Rádiós regénytár

aktuális tartalom

2010.12.24. 13:00

Jókai Mór: Enyim, tied, övé.

A főbb szerepekben:

Hegedüs D. Géza, Schnell Ádám, Széles Tamás. Dramaturg-rendező: Kőváry Katalin. Készült a Médiatanács támogatásával. (10/1-10.)

Hangmérnök: Horváth János, rendezőasszisztens: Nagy Rita, zenei szerkesztő: Dévény Mária, szerkesztő: Szabó Csilla.
Közreműködik: Hirtling István, Mertz Tibor, Györgyi Anna, Papp Zoltán, Söptei Andrea és Stubnya Béla.

http://www.katolikusradio.hu/?m_id=4&m_op=viewmusor&id=240579

________________

Jókai Mór
Enyim, tied, övé

Tartalom

Tavasz
Egy magyar kolostor
Egy beteg testvér
A dudai lévita
A szűz eredetije
Golgota
A föltámadás
Az üres fészek
Az első halott
Az első siker
A vízió
A futás
A válság órái
A lévita
Mézeshetek
A gerilla
Egy kis tévedés
A jutalom
Viszonttalálkozás
Hogyan lesz a fiúból atyáinak atyja?
Az utolsó ágyú
A csáb
Az Alligator
Az átültetett növények
Mindent egyszerre
A cseh Svájcon át
A hívott könnyek
Walter Leó bankár
Ismét itthon
A híresség átka
A hang a tenger alul
Éjsarki felfedezések
"Never more." Soha többé
Consors és Consors
Mademoiselle Belle Ange
A kézcsók következményei
Gyógyíthatlan bajok
Az "Újvilág"
A felelet
A titkos kulcs
Zeüsz, a nimfa és a faun
Fatime
Serena
Ismertető

Jókainak ez a regénye először 1875-ben jelent meg könyv alakban, s keletkezésének olyan előkelő időbeli szomszédai vannak, mint a Fekete gyémántok vagy Az arany ember. A történet első fele a szabadságharc lírai-romantikus megjelenítése. Áldorfai Ince, a fiatal szerzetes minden testi-lelki jó tulajdonsággal felruházott, ideális alak, a szabadságharcban katonának áll, s hőstettei révén ezredesi rangra emelkedik. A harcok közben összetalálkozik még pap korában megismert szerelmével, Serenával. A reménytelennek látszó helyzetben református vallásra tér át, és elveszi feleségül. Serena nem kevésbé ideális alak, mint Ince, számára nincs lehetetlen. Mikor a szabadságharc már elbukott, Törökországba menekülnek, s ott Serena menti ki férjét egy osztrák hadihajóról. Amerikába emigrálnak, békés, idilli életet élnek. A második részben Jókai hazahozza hősét Amerikából (a provizóriumnak a kiegyezés felé tartó időszakában vagyunk). Serena az úton hajótörésben meghal, Áldorfai képviselő lesz, híres ember, megismerkedik az eszményien hideg arisztokratának ábrázolt Starrwitz Hanna grófnővel, és feleségül veszi. A polgár és az arisztokrata nő közötti házasság felbomlása, a kiegyezés utáni "gründolás" züllött légköre s Áldorfai előbb erkölcsi, majd testi-lelki összeomlása tölti ki a második rész cselekményét.

A regény világosan különváló két része mintegy kontrasztot alkot; míg a másodikban mélységes kiábrándultság tükröződik a kiegyezés utáni közállapotokat illetően, addig a mű jelen idejének lehangoló kisszerűségével szemben a szabadságharc hősi világa már-már eposzi dimenziókba emelkedik.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
http://mek.oszk.hu/00700/00774/#