ZSIDÓ ANEKDOTÁK | Array Nyomtatás Array |
Zsidókérdések Magyarországon - Zsidókérdések Magyarországon |
CSILLAG MATÉ ZSIDÓ ANEKDOTÁK KINCSESHÁZA
BEVEZETŐ
Anekdoták, tréfás megjegyzések és közmondások gyűjteménye mindenütt másutt egy kisebb vagy nagyobb jelentőséggel bíró irodalmi esemény, nálunk zsidóknál sokkal több, mert történeti forrásmunka. A zsidó anekdoták történeti értékét az adja meg, hogy a sokszor évtizedekként változó zsidó társadalmi berendezéseknek beszélő tanúi. A zsidó élet a gettókban igen gyakran sajátságos helyzeteket teremtett, melyek a nyomások és a helyzetkomikumok megszűnésével új és új alakulatokat teremtettek, ugyancsak sok esetben újabb helyzetkomikumukkal. A zsidó anekdoták rétegezéséhez ennélfogva egymástól egészen távolálló, vagy egymással szembehelyezkedő tények tréfás megvilágítása jut érvényre. A zsidó szellemességben tükröződnek le minden kornak és minden zsidó életviszonynak a megnyilatkozásai; benne látjuk, mint éltek, mint gondolkodtak a mi eleink és mi módon ítélték meg az eseményeket. Sokat beszélnek a zsidó élcelődési kedvről. Hogy a zsidó néplélek itt olyan gazdag termést produkált, tagadhatatlan, hogy nagy része van ebben a gazdag aratásban annak a gazdag élménynek, melyen minden zsidó egyén átment. Sokat tapasztalt, sokat figyelt meg és a saját bőrén érezte a nagy igazságok és erkölcsi hirdetményeknek minden őszinteséget nélkülöző hazugságait. Ez a meglátás olykor-olykor cinikussá teszi és bizalmatlanná a fórumon elhangzó kegyes elszólások iránt. De csak látszólag, mert a valóságban a zsidó élet és tréfa sohsem fordul a komolyan átgondolt és őszintén megérzett nemesség ellen. Látszólagos gúnyja és gúnyolódása mögött ott húzódik meg a háttérben a tachlisz, a végcél keresése. Szellemi sziporkáival reávilágit arra az igazságra, hogy a legszebb és legideálisabb berendezés károssá és pusztítóvá lesz az értelmetlenség, a gonoszság és a nagyképűsködés kezén és mindig megállapítja, hogy az eszmény csak az emberek megvalósításában bontakozik ki áldásossá. Minden jó és erkölcsös ügy csak az emberen keresztül válik azzá, ellenben nevetséges torzalakká lesz, ha avatatlan ész és avatatlan ajak hirdeti. Csillag Máté barátom szolgálatot tett az irodalomnak, de első sorban a történetnek az előttünk levő mű közreadásával. Megőrizte benne a falusi és kisvárosi zsidó sok élményét, amelyre mi még visszaemlékezünk, de amelyre a városokban felnőtt fiatalabb generáció már reá sem ismer. Egyáltalán szükség volna gyöngysorba fűzni mindazokat a régi veretű ékköveket, melyek a falu és a kisváros melegségében kovácsolódtak össze. Ki tudja, a nagyváros idegölő nyugtalansága tud-e még olyan eredeti és lélekkel üdítő módon mosolyogni?
Budapest, 1925 Dr. FRISCH ÁRMIN az O. M. I. K. E. kulturtanácsosa
Rituális papír.
Ρ . . . cz grófnak Pozsonyban volt egy bejáró házi zsidóját aki pénzügyeit intézte. Egy alkalommal P. gróf 5000 koronát vett Grüntől kölcsön kötelezvényre. Az esedékesség napján felkereste a grófot, De az rossz hangulatban volt. Nem fizetett. Újabb sürgetésnél szolgáival dobatta ki Grünt. Mikor harmadszor ment pénzéért, a gróf puskáját fogta Grünre és mérgesen rárivallt: — Te zsidó! Ha rögtön előttem meg nem eszed ezt az adóslevelet, lepuffantalak, mint egy kutyát! Szegény megrémült Grün kínnal összerágta, még kínosabban lenyelte az adóslevelet. Másnap a szeszélyes, ideges gróf megküldte váratlanul a pénzt, 5000 koronát Grünnek és külön küldött neki fájdalompénzt 3000 koronát. Grün boldog volt. Pár hónap múlva újra kért kölcsön a gróf Grüntől 5000 koronát. — Nagyon szívesen adok gróf úrnak kölcsön többet is, de csak zsidó húsvétkor. — Miért csak zsidó húsvétkor adsz? — Mert akkor van macesz és papír helyett arra írja gróf úr az adóslevelet, azt könnyebb megenni.
http://mtda.hu/books/csillag_mate_zsido_anekdotak_kincseshaza.pdf |
LAST_UPDATED2 |