonyok legtipikusabb figuráit is, úgy mint a házasságtörők és házasságfüggők.
Vegyes kötetei:
•Gyalog megyek hozzád a sétálóúton- 1989
Első megjelent kötete az 2976-1985 között született verseit és képrajzait tartalmazza.
•Welcome in Africa– 1991
Versek és kisprózák az 1990-1991 közötti időszakból.
•Marlon és Marion-1993
Versek és novellák, melyekben igaz szerelmek, és a múltbéli nagy korok hősei jelennek meg.
•Holdak és napok- 1995
Elbeszélések, versek, rajzok. A versek mind témájukban, mind nyelvezetükben nagyon modernek, maiak, ugyanakkor a novellák esetében bár megmarad a nézőpont aktualitása, de a török kor és a nagy korok hőseinek megjelenése miatt ez a frissesség eltűnik a témavilágból.
Drámák:
•A Gézagyerek- 2004
A kötetben négy dráma és egy novella szerepel, a borítót maga a szerző készítette. Eredetileg igazi hősökről akart írni, és miközben saját Lear királyát, Machbethjét kereste két munkáskabátos srácot látott kijönni a kocsmából, akik a világ rosszaságáról szerencsétlen Gézagyerekről beszéltek. Ősbemutatója a debreceni Csokonai Színház Stúdiószínpadán volt, Pinczés Sándor rendezésében.
•A Senák- 2004
Istendrámák két részben, illetve kétrészes színmű, melynek a Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója- a darab a hatvanas évek szerveződő téeszvilágába, budapesti agitátorok és vidéki ellenállók közé kalauzolja az olvasót. .
•A Pityu bácsi fia- 2005
A kétrészes színjátékot, mely 1972-ben játszódik Budapesten a kettes metró átadásakor először a Thália Színház és a beregszászi Illyés Gyula Színház mutatta be közösen 2005-ben, Bérczel László rendezésében.
•A Herner Ferike faterja- 2003
A darabot már három nyelvre is lefordították (angol, német, lengyel), és 2005-ben Heidelbergben közönségdíjat nyert. Ősbemutatója a Pécsi Harmadik Színházban volt, Vincze János rendezésében.
Prózai alkotások:
•Dzsigerdilen (a szív gyönyörűsége)- 1996
A regény története a török idők kalandjait dolgozza fel, a kilencvenes évek prózatermésének az egyik legjelentősebb darabja.
•Xanadu. Föld, víz, levegő- 1999
•Közötte apának és anyának, fölötte a nagy mindenségnek- 2000
Kilenc történet- kilenc főhős. Mindannyian elindulnak, hogy szerencsét próbáljanak a világba, és meg akarják tudni, hogy miért vannak ők a Földön – olyanok, akárcsak mi magunk.
•Alfabéta és a nevennégy rabló- 2002
Meseregény, „meseábécé”, melynek szerzőtársa Faltisz Alexandra.
•A bogyósgyümölcskertész fia– 2003
Egy novellafüzér, melynek középpontjában a címben megjelent fiú élete és mindennapjai állnak.
•Dzsigerdilen (a szív gyönyörűsége)- Török korom (Elbeszélések)- 2004
A kötet érdekessége, hogy nem csak a Dzsigerdilen újrakiadása, hanem tartalmazza azokat az elbeszéléseket is, melyek a regény megírása előtt születte.
•Budapest – Hídfőváros- 2005
A kötetben megjelent írások Fejér Gábor fotóit illusztrálják, és arra tesznek kísérletet, hogy a budapesti hidakon, és hidak körül zajló életet jelenítsék meg.
•Xanadu- Völgyhíd- 2005
A regény egy velencei kereskedő és egy piránói lány szerelmét állítja a középpontba, egyéb összetevői egy legenda, az angyalok, a Teremtő, a részeges matrózok, a tenger, a tengerparti palota és a hajók.
•Házasságon innen és túl- 2006
Válogatás tíz év novellaterméséből. A gyűjteményben megváltozik Háy írói nyelve, a meseszerűséget, leírásai képszerűségét pontosság és szűkszavúság váltja. Olyan népszerű művei jelentek meg a kötetben, mint a Budapesti tavasz, a Világörökség része, vagy a Szilveszter.
•A gyerek- 2007
A mindennapok és a közelmúlt meghatározó eseményei sorakoznak fel a kivételesen meglepő, egyedi regényben. Háy olyan történéseket vett műve alapjául, melyekről sorsdöntőségük ellenére még nem jelent meg irodalmi feldolgozás. Az időszerkezet közel ötven évet ölel fel, és lehetővé teszi, hogy egyszerre érezze magát a cselekvés jelenében, múltjában, jövőjében- egyszóval minden olyan idősíkban, mely a regényben megjelenik. Mindeközben ismerős, emberközeli sorsok villannak fel. A mű hangvétele a 2006-os novellakötethez hasonlóan szikár, és mentes a szemléletes, elburjánzó leírásoktól.
•Egymáshoz tartozók- 2009
Kisprózakötet, melynek középpontjában a családok és a családtörténetek állnak, valamint megjelenik benne az író és irodalom viszonya is, hiszen Háy ebben a könyvben a kapcsolatokat tárgyalja.
Írói, költői teljesítménye mellett szerkesztői munkássága is jelentős, gondozásában az alábbi kötetek jelentek meg:
•Az ember és a kutya- Magyar írók novellái a kutyáról-1999 •Patkócsattogás- Magyar írók novellái a lovakról- 2002 •Alkonyzóna- Hajléktalan művészek antológiája- 2004 •Szép versek- 2006 •Emlékszilánkok- 2007 (Szilágyi Tibor verseinek gyűjteménye) •Alkonyattól pirkadatig- Hajléktalan művészek antológiája 2.- 2008 •Csokonai Vitéz Mihály Válogatott Versei- 2008. •Szép versek- 2008 •Karácsonyi történetek- Magyar írók novellái- 2009
Megjegyzés: művei közül van olyan, mely már több kiadást is megélt. Ilyen többek között a Dzsigerdilen, mely először 1996-ban jelent meg, 1999-ben született egy azonos című német fordítása, magyarul pedig 2004-ben adták ki ismét. Írásait nem csak hagyományos, könyv formában jelennek meg, hanem több művének is elkészült már a hangoskönyv változata, például A bogyósgyümölcskertész fiát Rátóti Zoltán olvasta fel, és szintén ő hallható az Egy szerelem történetének MP3 változatában.
Sok újdonsággal várja a színházbarátokat a kaposvári Csiky Gergely Színház. A megszokott nagyszínpadi és stúdió előadásokon kívül például felolvasószínház indul a héten.
A tervekről Rátóti Zoltán direktorral beszélgettünk.
