33-34. |
EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA - LÉTROMLÁS NYERSANYAG |
Írta: Jenő |
33-34. Még nem hasaltál le a fűbe, így neked térkép e „mikrokozmikus” táj * Még rossz belátásod sincs, hogy is lehetne téged így jobb belátásra bírni? * Még unokáid is átkoznak majd síremlékműved és berendezésed kamatait nyögve * Megátkoztak a törökök: Szomszédiddal kiélezed konfliktusaidat, egyszerre több frontot nyitsz * Megcsonkítod magad, hogy koldulhass, de az emberek viszolyogva kikerülnek * Megcsömörlesz az „édes semmittevésben”, mert ezt nem fogja közre a „hajrá” * Megértés és megbeszélés híján hálószobátokból kínzókamrát csináltok * Megfeszülve szorítod össze a szádat, nehogy egyszer is elnevesd magad * Meghátrálsz a napi létküzdelmek elől Az ún. diliflepni és a diliház védettségébe * Meghúzod a vészharangot és kiabálsz, pedig pont a te házad ég, így esetleg porig… * Megirigyled a kövek maradandóságát, ezért kihűtöd, megkeményíted lágy, meleg szíved * Megirigyled a nők természeti kiváltságát, s férfi létedre szülni és szoptatni is akarsz * Megírod a levelet, de titkosírással, rossz címzéssel – vagy fel se adod * Megistenülni mentél egy szektába, de ott fanatizálódva vadállattá süllyedtél * Meglopod magad: a gyönyörű pásztorórákat pár perces kóbor numerákra redukálod * Megöregedve egyre bizalmatlanabb vagy családodhoz – vadidegent beengedsz… * Megriadsz az álláslehetőségtől, így ki sem derülhet alkalmatlanságod * Megtört lelked nem forrasztod egybe, s ezzel rést nyitsz immunrendszered gátján * Megúszhattad volna három évvel, de „őszinte beismeréssel” hatot kaptál * Megvárod, hogy megjöjjön hozzá a kedved, Addig nem, csak akkor nyújtasz elsősegélyt * Megveszed az összes kaparós sorsjegyet, hogy biztosan te nyerj, mert így közöttük lesz a nyerő… * Méltatlanra pazarolod szellemi, lelki és fizikai energiád jó részét * Mérget veszel rá, hogy veled minden a lehető legrosszabbul fog elsülni * Mértéktelenül zabálva az orvosságot vagy placebo, vagy méreg lesz belőle * Mesterséges paradicsomot kreálsz: összeengeded a farkast a báránnyal és „nudistáskodsz” * Mesterséges próbákat eszelsz ki, hogy teszteld szerelmed, míg el nem hamvad * Miattam senkinek ne legyen rossz érzése: Minden, bármely kívánságotokat teljesítem * Miért gyarapítanád bölcsességed, ha se Szókratész, se Jézus nem lehetsz?! * Miért rohannál vízért, hogy oltsd a tüzed: Nem a tiéd, csak a szomszéd háza ég (még) * Mikor végre nagy nehezen el- és megéred a nyugdíjkort: megöl az unalom * Mindegy milyen csak gomba legyen: ehető, mérges, bolond? – nem számít! * Minden célod elérted, s ennek ellenére vagy pont ezért: kiüresedtél * Minden cuccod egy kezeddel cipeled – ha tönkre is mégy, egy jó még marad… * Minden csillogó csalira ráharap és a horogra akadva kipecázzák * Minden egyes apró cikket ott veszed meg, ahol az most épp a legolcsóbb * Minden energiád felemésztette a házad, kapcsolataid ápolás hiányában kimúltak * Minden esti számvetésed csak kudarcélményt hozhat, mert túl sokat tervezel * Minden évben tartasz egy olyan napot, amikor nem csinálsz magadból bohócot * Minden falatot úgy ízlelgetsz és nyelsz le, mintha halálos mérget rejtene * Minden időd elveszi, hogy mindenkitől mindenben különbözzél: különcködj * Minden járt utat elhagysz, annyira erőlteted, hogy „egyéni” úton „haladj” * Minden kóbor állatot befogadva családi otthonodból állatmenhely lesz * Minden lemondás egy kis halál: csoda, hogy még élsz, vagy ez csak látszat? * Csodaidomár Minden oroszlánt meg akarsz szelídíteni, hogy doromboló házicicus legyen * Minden rossz hagyományt átmentesz, feltámasztasz, őrzöl és életben tartasz * Minden vágyat elfojtasz vagy kiölsz magadból, hogy egyáltalán ne érhessen csalódás * Mindenáron hős akarsz lenni: életveszélybe sodorsz, hogy esetleg megments * Mindenből kiszorítósdit csinálsz, ahol mindig eggyel kevesebb hely van * Mindenhez érteni akarsz, ezért mindig azt csinálod, ami még éppen nem megy * Mindenképpen megsimogatod a nyulat, ha beledöglik is és te ki is borulsz * Mindenki eszén túljárva próbálsz mindkét hadban álló félnek kémkedni * Mindenkit ügyesen parodizálsz, de közben elsorvadt eredeti hangod * Mindennél fontosabb, hogy meggazdagodj: Egy – rövid - életre eladod magad a maffiának * Mindenre gyanakszol, ami ingyen van Még a levegőért is fizetni akarsz * Mindent csak egyszer használsz, majd eldobsz: wc-papírt, szeretőt, eszmét * Mindent dafke fordítva csinálok: félrevonulva eszek, nyilvánosan vécézek * Mindent gyűjtesz és nem selejtezel: kiszorulsz raktárrá lett lakásodból * Mindent meg akarsz újítani: pl. Az utcai cipőkre sok kis görgőt szerelsz * Élethűség Mindent olyan pontosan akarsz elmesélni, hogy elveszel a részletekben és elveszted a hallgatóságot * Komparatív és kvantitatív Mindent pénzben akarsz értékelni, hogy azután összehasonlíthassad őket * Mindent szétszedsz vagy szételemzel, de nem tudod működő egésszé összerakni * Mindent tudni akarsz: legyen az rád nézve felesleges vagy káros…! * Mindig az a gondolat gyötör, hogy most éppen milyen eseményről maradsz le * Mindig az árral úszol egyre biztosabban sodródva a Niagara vízesés felé * Mindig csak az égre tekintesz, s így elbuksz egy kőben, beleesel a verembe * Mindig jól akarsz járni s – látatlanban – az ürömből is a nagyobbat szakítod * Mindig segítségre vársz, nem próbálsz talpra állni s így elsatnyulnak izmaid * Mindig spekulatív teóriák koporsójába akarod az élő világot belekényszeríteni * Mindig tovább nyújtózkodsz mint ameddig a takaród ér: örökös pénzzavar a következménye * Mindig új darabban és új szereplőkkel játszol, s még súgni se lehet neked * Mindig visszafogod magad, soha nem engeded túláradni érzelmeidet * Mindig vendéglőben, vendégszerepelve, vendégmunkásként, És soha nem otthon, hazai pályán, hazádban, ismerős terepen? * Mint egy vándorcirkuszos: „előadod” magad egy társaságnak, majd odébbállsz * Mint ömagad ellensége a fogaiddal ásod ki magadnak saját sírgödrödet * Mint sok kínai nő a lábfejét, bepréselem magam ….. És elsatnyulok * Mintha akkor lennél elemedben, a legjobbat „alakítva”, ha haragszol rám * Mintha az egész életed csak nagyobb kudarc nélkül „megúszni” szeretnéd * Mintha bedugnád mind a két füled: egyfolytában csak magadat hallgatod * Mintha pótolható eszköz lennél: magadat kegyetlenül kizsákmányolod * Mintha Robinson lennél: nem élsz a munkamegosztás adta előnyökkel * Mióta éneked tetszett a rokonoknak, azóta beleélted magad az operasztárságba * Mire megteremted életed kiagyalt feltételeid, már nem is tudod, mit akartál * Mire összecsiszolódnátok és megszoknátok egymást, megszöktök és újra kezditek mással… * Mivel sokaknak adtál jó tanácsot, saját ügyeidben is csak magadhoz fordulhatsz * Most már leharapnád a nyelved, de átokszavaid visszavonhatatlanul repülnek * Munkádon nem tudsz játékossággal könnyíteni, s úgy játszol, mintha dolgoznál * Nagy nevetésnek sokszor sírás a vége, vagy esetleg csak kínodban nevetsz… * Nagy titokban és illegálisan az ellenség kezére játszod nőd, házad, állásod * Nagyképűen elhanyagolod a részleteket, pedig éppen ott bújik meg és el az ördög * Nálad járt lánykérőben az álruhás királyfi, De te csak egy koldus csavargót láttál benne * Nálad mindig az idegen az első, a többiekre csak maradványaidból „költesz” * Nálatok szigorú rend van, csak fordított: pl. A nyúl viszi a puskát – Az asszonyon a nadrág * Naphosszat gyötröd agyadat, hogy hajszálpontosan visszaemlékezz álmaidra * Napi munkád rendes elvégzése helyett folyton „országos ügyekben” fontoskodsz * Naponkénti rotáció a családban: cserélgetitek a szülő, nagyszülő, gyerek szerepét * Nappali életed kamerákkal rögzíted, majd éjszaka felpergetve megnézed * Naprakészen „jól értesült” kívánsz lenni, s belefulladsz az álhírek szennyes özönvizébe * Negyvenévesen bakfisszép akarsz lenni: elcsúfítod és nevetségessé teszed magad |