Payday Loans

Keresés

A legújabb

A boldogság színe PDF Nyomtatás E-mail
2011. január 12. szerda, 15:45

abc

12:25, Csütörtök (január 13.), Filmmúzeum

A boldogság színe
magyar filmdráma, 86 perc, 2003

rendező: Pacskovszky József
forgatókönyvíró: Pacskovszky József
operatőr: Gózon Francisco
díszlettervező: Bozóki Mara
jelmeztervező: Bozóki Mara
zene: Ando Drom együttes
producer: Hábermann Jenő
gyártásvezető: Kormos Andrea
vágó: Koncz Gabriella

szereplő(k):
Györgyi Anna (Ditta)
Desfosses Erik (Lóránt)
Rátóti Zoltán (Máté)
Todd Williams (Bogó)
Hábermann Lívia (Fanni)
Kálid Artúr (Thierry)
Viczián Ottó (Ákos)
Rudolf Teréz (Hanna)
Földessy Margit (Margit)


Budapesten, egy májusi napon, csoda történik. Hó hull a városra. Ez a hirtelen jött csoda kibillenti filmünk hőseit megszokott életükből. Egy ötven év körüli férfi, Lóránt, nem akar tovább apa és férj lenni. Eszter, a csinos festőnő nem akar tovább szerető lenni, férjet, családot akar. Egy elvált, gyerekes férfi, Máté, aki a Nemzetközi Jogi Osztályon dolgozik, fél az újabb házasságtól. Ditta, aki más nők társkeresési problémáiról ír cikkeket, tehetetlen, amikor a saját házassága válságba kerül. És itt van Bogó, a néger buszvezető, aki kitűnően ismeri Budapest történetét és a várost, ám ezen a napon ő is eltéved a 7-es busszal és az utasokkal. A helyét kereső lány, Fanni, akinek fogalma sincs, mi szeretne lenni. A Magas nő, aki nehezen talál megfelelő férfira, a rajzoló fiú, Ákos, aki a végletek embere a gondolkodásban és a cselekvésben is. És a cigány család, akik épp ezen a napon veszítik el Kolompár Csoki Zoltán édesanyját, Babát. Kelet-európai sors-miniatűrökön keresztül pillanthatunk be hőseink érzelmi életébe ezen a különös napon. Ez a nap a sorskérdések napja. Hogyan tovább? Mi lesz holnap? A történetekből kirajzolódó érzelmi térkép néha lírai, néha komikus, néha mosolyognivalóan abszurd.


Bemutató dátuma: 2003. november 6. (Forgalmazó: Mokép)

________________

Egy hazai egzotikus
2003. július 28.

Pacskovszky József 1994-ben érzékeny és tehetséges elsőfilmesként indult az "Esti Kornél csodálatos utazásá"-val. Egy Szerb Antal feldolgozás ("VII. Olivér") és egy szerelmes road movie ("Mi szerelmünk") után készítette el "A boldogság színé"-t. "A több szálon futó történetből kirajzolódó érzelmi térkép néha lírai, néha komikus, néha mosolyognivalóan abszurd..." - írja szinopszisában a rendező. A főbb szerepekben csupa moziban újnak számító arcot láthatunk, a francia Eric Desfosses-t ("Mi szerelmünk"), Rudolf Terézt, Rátóti Zoltánt, Györgyi Annát és Viczián Ottót. Az operatőr Pacskovszky állandó munkatársa, a venezuelai Gózon Francisco, akit Gothár filmek révén is ismerhet a közönség.

Gyakran úgy érzem, hogy az igazán jó filmek már az első képsor láttán felismerhetők. "A boldogság színe" rendelkezik egy ilyen ígéretes kezdéssel. Különös álomképsort perget, melyben váltakozó tér- és idősíkok között csúnyanő botorkál a homályban, melyben mozi és színház, nyár és hóesés találkozik. A filmben érzékeny, festői képeket is láthatunk, melyekben mintha egy-egy pillanatra Gulácsy Lajos Na-konxi-pánja és Szépfalvi Ágnes mozifestményei elevenednének meg.

Bár a kamera többször mutatja Budapest utcáit, "A boldogság színé"-t nézve nem az az első benyomásunk, hogy a fővárosban játszódó magyar filmmel van dolgunk. Inkább mintha már Európa nyugati felére billenve élnénk, dizájnos jólétben és mindennapos lelkiválságban. Olyan helyeken, mint Berlin vagy Párizs, ahol a nálunk megszokottnál jóval elfogadottabb a másság.

Mai nagyvárosi keresztmetszet filmet látunk. Alkoholista anya elvált, rákos lánya homoszexuális férfiba szeret bele, drogos fia pedig annak az orvosnak a nimfomániás lányába, akit megcsal az élettársa egy jól szituált negyvenessel, aki utálja "Kiskegyed" gondolkodású feleségét. A két méteres nő másfeles arabbal randizik, és a kínai gyorsétterem szépséges felszolgálónője meg a 4-es busz ghánai sofőrje is mind itt élnek. Közülük egy ember boldog, a rasztahajú, afrikai buszsofőr, aki szereti a várost annak ellenére, hogy legutóbb az egyik utas trágár módon kakaóscsigának szólította és leütötte.

Hát igen. Világvárosban élünk, ahol gyakran egymásba élnek a szélsőségek. Na de ennyire? A mostanság kuratóriumok szívét megdobogtató kombináció kissé túladagoltnak tűnik: cigány-, nőkérdés, drogtematika, alkoholizmus, homoszexualitás, válás, rák, bevándorlók, stb. Elvégre egy forgatókönyv mégse kellene, hogy állatorvosi lóként viseltessék. A problémahalmozás helyenként illusztratív toleranciamixet eredményez, hiszen szinte egyik kérdéskörnek sem ereszkedik a mélyére. Kivételnek talán a "boldogtalan házasság pokla" nevű intézményt tekinthetjük. "A boldogság színé"-ben - Gothár "Magyar szépség"-éhez hasonlóan - egy rég tönkrement házasság megállíthatatlanul közelít egy vadonatúj összeomláshoz. Hit és szeretet hiányában kiszámíthatatlan szenvedélyek és agyonhasznált szerepjátékok irányítják főhősei életét. (A film forgatási címe eredetileg a "Miért nem tudjuk megbeszélni a dolgainkat?" volt.)

A film, melyben mindenki olyan halmozottan más, sajnos helyenként modorosra, képileg túlkomponáltra sikerült. Ugyanakkor magában hordozza egy igényes közönségfilm ígéretét: szórakoztató és bizarr s nemcsak egy izgalmas kezdéssel bír, de magával ragadó, édesbús hangulattal és zenével (Ando Drom) is.
- ij -, PORT.hu

________________

Pacskovszky József

FILM:
A vágyakozás napjai (szín., magyar-francia játékf., 2009) rendező, forgatókönyvíró
Magyar Filmszemle (2010) - Legjobb forgatókönyv

Az igazi halál (szín., magyar tévéf., 2007) (TV-film) rendező

Lopott képek (szín., magyar filmdráma, 2006) rendező, forgatókönyvíró

Ég veled! (szín., magyar-kan.-olasz filmdráma, 2005) rendező, forgatókönyvíró
36. Magyar Filmszemle (2005) - Legjobb forgatókönyv

Móser Zoltán fotóművész (szín., magyar portréf., 2005) (TV-film) rendező

A boldogság színe (szín., magyar filmdráma, 2003) rendező, forgatókönyvíró

Vetítik: FILMMÚZEUM: Csütörtök (Január 13.) 12:25

Gyanú (szín., magyar játékf., 2003) rendező, forgatókönyvíró

A minőség forradalmára (szín., magyar dokumentumf., 2001) (TV-film) rendező

Portré Schéner Mihályról (szín., magyar portréf., 2001) rendező

Schéner Mihály (szín., magyar dokumentumf., 2001) rendező

Tükör - Karácsonyi vallomások (szín., magyar dokumentumf., 2000) (TV-film) rendező

VII. Olivér (szín.-ff., magyar vígj., 2000) rendező, forgatókönyvíró

A mi szerelmünk (szín., magyar-lengyel játékf., 1999) rendező, forgatókönyvíró

Áldalak búval, vigalommal (szín., magyar versösszeáll., 1999) (TV-film) rendező

Gérecz Attila (szín., magyar portréf., 1999) (TV-film) rendező

Gózon Francisco (szín., magyar portréf., 1999) (TV-film) rendező

Találka (szín., magyar filmetűd, 1999) rendező, író

A galamb ünnepe (szín., magyar versösszeáll., 1998) (TV-film) rendező

Éjfél (szín., magyar versösszeáll., 1998) (TV-film) rendező

Eltáncolt versek - Nagy László: Szépasszonyok mondókái Gábrielre (szín., magyar táncf., 1998) (TV-film) rendező

Lila esernyők (szín., magyar burleszk, 1998) rendező

Szerelem est (szín., magyar játékf., 1998) (TV-film) rendező

A fiú naplójából (1997) (TV-film) rendező

Nyelv és varázs - két tételben (szín., magyar rövidf., 1997) (TV-film) rendező

Színészportrék (szín., magyar portréf., 1997) (TV-film) rendező

Fejezetek a magyar film történetéből (szín.-ff., magyar ism. sor., 1995) (TV-film) rendező

Esti Kornél csodálatos utazása (szín., magyar filmdráma, 1994) rendező, forgatókönyvíró

Sellő félig habokból (szín., magyar rövid játékf., 1994) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró

Zafír (ff., magyar kisjátékf., 1988) (TV-film) rendező, író

Túlsó part (magyar rövid játékf., 1987) rendező

Jó utat! (szín., magyar dokumentumf., 1986) rendező

A gőgös királykisasszony (magyar film) (TV-film) rendező

Petőfi relikviák (szín., magyar ism. sor.) (TV-film) rendező, író

"Tüzes seb vagyok" (magyar versösszeáll.) (TV-film) rendező


SZÍNHÁZ:

Frankie és Johnny rendező
bemutató: 2001. március 11. Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió
A kétfejű sas fordító
bemutató: 2004. április 4. Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió

LAST_UPDATED2