SCI-FI ÖNSORSRONTÁS ÉS POKOL UTÓPIA POÉTIKUS ÉS BÖLCSELKEDŐ RÖVID ÜZENETEK ÉLETKÉP ÉS PÉLDABESZÉD, FILOZÓFIA ÉS GYAKORLAT
Ábrányi Emil KRAMPUSZ-KIRÁLY. 1879.
Krampusz-király a hajdan-korban élt. Bölcs fejdelem volt, mert ritkán beszélt; Csatákat vesztett, vagy vadászgatott; Királyilag töltötte a napot. Egyszer - barátim, halljatok mesét - Krampusz király elveszti az eszét; Országgyülést hív s dúlt arccal ki áll: A nép riong: "Vivát Krampusz király!"
Mond Krampusz: "Szólok mindenki fiának: Legyen már vége a komédiának! Vagy csúfság ez, vagy vakság, végtelen, De úgy bántok mint istennel velem. Íme, fejemben korona ragyog, Miért? Hisz én is sár-ember vagyok!" De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár: ""Te nem vagy ember, ó Krampusz-király!""
Mond Krampusz: "Engem Felségnek neveztek, S előttem, mint a birkák, porba estek! Mit tettem én, hogy felségessé váltam? Egész éltemben fogamat piszkáltam És ásitottam szörnyen-szörnyeket Tanácsban, trónon, trónfüggöny megett!..." De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár: ""Te felséges vagy, ó Krampusz király!""
Mond Krampusz: "Látom, hogy éheztek, asztok, Mégis nekem milljókat megszavaztok! Minek nekem e falka millió? Az ország pénze hát csak arra jó, Libériákba hogy verjem bele, S hizlaljak egy raj konclesőt vele?" De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár: ""Kapsz milliókat, ó Krampusz király!""
Mond Krampusz: "Kérlek, dobjatok ki engem! Ezt, mint a nép legfőbb kegyét csengem! Szamár vagyok és plusquam-szemtelenség Hogy szamarat megillessen a fenség! Vezessen kormányt, aki ember szintén, És olcsóbb, bölcsebb és jobblelkü, mint én!" De zúg a nép, mint zúgó tenger-ár: ""Szent vagy s imádunk, ó Krampusz király!""
*
A szó elszáll, az írás megmarad: Mindent közjegyző előtt írásba kell adni, A szóbeli ígéret, egyezség semmit nem számít
*
Senki sem tudja hogy a kés kétélű, És a kenyérszelés közben saját húsukba vágnak
*
Ezek itt beleharapnak a segítő kézbe, Ugyanakkor kígyót melengetnek a keblükön, Vagy rászabadítják Mekk mestert a lakásukra…
*
Itt havonta szépségverseny van És a hátul végző lányokat sterilizálják, A csúnyának tartott fiúkat pedig kasztrálják
*
Az itt lakók rettegnek a fájdalomtól, Ezért kérhetik végleges érzéstelenítésüket, Igaz, így örökre lemondanak a jó érzésekről is…
*
Itt az állatokat gépnek tartják, Nagyon bonyolult, de érzés nélküli szerkezetnek, Így csak nevetnek, ha kínzásukkor azok „szenvednek”
*
Itt az emberek előbb vágnak, azután mérnek
*
Nem lehet magánéleted Nem lehetnek titkaid Még a gondolataidban is olvashatnak
*
Bele vagy vetve a nyilvánosságba, Nem lehetsz egyedül, nem zárkózhatsz el, Még a vécéajtót se csukhatod be
*
Egy dúsan terített asztal mellé ültetnek, De vagy undorítva elveszik az étvágyad, Vagy a falatozók mellett koplalnod kell
*
Nincsenek ünnepeik, Mintha hosszú úton vándorolnának vendégfogadó nélkül
*
A politikai másként gondolkodókat, Pszichiátriai kényszergyógykezelés alá vetik, Ahol életfogytiglan lehetnek bezárva, S a tiltakozásuk csak elmebajuk újabb bizonyítéka
*
Egyszer volt egy nagy csoda, Neve: birka-iskola. Ki nem szólt, csak bégetett, Az kapott dicséretet.
Ki oda se ballagott, Még jutalmat is kapott, Így hát egy se ment oda, Meg is szűnt a iskola. (W. S.)
De a csoda csak három napig tartott, Utána megszokták az emberek, s így maradt…
*
Amiért az egyik nap jutalmaznak, Ugyanazért a másik nap megbüntetnek, S még abban sincs rendszer, hogy milyen nap van ma…
*
Soha nem engednek meg maguknak egy tréfát, Mert hátha egyszer rosszul sül el, és akkor mi lesz…
*
Vagy untig, a csömörig eszik kedvenc ételüket, Vagy mennyiséggel akarnák pótolni a minőséget
*
A fél élet munkájával kiérdemelt jó hírnevet, Egy hirtelen rossz döntéssel végleg veszni hagyják
*
Rontó Pálok Amit nappal építenek, azt éjjel lerontják
*
De jure a törvény előtt mindenki egyenlő De facto viszont vannak – sokkal - egyenlőbbek
*
Az álbarátok ölelgetnek, Hogy kitapogassák a gyenge pontjaidat, Hogy majd oda döfjék tőrüket – s oda is döfik…
*
Arra emlékszik, ami tíz éve volt, De arra már nem, amit tíz perce ígért
*
Az emberek egy része póker arcú, Egy másik részének pedig minden arcára van írva
*
Örökké résen lenni… Minden cselekedet egyben csel is
*
Mindenki gyanús, aki él A bűnösséget feltételezik, Az ártatlanságot bizonyítani kell
*
Tapintatlanok és igazságbunkózók Itt az őszinteség nem több, mint szalonképes szadizmus
*
Mindig az idegen az első… Az emberek az utcán angyalok, otthon ördögök
*
Egy Alice nevű királynő Női szeszéllyel osztogatja a halálos ítéleteket (a holttesteket tilos eltemetni, Aki megpróbálja, azt tetemhez kötözve rohasztják el…)
*
Aki a leghangosabb, annak van igaza Vitás esetben szavaznak – a többség dönt…
*
Az éjt nappallá teszik, a nappal átalusszák Sőt: van, akik a két végéről égetik a gyertyát
*
A kecskére bízzák a káposztát, S a maffiafőnök lesz a rndőrkapitány
*
W. S. ügynök versben jelent Majomország
Hej de messze majomország, ott terem majomkenyér, majomablak majomrácsán majomnótát ráz a szél.
Majomtéren, majomréten majomhősök küzdenek, majomszanatóriumban sírnak majombetegek.
Majomtanártól majomlány majomábécét tanul, gaz majom a majombörtönt rúgja irgalmatlanul.
Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész.
Majompóznán majomkirály majomnyelven szónokol, egyiké majommennyország, másiké majompokol.
Makákó, gorilla, csimpánz, pávián, orángután, mind majomújságot olvas majomvacsora után.
Majomvacsoraemléktől zúg a majomreterát, majombakák menetelnek, jobbra át és balra át.
Rémületes majomarcot vágnak majomkatonák, majomkézben majomfegyver, a majmoké a világ.
|