Aranka György Élet
Élet lelke vagyon mindenben. Él e világnak Roppant teste. Nagyobb és kissebb részei ennek, Élnek. Nincs hólt része az egészre nézve. Ha hóltnak Egyet-mást nevezünk: az holt is él az egésznek. Csak kissebb neminek holt meg; s ez is él a nagyobbnak, Visszatér a’melybe: a főld, víz, levegő, só, Nyílt kebelekbe veszik pártolt részeknek apróját. És az egész melly élt, lassann-lassann elenyészik. Lesz soká, s a kötél melly őket az egybe kötötte, Elszaggattatván az halállal egyik a mássát Esmérni nem tudja tovább, nincs arra a végre Melyre egészbe elébb együvé rendelve valának.
|