A TÖMEGEK LÁZADÁSA |
2011. április 12. kedd, 08:47 |
José ORTEGA y Gasset TARTALOM BUDAPEST 1938 Tartalom Előszó A könyv 1938-as kiadása olvasható a Google dokumentumok között! A második világháborút megelőző években műveltebb körökben sűrűn emlegették a "tömegek lázadását" - Ortega könyve Európa-szerte, s nálunk is nagy sikert aratott gondolataival. Az 1930-ban írt, magyarul (Puskás Lajos fordításában) 1938-ban megjelent, majd a következő években ismételten kiadott társadalomfilozófiai esszé, melynek szerzőjére Németh László és Halász Gábor hívták fel a közönség figyelmét, a modern tömegtársadalom ijesztő kritikáját nyújtotta, s vészjelzéseivel a fasizmus és a kommunizmus kettős fenyegetését is jelezte. A "masas", a tömeg mint a modern civilizáció főszereplője és élősdije jelent meg ebben a képben. A művet, melyet antikommunizmusa miatt több mint fél évszázadon át nem adtak ki újra, hiánya legendássá tette - most új fordításban, Scholz László átültetésében jelentették meg. legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1614 * José Ortega y Gasset: A tömegek lázadása http://moly.hu/konyvek/jose-ortega-y-gasset-a-tomegek-lazadasa * Ortega y Gasset, José (1883–1955) José Ortega y Gasset munkássága érintkezett Unamunóéval. Nietzsche és az újkantianizmus marburgi iskolája (Cohen) gyakorolt rá hatást. Életfilozófiai ihletésű szakaszában vizsgálódása az élet mibenlétére irányult. Minden egyes individuum lényegi szempont. Az ember vonatkozásban él környezetével, ami érzékelésünk függvénye. A kultúra objektiválódott, szubjektumellenes lett, s eluralkodott az emberen. Munkásságának második szakasza az egzisztencializmus jegyében fogant. Heidegger Lét és idő c. műve volt rá a legnagyobb hatással. A szubjektum ne merüljön el a külvilágban. Az egyén figyelme saját bensőjére irányuljon. A keresztény ember számára az inkarnáció a legnagyobb misztérium. A kereszténység a magánynak mint a lélek szubsztanciájának felfedezője. Istennel a magányon keresztül lehet kapcsolatba kerülni. A modern szubjektivitás bölcsője a hellenizmusban gyökerezik. Az emberi létmód, az élet a végső vonatkoztatási pont. A metafizika legátfogóbb kategóriái a lét és a semmi. A semmi hiány. Elutasította az egzisztencialista bölcselőknél – így Heideggernél is – megfogalmazott halálhoz mért lét gondolatát. Az egzisztencializmus a saját halál gondolatát tette az egész filozófia alapzatává. Ortega szerint két dolog idegen az Én életétől: a születés és a halál. Életem korlátozott, véges, mégsincs se kezdete, se vége. „Az ember kezdettől fogva lényegileg választó (elector) állat.” Kényszerből vagyok szabad, szabad vagyok, akár akarom, akár nem. Az élet a jövőre irányul. A gond a jövővel való foglalkozás. A gond vállalása vagy az attól való megszabadulás az egyén előtt álló feladat. Az egzisztencia a megvalósított létet jelenti. Legismertebb műve, A tömegek lázadása (1929), a közvélemény rabjaként élő átlagember kritikáját tartalmazza. A társadalmi hatalmat a tömegember gyakorolja. Ezt a 20. században a tudós testesíti meg. Sulinet Digitális Tudásbázis * A kérdéskör és megközelítésének égető magyar aktualitásáról: A "Világpanoráma" április 11-i adása Bogár Lászlóval 23:21 perc http://utolag.com/Vilagpanorama0411.htm
|
LAST_UPDATED2 |