31-32. |
EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA - LÉTROMLÁS NYERSANYAG |
Írta: Jenő |
31-32. Képtelen vagy beletörődni bajusztalanságodba: szélhámosok martaléka leszel * Képtelen vagy beletörődni, hogy neked kell alkalmazkodni a busz menetrendjéhez * Képtelen vagy dönteni két egyenlő lehetőség között: két szék között a pad alá esel * Képtelen vagy eldönteni, mikor nem esel érzéki csalódás áldozatául * Képtelenség jobb belátásra téríteni, mert zárt elméjű fanatikus vagy * Képzelgésed és szemed egyre többet kíván, s így elrontod gyomrodat * Keresed a bajt: felébreszted és ingerled a vérszomjas házőrző cerberust (nem szelíd eb, de szelindek) * Keservesen próbálsz poénosakat „beköpni”, hogy imponáljál valakinek * Készakarva eltorzítod magad: eszed kidagasztja fejed, szíved összezsugorítod * Kétféle állapotban leledzel: vagy részeg disznó vagy másnapos vagy * Keveset élsz, sokáig vagy halott? – hibernálásoddal „fogsz ki” kérészéletűségeden * Ki nem állhatod a tested látni, a hangodat hallani és szagod érezni * Ki nem állhatod, ha ellenőriznek – bajba kerülve szemre hányod, miért nem intettünk * Ki nem érlelt gondolataidat már a mondat felénél megbánod és visszavonod * Kicselezed vagy szabotálod a közteherviselést, ha sáros és sötét is az utcátok * Kielégíted mások jogos igényeit/szeszélyeit, elhanyagolva magaddal szembeni kötelességeid * Kiélvezed: hatalmadban áll nem megbocsátani, még ha így te is a helyzet foglya maradsz * Kiengeded a palackból a rossz szellemet, s már nem tudod oda visszagyömöszölni * Kihagyod a felnőttkort: gyermeteg, infantilis maradsz szenilitással megspékelve * Kikacagod a sírókat és csodálkozol, hogy alaposan elagyabugyálnak * Kipróbált, igaz barátoddal nem úgy bánsz mint becsülhetetlen kinccsel illik * Kis lakásba kis kutyát szerzel be s meglep, hogy megnőve elveszi az élettered * Kis örömed csak 1-gyel tudod „szorozni”, mert nincs kikkel, legalább 2-vel megsokszorozni * Kísérletből fogadást kötsz: a neked legtaszítóbb lénybe próbálsz beleszeretni * Kishajót és repülőt hajtogatsz a papírpénzből és útjára engeded * Kiutasítod és kitoloncolod magad hazádból s eszed holtodiglan az emigráns keserű kenyerét * Kíváncsi vagy lelki teherbírásodra: ellenségeddel költözöl össze társbérletbe * Kizárva a szabad, friss levegőt saját levegődet te magad rontod el * Kohlhaas Mihályként mondod: legyen igazság, ha belepusztul a világ is * Komolyan veszel minden vicces ugratást, s nem tréfával, de agresszívan felelsz meg rá * Kóstolgatnak s te minden sértést lenyelsz, a végén a csikket arcodon nyomják el * Könnyelmű vagy mintha mindent meg lehetne ismételni és jóvá lehetne tenni * Könnyelműen, nevetve veszed fel a kölcsönt, De utána kínkeservesen, éveken át sírva törleszted * Könnyen a szavad adod az ördögnek, s ő még nehezen sem adja neked vissza * Könyvespolcodon sorba rakva áll a naponta teleírt sok panaszkönyved * Körkörös védelemben kalimpálsz, pedig csak azt szeretnéd, hogy megsimogassanak * Céltévesztő Közvetlenül akarod elérni a gazdagságot, hatalmat, hírnevet, ami csak eszköz vagy ráadás, ajándék * Kreatív szexuális fantáziád hiányát péniszprotézis beültetésével „pótolod” * Kriptát csinálsz házadból, szükséged van meghalt anyád nyugdíjára * Kultuszfilmjeidből koppintod le: hogyan mosolyogj, járj és tartsd magad stb. * Kutyaharapást nem szőrével, lelki bánatod testi örömszerzéssel „kúrálod” * Külföldiekkel lassan tagolva, hangosan és ismételve „érteted meg” magad * Külföldről hozol haza itt nem honos egzotikus növényeket és betegségeket * Külön pályáztatsz a konyhai, az ágybeli és a társalgó feleség szerepére * Lábujjhegyre állva próbálsz ideig-óráig társadhoz felnőni, de kifulladsz * Spártai Lakásod a legeslegalacsonyabb komfortfokozatúra rendezed be, nehogy elpuhulj * Lakásod értékbecslését a legszegényebb vevőjelölttel végezteted el * Lakókocsival járod be a világot végleg otthagyva szülőfölded, barátaid stb. * Lassan legfőbb életprogramoddá vált, hogyan cselezd ki, csapd be a BKV-ellenőrt * Lássuk uramisten, mire megyünk ketten: elpusztítod, amit a jégeső meghagyott * Leárazod, leértékeled és végkiárusítod magad: ki ad érted a legkevesebbet? * Lebratyizol a diákjaiddal, s azután azon keseregsz, hogy pimaszak veled * Leeszed magad körül és fölül „mézeskalács házikód”: elárverezi a bank * Legfeljebb nullszaldósra jövök ki, mikor a jó tündértől hármat kívánhatok * Legőszintébb megnyilatkozásod az, amit álmodban vagy részegen beszéltél?! * Antitalentum Legreményteljesebb gazdasági vállalkozásod: sivatagban homokot árulsz * Megúszva a felnőtt férfikort A legszívesebben már húszévesen nyugdíjas lennél * Lélekszakadva menekülsz egy „üldöződ” elől, aki pedig csak egy csodás állást ajánlana, ha elérne… * Lelkedet egy hölgyre feltevéd, s ő üdvösségedet könnyelműen tépi szét * Lelki nemesedésedet tested rafinált gyötrésétől, sanyargatásától várod * Lemondasz az ingyenes, mellékhatástalan lélekgyógyító szép dalokról * Lerombolod a gépeket, melyek tehermentesítenének és időt szabadítanának fel * Levagdosod magadról a „felesleget”, hogy kiderítsed: mi létfontosságú testedben * Liánként befonnak és fojtogatnak vad kényszerképzetek, s nem kérsz kést * Lojális szolgálatkészségedben a megszálló hatalommal is túlbuzgón kollaborálsz * Stréber Ma még megjutalmaznak plusz teljesítményedért, holnap már ez lesz a norma neked is, s meg is utálnak érte * Magadra erőlteted, hogy örülsz gyereked párjának, pedig voltaképp egy gyerekrablót látsz benne * Magadra veszed a dicséretet, pedig a mögötted állónak szól, téged levegőnek néznek * Magányod feloldását a tömegben keresed, de ott a közönyben csak még jobban átéled * Magatok viszitek be az ostromlott vár udvarába az ellenség ajándék falovát * Makacsságod tehetetlenségi nyomatékát mily erő győzné le, s hozná életlendületbe? * Már annyi vermet ástál és csapdát állítottál, hogy magad is veszélyben vagy * Már annyira emancipált nő lettél, hogy kinő a szakállad, káromkodsz, köpködsz stb. * Már beletörődtél a született vesztes szerepébe, elég ha a focicsapatod győz * Már csak azért is a te bánatod a legnagyobb, mert – összeférhetetlenséged miatt - nincs kivel megosztani * Már csak te nem tudod – nem akarod tudni –, hogy fűvel-fával csal a hitvesed * Már el se hiszed, ha valami jó ér: ez nem te vagy, ez tévedés, ez csak álom * Már életedben végrehajtod végrendeleted, mindened szétosztva kisemmiződsz * Már eleve romosan építed házad-várad, mert neked ez így romantikus * Már hogyne vedelnél, hisz bánatod van – persze, hogy bánatos vagy, hisz iszol! * Már leggyűlöltebb ellenségednek is meg tudtál bocsátani, de magadnak nem * Már minden lehetőt tudsz az alázatról, áhítatról – de ilyet még nem éreztél * Már mondatod felénél az unalom holtpontján vagy: kis híja, hogy el nem alszol * Már most azért aggodalmaskodsz, mi lesz, ha három év múlva kemény tél jön * Már most eldöntöd, hogy egy év múlva hánykor kelsz fel és mit ebédelsz * Balsikerű Már sikerül kiskorában úgy elrontani gyereked, hogy egész életed megkeseríti * Már véget ért a színi előadás, s te még mindig napóleonként viselkedsz * Más ne gyönyörködjön kedvesedben: legszívesebben vitrinbe, széfbe zárnád * Mások által papírodra írt szövegből okosnak akarsz látszani, de elfújja a szél * Agyonkényezteted magad Mások elmaradó szeretet-megnyilvánulásait pótlandó * Mások felett pálcát törve eltöröd saját, egyetlen varázspálcád is * Mások fényében sütkérezel, s azt hiszed, hogy te magad világítasz * Mások szokásait kinevetve önmagadról állítasz ki megmagyarázandó bizonyítványt * Még a feleslegből is rosszkedvűen, fogcsikorgatva adakozol, mintha vért adnál * Még a feltétel nélküli szülői segítséget is visszautasítod: „lekötelezne” * Még ahhoz is lusta vagy, hogy hangképző szerveiddel artikulálj egy S.O.S. -t * Meg akarod komponálni életedet, s így elhanyagolod a nap kötelességeit * Még büszkélkedsz is vele, hogy te gyereked legjobb barátja/barátnője vagy… |