Babits Mihály: Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (könyvajánló)
II. Lengyel Ferenc - 2011.03.17 20:19



Babits Mihály ebben az utópisztikus regényében azt mutatja be, hogy milyenné válna a társadalom, ha azok a népszerű újító eszmék mind valóra válnának, amelyek Babits korában jelen voltak. A regény ideje nincs behatárolva, de a helyiség és a személynevek alapján a jövőbeli Magyarországon járunk. Az örök harc korában, mivel csak a soha nem szűnő háború tudta megvalósítani a múlt nagy álmait. Az örök háború hatására a nemzetek egymásrautaltsága került az előtérbe úgy, hogy nem szűnt meg a különféle nemzetek harcos önérzete sem, vagyis a nemzeti és nemzetközi eszmék össze lettek egyeztetve.



Az örök háború közös gazdasági szervezetbe kényszeríti a különálló népeket, a központi vezérlés pedig lehetővé teszi a termények racionális elosztását, továbbá mivel az örök harcban az államnak kötelessége gondoskodnia katonáiról, és lassan az egész lakosság hadba vonul, a munkanélküliség megszűnt, és így megvalósult a szocializmus régóta vágyott társadalma. Az így megszervezett társadalom, ahol az emberek felszabadultak anyagi gondjaik terhe alól lehetővé tette, hogy az egyént mindjobban a közösség érdekei alá rendeljék a háború szellemének megfelelően, és a hősi halál lett az emberi élet egyetlen értelme.



Ennek megfelelően azonban a tökéletes társadalomnak ára is van. Mivel a hadiérdek és a közösség érdeke mindent maga alá gyűr, és az emberi élet egyetlen értelme a háború, az emberiség kezdte elfelejteni a régi békekorszak magas szintű kulturális vívmányait: zenéjét, irodalmát stb. Az emberi élet mérhetetlenül sivárrá vált. A boldog békeidők egyik utolsó mohikánja Kamuthyné, aki már elvesztette egyik fiát a háborúban most pedig lányát akarják behívni a frontra, ugyanis ebben a korban már a nők is harckötelesek, akit behívnak arra előbb-utóbb biztos halál vár, csak a rokkantakat mentik fel a háború kötelezettsége alól.



Ezért elterjedt gyakorlat, hogy a szülők még gyermekeik csecsemőkorában lefizetik az orvosokat, hogy megcsonkítsák őket. Ez ugyan hivatalosan tiltva van, de a hatóságok bizonyos mértékig szemet húnynak felette. Kamuthyné a régi békeidők gyermeke, lányát: Elzát is ebben a szellemben nevelte. Már gyermekkorában megszeretette vele a könyveket, így Elza gyermekkorától vallástörténettel foglalkozott, amellett hogy repülni tanult. Most pedig amikor valószínűleg nemsokára behívják a frontra, anyját rettentő idegfeszültség kínozza, hogy fia után lányát is elveszti. Végső kétségbeesésében az egyik gáztámadás idején, ami elől a lakosság rendszeresen a földalatti óvóhelyekre menekül, az óvóhelyen megkeresi Schulberget a nagyhatalmú katonaorvost, aki művelt, intelligens ember lévén szintén konzervatív hajlamokkal van megáldva, hogy valamilyen módon akadályozza meg lánya besorozását.



Csak hosszú és feszült beszélgetés után mer Kamuthyné rátérni lánya ügyére Schulberg előtt, mert ebben a korban ezt még felvetni is veszélyes, Schulberg viszont, bár fanyar cinizmussal, de mindvégig megértést tanúsít Kamuthyné aggódása iránt. A gáztámadás után meghívja magához Kamuthynét és a lányát. Mivel Schulbergnek szimpatikus a lány műveltsége és szépsége, továbbá mivel a repüléshez is ért, maga mellé akarja fogadni kísérőjéül a frontnál valamivel veszélytelenebb, rendszeres orvosi körútjaira, ahova általában repülővel megy, és ahol a frontvonal egészségügyi helyzetét méri fel. A lány először nem akarja elfogadni a meghívást, mert az anyjához hasonlóan ő is gyűlöli ezt a világot, de ő nem akarja az anyja példáját sem követni, hogy hátralévő életében könyvekbe temetkezve a múltba révedjen, hanem ki akar szabadulni ebből a világból, hogy utoljára szabadon szárnyalhasson, aminek legfőbb eszköze éppen a front, ahol legalább szabadon szárnyalva meghalhat.



Tehát Elzának éppen az a célja, hogy meghaljon a fronton, de az anyja könyörgésére mégis elfogadja Schulberg ajánlatát. Ez alatt a találkozás alatt olvas fel Schulberg Kamuthynének és Elzának egy könyvből, amit egy tudós írt, aki egy mesterséges planétát talált fel, ahol a mi Földünkéhez hasonló evolúció folyik le lényegesen rövidebb idő alatt. Ezután Elza számára egy rövid kiképzési idő következik, ami alatt még hazajárhat anyjához, de kislányos dacból ezt az időt sem anyjának szenteli, hanem szerelmének: Dezsőnek, aki szintén a frontra készül. Schulberg azonban még a kiképzési idő letelte előtt elviszi Elzát egyik repülős körútjára. A körút alatt felváltva vezeti a gépet Elza egy másik pilótával. A vezetés szüneteiben érdekes és szellemes filozófiai vitákat folytat Schulberg Elzával többek között a mesterséges planétáról, amiről Schulberg olvasott fel nemrég egy könyvből. Továbbá a mai kor barbárságáról, ami ellentétben áll a boldog békeidők kulturális felsőbbrendűségével.



Nemsokára egy katonai támaszponthoz érnek, amit Schulbergnek elsőként kell felülvizsgálnia, és ahol Elza szerelme: Dezső is szolgál. Később derül ki, hogy Dezső időközben vétett a katonai szabályzat ellen, Elza pedig tanúja lesz a kivégzésének. Ezután Schulbergel együtt továbbindulnak a katonai támaszpontról Elza pedig, egyrészt Dezső miatti elkeseredésében, másrészt pedig, mert már végleg szabadulni akar ebből a világból, és egy utolsót szabadon szárnyalni, a kijelölt útvonal helyett az ellenség térfelére irányítja a gépet miközben Schulberg alszik, ahol gépével és Schulbergel együtt lezuhan. Schulberget és Elzát elkapják. Schulberget, mint orvost alantas laboratóriumi munkára osztják be, Elzát, mint pilótát pedig repülőjével együtt hazája ellen vezérlik, hogy gázbombákat dobjon le az ottani városokra, amitől nyilvánvalóan úgysem sérül meg senki, hiszen előre kiépített óvóhelyek állnak rendelkezésre.



Viszont Elza anyja, akinek idegrendszere időközben felmondta a szolgálatot az állandó idegeskedés miatt az egyik gáztámadás folyamán, amiről nem tudni, hogy lánya repülője követte e el, tudatosan nem menekül az óvóhelyre, hogy véget érjenek szenvedései, és az utcán leli halálát. A könyv utolsó jelenetében Schulberg, akit az ellenség alantas laboratóriumi munkára osztott be, találkozik a mesterséges planéta készítőjével, méghozzá úgy hogy az eget bámulva tanúja lesz, ahogy a tudós, aki a mesterséges planétát készítette nagyítójával közelebbről megszemléli a planétát, és a planétán Schulberget, mivel valójában Schulberg, Elza és Kamuthyné otthona az a planéta, amit ez a tudós tervezett. A tökéletes társadalmat, pontosabban a bolygót, ahol a tökéletes társadalom létrejött nem Isten, nem is az evolúció, hanem a modern tudományos racionalitás hívta életre.


II. Lengyel Ferenc rovata (iilengyelferenc.virtus.hu)