21:30, Vasárnap (október 9.), Duna II. Autonómia

Emberek a havason
fekete-fehér, magyar filmdráma, 103 perc, 1942

rendező: Szőts István
író: Nyírő József
forgatókönyvíró: Szőts István
zeneszerző: Farkas Ferenc
operatőr: Fekete Ferenc

szereplő(k):
Görbe János (Gergely)
Szellay Alice (Anna)
Ferenczi Péterke (Gergő, a gyermekük)
Bihari József (Üdő Márton)
Makláry János (kalauz)


Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van. Anna elmenekül, de a szakadékba zuhan. Gergely halálos bosszút áll. Bebörtönzik, de amikor lehull a hó és jön a karácsony, megszökik, hogy ajándékot adhasson a kisfiának, a kicsi Gergőnek...


Idő szerint | Hely szerint

Vetítik: DUNA II. AUTONÓMIA: Vasárnap (Október 9.) 21:30

_____________________________________

Vélemény Összes hozzászólás (4)
Segítő Béka | Válasz 2010. aug. 27. 19:17 | 4/4
az eleje jó, de annyira nem már a többi része

pl miét viszi el a feleségét mikor beteg? még mindig élne
amúgy mi baja volt?

oimuka | Válasz | Előzmény (lrb78luk) 2009. jún. 11. 12:12 | 3/4
Hello!Az ncore magyar trackeren fent van,le lehet tolteni.A youtube-ra pedig en toltottem fel teljes egeszeben
http://www.youtube.com/results?search_type=&search_query=emberek+a+havason&aq=f

Szőts István 1942-ben forgatott Emberek a havasonja az egyetemes filmművészet világszerte becsült darabja. Szerepe volt az olasz neorealizmus zászlóbontásában. Azóta sem nagyon fordult elő, hogy fontos iskola kibontakozásához teremtő inspirációkkal járultunk volna hozzá. Új időszámítás kezdetét jelenti a magyar film történetében. Az Emberek a havason témája – Nyírő József novellája alapján – a társadalmi egyenlőtlenség, a kiszolgáltatottság, a megalázottak és megszomorítottak világa. Szőts István költői magasságokba emeli az elbeszélést. Megejtő közvetlenséggel és őszinte rokonszenvvel viszi vászonra a havasok hőseit, s eszményeket is ebben a puritán szférában talál – ilyen az önfeláldozás, a tisztesség, a becsület, a szolidaritás. A romantikus szemlélet és a keserű antikapitalizmus sajátos...
Tovább >>>

lrb78luk | Válasz | Előzmény (Zajac) 2009. jún. 08. 12:39 | 2/4
Keresem en ezt a filmet mar nagyon reg...valaki nem tudna segiteni, hogy hol talalhatom meg???

Koszonettel,
Lukacs Robert

Zajac | Válasz 2008. szept. 27. 10:03 | 1/4
Életem egyik legjobb filmje.
Szívből ajánlom mindenkinek.

http://port.hu/emberek_a_havason/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=16581630&i_topic_id=1

+

Szőts István

FILM:

Kalandozások Hindusztániában - Tarts Keletnek! (szín., magyar dokumentumf., 2009) szereplő
Wotruba (szín., mb., osztrák portréf., 1975) (TV-film) rendező
Egon Schiele (szín., mb., osztrák dokumentumf., 1971) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Remigius Geyling (szín., mb., osztrák portréf., 1971) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Gustav Klimt (szín., mb., osztrák dokumentumf., 1969) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Hallstadti ballada (szín., mb., osztrák dokumentumf., 1960) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Hallstatti balladák (magyar dokumentumf., 1960) rendező
Melyiket a kilenc közül? (ff., magyar kisjátékf., 1957) rendező, dramaturg
Kövek, várak, emberek (magyar dokumentumf., 1953) rendező
Ének a búzamezőkről (ff., magyar filmdráma, 1947) rendező, forgatókönyvíró
Emberek a havason (ff., magyar filmdráma, 1942) rendező, forgatókönyvíró Vetítik: DUNA II. AUTONÓMIA: Vasárnap (Október 9.) 21:30
Kádár Kata (ff., magyar rövidf., 1942) rendező, forgatókönyvíró

+

Szőts István
[Szentgyörgyváralja, 1912. június 30. - 1998.]

Az erdélyi Szentgyörgyváralján született, 1912. június 30-án. A magyar filmtörténet első klasszikusának számító rendezője majdnem katonai pályára lépett, hiszen a Ludovika Akadémián tanult. De mégsem lett belőle katonatiszt, mert jobban vonzódott a művészetek iránt. Először a képzőművészet, azon belül is a festészet ragadta magával, s komolyan gondolta, valamint tehetsége is volt hozzá, mert Aba Novák és Iványi Grünwald tanította a technikákra és fortélyokra.
A művészet ugyan maradt, de nem lett belőle festőművész sem. Mert a kép - bár mozgókép - elcsábította. 1940-ben megpályázott egy gyakornoki állást a Hunnia Filmgyárban. Mire otthon érezte volna magát a celluloid világában, behívót kapott, mely észak-erdélybe szólította el a fiatal reménységet. Miután a katonaságtól leszerelt, visszatért a filmek világába. Elhatározta, hogy most már semmi sem szabhat gátat művészi elképzelései megvalósításának. 1942-ben mutatták be az Emberek a havason című filmjét, melynek sikeres fogadtatásához az is hozzájárult, hogy itthon még szokatlan volt a film elementáris természetessége, a műtermi világ helyett szabadban forgatott jelenetek tiszta levegője. A film forgatókönyvét az erdélyi író, Nyírő József novellái alapján készítette, és költői képekben mesélt el egy tragikus történetet az erdélyi havasok lakóinak életéből. Természetrajongása rousseau-ista hatásokkal szőtte át az idilli természeti élet és a romlott civilizáció képét, nagy szerepet szabva az erdélyi táj szépségének. Realizmussal ábrázolta a társadalmi hierarchia alján élők kiszolgáltatottságát, előkészítve az utat a paraszti életről szóló 1945 utáni filmek számára. A film hazai sikerét tetézte, hogy a velencei filmfesztivál 1942. évi fődíját is elnyerte. Ezzel az alkotással végképp eldőlt Szőts István sorsa. Filmrendező lett. Filmje világsiker lett, s hasonló népszerűséget szerzett másik játékfiljével is, az 1947-ben leforgatott és bemutatott Ének a búzamezőkről is. Ennek sikere inkább az utókor nézői előtt válhatott azzá, ugyanis a filmet elkészülése után szinte azonnal betiltották a hatalomba bekerülő kommunisták. A filmrendezői pálya itthoni útja ezennel megtorpant. Megvonták tőle az önálló filmek elkészítésére vonatkozó megbízásokat, így talán nem is volt furcsa, hogy az egyik 1957-es külföldi útjáról már nem is tért haza. Munkáját a szomszédos - de a vasfüggönyön túl lévő - Ausztriában próbálta folytatni. Ám ott csak rövidebb, úgynevezett kultúrfilmek készítésével bízták meg. Még megélte a rendszerváltozást, de filmes pályája elég furcsán "folytatódott". Amikor hazatért, mint élő klasszikust ünnepelték, de filmet nem rendezett többé. Talán ez fájt neki a legjobban. Hosszas betegség után 1998-ban hunyt el.
SULINET