11:00, Péntek (február 11.), PAX Tv

Sister Elisabeth

portréfilm, 65 perc

Kanadában, az általa létrehozott idősek falujában él a 86 éves, törékeny Sister Elisabeth. Ma is serény, mosolygós és tevékeny, mint hatvan évvel ezelőtt, amikor maga főzött az idősekre, maga mosta ruháikat, és gondoskodó szeretettel vette körül az ápolásra szorulókat. Csak eszköz Isten kezében, mindabban, amit Isten kegyelme által sikerült másokért létrehoznia - hangoztatja.
____________________________________________________________________________

Sister Elisabeth - Erzsébet nővér
Film egy apácáról, aki egy falut épített idős embereknek (2005)

VIDEO, DVD

Sister Elisabeth - Erzsébet nővér

Kanadában, az általa létrehozott idősek falujában él a 86 éves, törékeny Sister Elisabeth. Ma is serény, mosolygós és tevékeny, mint 60 hatvan évvel ezelőtt, amikor maga főzött az idősekre, maga mosta ruháikat, és gondoskodó szeretettel vette körül az ápolásra szorulókat. Ő csak eszköz Isten kezében mindabban, amit Isten kegyelme által sikerült másokért létrehoznia - hangoztatja.

2x30 perc, dvd
A DVD-ről, videoról érdeklődhetnek a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címen,
ugyanitt megrendelhető a film
___________________________________________________________________

A jóság nem portéka
Sister Elisabeth Manhertz, Pilisvörösvár új díszpolgára

Városunk képviselõ-testülete szeptember 19-i ülésén határozott arról, hogy „a város lakosságának érdekében kifejtett kiemelkedõ és önzetlen közösségi munkájának elismeréseként” díszpolgári címet adományoz Sister Elisabeth Manhertznek. A díszpolgári címrõl szóló díszes oklevelet október 23-án ünnepélyes keretek között adta át Grószné Krupp Erzsébet polgármester. Az ünnepelt betegsége miatt nem tudott eljönni Kanadából, ezért a díjat egyik rendtársa vette át. Sister Elisabethnek ezúton is gratulálunk és jobbulást, jó egészséget kívánunk neki.
Sister Elisabeth Manhertz


Sister Elisabeth asszony a Szent Erzsébet Otthon felépítésével nagy megbecsülést szerzett Vörösváron. A képviselõ-testület tagjai mindig is elismerték elévülhetetlen érdemeit a város szociális intézményrendszerének gazdagításában. Ugyanakkor a képviselõk közül néhányan korábban úgy ítélték meg, hogy a Szent Erzsébet Otthon egy üzleti vállalkozás, amelynek működtetéséért nem jár külön dicséret. Mára azon vélemény kerekedett felül, mely szerint az otthon sokkal több ennél: nagyszerű példája az idõsek iránt érzett gondoskodó szeretetnek, a segítõ szándéknak és az alkotó cselekedetnek.

A Szent Erzsébet Otthont Paskai László bíboros és Takács Nándor megyéspüspök jelenlétében Surján László népjóléti miniszter avatta fel 1993 decemberében.

A nemzetiszínű szalag átvágása után Takács Nándor megyéspüspök e szavakkal szentelte fel az új szociális intézményt:

„Amikor megáldom ezt az Otthont, amely a világban legismertebb szeretetet művelõ szentjének, Szent Erzsébetnek a nevét kapta, azt kívánom, hogy akik itt munkálkodnak, úgy tudjanak dolgozni, mintha Szent Erzsébet járna közöttük: azzal a szeretettel, azzal az odahajlással, segítõkészséggel, amellyel a mi vérünkbõl sarjadzott Erzsébet nõvér gondozta mindazokat, akiknél szükséget látott.” (Dr. Havasi László: A Szent Erzsébet Otthon fölszentelési ünnepségérõl – Pilisvörösvár Ma, 1993. december.)

De kicsoda is Sister Elisabeth? Azon kívül, hogy õ az építtetõje a Szent Erzsébet Otthonnak, sajnos a vörösváriak többsége keveset tud róla, hiszen több mint fél évszázada a tengerentúlon él és betegsége miatt ma már arra sincs módja, hogy hazalátogasson. Idézzük ide tehát alakját, ismerjük meg személyiségét, méltassuk tetteit a díszpolgári cím átadásakor elhangzott laudáció segítségével:

Sister Elisabeth Manhertz Pilisvörös-váron született 1918. október 18-án kisbirtokos, szikvízüzemmel rendelkezõ, többgyermekes családban. Az elemi iskolát Pilisvörösváron végezte el. 17 éves korában belépett a Jézus Szíve Népleányok Társaságába, korán felismerve, hogy életében a tartós értékekre vágyik, életét Isten és embertársai szolgálatának kívánja szentelni.

1949-ben illegálisan elhagyta Magyarországot a szerzetesrendek tervezett feloszlatása miatt. A kanadai Hamilton

városkában telepedett le, ahol egy évig házi segítõként dolgozott, majd Torontóban a Szent Ágoston Szemináriumba járt nyelvet tanulni, itt találkozott legelsõ jótevõjével Mr. Gibbons úrral, aki támogatta azokat a terveit, hogy idõskorúak számára otthont hozzon létre.

Álma Hamiltonban valósult meg 1956-ban az elsõ 8 személyes idõsek otthona átadásával. Kezdetben valamennyi – az igazgatói, szakácsnõi, ápolónõi, beszerzõi –

feladat ellátását el kellett végeznie. 1978-ban született meg a terv egy nyugdíjas falu építésére. Ez a falu a Szent Erzsébet Village, amelyben 80 ház van, templommal, orvosi rendelõvel, gyógyszertárral, bankkal, nyugdíjas otthonnal.

1985-ben a Magyarok Nagyasszonya Társaságnak (az egyetlen rendnek, mely működési engedélyt kapott az 1950-es feloszlatás után) működéséhez szüksége volt rendházra és egy idõsek otthonára, így született meg és épült fel az Árpádházi Szent Erzsébet Szociális Otthon Budapesten.

Az 1980-as években Pilisvörösváron járva látta az idõsek otthonát, felismerte, hogy a megváltozott körülmények között szükséges egy új otthon létrehozása. Egy olyan otthon létrehozása, ahol emberhez méltó módon élhet mindenki. Minden lehetõséget kiaknázott annak érdekében, hogy végül is 12 évvel ezelõtt átadásra kerülhetett a Szent Erzsébet Otthon, álmai otthona, mely nemcsak a helyi és környékbeli, de az ország különbözõ részeibõl

érkezõ immár 250 idõs ember számára biztosít igazi meleg otthont, biztonságot, szeretetteljes légkört.

A Szent Erzsébet Otthon felépítéséért és működtetéséért önzetlenül, nagy odaadással tevékenykedett. Az a cél vezérelte, ami egész életére jellemzõ: segíteni másokon, segíteni azoknak, akik rászorulnak. Munkájának köszönhetõen a rászoruló idõsek emberhez méltó módon élhetik napjaikat, szeretetben, gondoskodásban, olyan helyen, ahol megfelelõ ápolásban, ellátásban részesülnek. Egyénisége meghatározó az otthon életében, utat mutat a jövõre vonatkozóan is. Lélekben együtt él az otthon lakóival és a dolgozóival, akik szeretik, tisztelik, becsülik. Ünnep számukra, ha szülõfalujában megjelenik.

Sister Elisabeth egész életével, önzetlenségével, segítõkészségével példát mutat valamennyiünk számára. Úgy segít másokon, hogy viszonzásra nem számít.

Karitatív tevékenységének elismeréseként 1996. október 23-án a Magyar Köztársasági

Érdemkereszt Tisztikeresztjét vehette át Göncz Árpád köztársasági elnöktõl.

Végül – visszatérve a Pilisvörösvár Ma című újság cikkéhez – hadd jegyezzünk le Sister Elisabethrõl még egy véleményt:

„Mi, magyarok büszkék lehetünk testvérünkre, a mi Erzsébet nõvérünkre, akit itt Manhertz Erzsébetnek hívnak” – mondta róla egyik kanadai rendtársa a Szent Erzsébet Otthon felavatási ünnepségén. – „Ahogyan országa a függetlenségét visszanyerte, azonnal visszahozta ide, szülõfalujába a gondoskodó, szeretõ szíve, azért, hogy régi álmát itthon is megvalósíthassa: Otthont építsen azok számára, akik gondoskodásra és meleg szeretetre vágynak. A Szent Erzsébet Otthon felépítése hű példája Kennedy amerikai elnök örökérvényű mondásának: Ne azt kérdezd, hogy hazád mit tehet érted, hanem azt, hogy mit tehetsz te a hazádért! Erzsébet nõvér ennek megfelelõen cselekedett, ezért áldott legyen az Õ műve, a Szent Erzsébet Otthon!”

Összeállította: F. A.

Imádság Jézus Szívéhez

Jézus Szíve,
Te vagy az én világosságom,
Te vagy szeretetem,
Te vagy életem.
Add, hogy csak téged ismerjelek,
Téged szeresselek,
Add, hogy belõled éljek,
Benned éljek,
Általad éljek
S teérted éljek.

Uram, taníts meg engem igazi
Nagylelkűségre.
Szolgálni Neked, ahogyan
Megérdemled.
Adni anélkül, hogy nézném, mibe kerül.
Harcolni, nem törõdve a sebekkel.
Dolgozni pihenés nélkül,
Feláldozni magam. Semmi más jutalmat
Nem várva, mint azt a tudatot, hogy
A Te szent akaratod megtettem.

Sister Elisabeth Manhertz legkedvesebb
imája és felajánlása

„Kedves, jó testvéreim, nagyon sokan kérdezték tõlem, hogy miért foglalkozom 40 éve az öregek sorsával. Fiatal korom óta éreztem, hogy a szülõk és a nagyszülõk mindent megérdemelnek. Oly hõsök ezek az egyszerű édesanyák, akik nem okoskodnak, nem kérdeznek, hanem nagyot cselekednek, és ehhez csak õk értenek. Az édesanyák, akik más anyagból vannak, és odaadják életüket, ha kell, hogy mások éljenek. Az édesanyák ráncos homlokát naponta százszor kellene megcsókolni, mert ezeket a ráncokat a másokért való aggódás teszi a homlokukra. Ezért is van szükség a mai világban – amikor aranykorát éli a bűn – az igazi édesanyákra, akik nem törnek össze a kereszt, a szenvedés alatt, hanem megerõsödnek, egyre erõsebbek lesznek.

Kedves jó testvérek, a jóság nagy kincs, a jóság nem portéka, nem lehet kisebb-nagyobb csomagokba tenni. A jóság nem tudomány, amit könyvekbõl ki lehet olvasni, hanem olyan gyöngy, olyan érték, amelyet a szívében teremt meg az ember. Mi magunk teremtjük meg magunkban, és így leszünk Isten, ember elõtt kedvesek.”

Sister Elisabeth Manhertz
a Szent Erzsébet Otthon felavatásakor
(Pilisvörösvár Ma, 1993. december)

_________________________________________________

p.s.: Ebben az otthonban él dr.Pákh Tibor és felesége is (N.J.)