BOLDOGAN ÉLNI-HALNI - VII. rész |
EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA - ÉLETMINŐSÉG-LÉNYEG MONDATOK |
Írta: Jenő |
A BÖLCS ÉS A BOLDOG MAGÁN- ÉS KÖZEMBER
TELJES ÉS INTENZÍV TISZTA ÖRÖMFORRÁSOK POZITÍV ÉLETBÖLCSELET – JÓ DOLGOK LAJSTROMA Ki vagyok én, ki lehettem volna, s ki lehetnék, mit érzek, érzékelek - képzelek és gondolok s hiszek. és mire – nem – vagyok, voltam, leszek képes?! Arany János CSALÁDI KÖR Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is - bogarászni restel - Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja,... s reggel ünnep lészen. Körűl az apróság, vidám mese mellett, Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget, Héjából időnként tűzre tesznek sokat: Az világítja meg gömbölyű arcukat. A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol; Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább így szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat. Pendül a kapa most, letevé a gazda; Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja; Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl! Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel; Kinálják erősen káposzta-levéllel. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti. Nem késik azonban a jó háziasszony, Illő, hogy urának ennivalót hozzon, Kiteszi középre a nagy asztalszéket, Arra tálalja fel az egyszerü étket. Maga evett ő már, a gyerek sem éhes, De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!” Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, - Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek. De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára: Valami szegény kér helyet éjtszakára: Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!” Visszajő a lyánka, az utast behíván. Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván: „Isten áldja meg a kendtek ételét is, (Így végezi a szót), meg az emberét is.” Köszöni a gazda: „Része legyen benne: Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.” Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb - Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb. Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel, Szomjukat a korsó csillapítja vízzel; Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek, Természete már ez magyar embereknek. De mikor aztán a vacsorának vége, Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde; Megered lassanként s valamint a patak, Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad. (1)Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is - szemei könnyben úsznak - Kikkel más hazába bujdosott... koldusnak. Elbeszéli vágyát hona szent földére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. (2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldús megáll a beszédben: „Meséljen még egyet” - rimánkodik szépen. „Nem mese az gyermek,” - így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja: Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik, hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Este van, este van... a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, - egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát... S átveszi egy tücsök csendes birodalmát. (1851. ápr. 10.) * * Egy tányérból eszünk, Össze sosem veszünk… (s ha mégis, hát hamar kibékülünk) * Elfogadom a sors által felkínált szerepet, Az én dolgom az, hogy azt én jól eljátsszam * Csikóbőrös kulacsom Megszemélyesítem a holt tárgyakat * Adom tovább, szamár a végállomás * Fészket rakok És nem engedek bele kakukk tojást * Élettársi segítség Szárnyat kapok a vágyaimhoz * Megmondom az igazat, ha esetleg be is törik a fejem * Kerülöm a túlfűtött lényeglátókat * Kihúzom a gyufát és én csinálok szódát * Munkavállalói sérelmeim miatt élek a morgás ősi jogával * Lehasalok a réten a fűbe és figyelek tücsköt-bogarat * A focicsapatunknak kapitányt választunk * Kimegyek a nudista strandra – fügefalevéllel * Maradék ételekből kreatívan újat rögtönzök * Ötölök-hatolok? Inkább ötről hatra jutok * Bárkit kitilthatok házamból – persona non grata * Emlékszem a jelszavamra, ami engem beenged a kincsesbarlangba * Megfejtem a keresztrejtvényt, ahol minden betű számít * Házasságot közvetítek „impotens”tehetetlenkedők között * Az igazságom érzete-tudata megtáltosít * Az imáimba foglalom a jótevőim névsorát * Sántának tettetem magam, hogy kölykeim védve megtévesszem a ragadozót * Bedugom a fülem és így nem ér zajártalom * Éhesen minden ízlik – s mikor evés közben jön meg az étvágy * Ötletgazda – szabad ötleteim jegyzékben adom * Elábrándozom, hogy mit tennék egy öttalálatossal * Kifizetem az adósságom, elengedem hitelezőim tartozását * Igyekszem minden várható kimenetelre tervet készíteni * Ültettem egy fát, építettem egy házat, írtam egy könyvet * Szeretnék szántani, hat ökröt hajtani? * Nem lesek be mások levelébe, vagy - ablakon át - a lakásába * Nem engedem befészkelni a gyanú fekete bogarát * Százból ha egyszer jó, az már nagyon jó – mi az? * Egy filozófus és a humor magaslatáról nézem az eseményeket * Kitalálom, hogy Ő milyen ajándéknak örülne legjobban * Eső után erdőben kószálok, gombára találok * Nem préselek ki krokodilkönnyeket zacskóimból * Pisszenés nélkül figyelem a kis patkány kefír nyalakodását ablakomban * Kiülök a patakpartra, s beleolvadok a csobogásába… * Nem mászok az asszonyra, ahányszor merevedésem van * Polgárpukkasztó fricskákat ötlök ki, s ütök nyélbe vagy elvetem, abortálom… * Madarat lehetne fogatni velem * Nem gyökerezett a földbe a lábam * Semmit nem kopogok le – Pláne nem faasztalon alulról felfelé… * Túlélő kalandtúrára indulok: kerékpározás a Bécsi úton * Szétszórt figyelmem összpontosítom: fókuszálok * My house is my castle A betolakodót kivágom, mint macskát szarni * Ha álmomból riadok fel, próbálom felidézni-értelmezni az álmom… * Csak a nagyon útban levő pókhálókat takarítom el * Feltűnést keltek vagy éppen hogy kerülöm a feltűnést * Belehuppanok a gondolkodó székembe, s elmerengek * Komótosan megtömöm a pipám, meggyújtom és pöfékelek * Velem szembejövő emberek arckifejezését parodizálom * Kezem összekulcsolásával galambbúgást utánzok * Barátaimért jótállok – kezeskedem * Törzskocsmámban otthonosan mozgok és diskurálok * Feszültséget oldok – hangulatot fesztelenné varázsolok * Híreket titkosítok – a rám bízottakat éberen őrzöm * Leckét felmondok és kikérdezek * Ingerkedek és incselkedek a szépaszonyokkal * Tapintatosan kijavítom mások ejtési-írási hibáit * Pofákat vágok – fintorgok: kifejezem nemtetszésem * Rápirítok a számból a falatot kinéző Vacakra * Úgy teszik, mint aki nem hallott-látott semmit * Elégedetten vagy fázósan dörzsölöm a tenyerem * Hüledezek: milyen szerencsésen úsztad meg a balesetet * Naphosszat gondolkodom az emberi boldogság akadályairól * Kitöltök és beadok egy egyszeri szociális segély kérvényt * A velem történteket élvezetesen, kereken előadni * Elhallgatott igazságokat ordas hazugságnak titulálok * Elveszített egyensúlyom, lélekjelenlétem visszanyerni * Babonás szokásaimtól nevetségessé tételükkel megválni * Engedni és élvezni, hogy kutyám a kezem nyalogassa * Ott vakarni meg érzéssel a bőröd, ahol viszket * Lélegzetet venni – lélegzetem visszafojtani * Elviselni, sőt büszkének lenni rá, hogy éppen velem statuálnak példát * Az akasztófa alatt várni a napi kegyelmi kérvényre a választ * Halasztást kérni – haladékot adni * Egy védtelen csigát az úttestről továbbsegíteni * A jó pletykákból kiszűrni a rágalmazást, befeketítést * Más balsorsát átélni, együttérezni – szemem könnybe lábad * Hálát adok Istennek minden jóért, rosszért * Nekidurálom magam – felkötöm a gatyám * Faképnél hagyom a leleplezett szélhámost * A beszerzéstől a kínálásig: pl. egy gulyásleves menet * Átfutom a sporthíreket, megnézem: milyen focimeccs lesz ma, amibe belenézek * Birdwatching Meglesem a kertünkben átutazó, maradó madárkákat * Megszámolom és beosztom a maradék pénzem * Drótpostázok a még megmaradt jóismerősöknek, És reménykedve várom legalább egyszavas válaszukat * Talált és saját írásokat teszek fel a honlapra * Összepakolom a focis cuccom a sporttáskámba * Kidörzsölöm a szememből az álmosságot * Kedvesemnek az ágyba viszem a meleg kávét * Álruhában, magam balgának tettetve elvegyülök * Megalkuszom a zöldségessel a kidobásra várókra * Ha kutya lennék, örömömben csóválnám a farkam * Emberismeret Egyre jobban tudom, hogy melyik emberben mi lakik * Adomázó és anekdotázó Kinevetve tudunk igazán megválni a terhes múlttól * Vitalitás és virgoncság * Nem ijedek meg a magam árnyékától * Kardos, temperamentumos menyecske a menyem * Jegyben járok – eljegyzem a mátkám * Ott vagyok, ahol legény kell a gátra * Kérlelhetetlen a lényeget, hajlékony a módját illetően * Ami csak ráadás Stafírung, kelengye, hozomány * Megnézem az anyját, elveszem a lányát * Mindenki a vendégem Lakodalom van a mi utcánkban * Tanúságtevő Katolikus jámborság és protestáló hit * Közös autó Nem kell mindent személyesen bírni Nem minden közös lónak „túrós” a háta * Csereüdülés Pénz nélkül nyaraló * Becsületbíróság Nem pereskedünk, Egymás között rendezzük vitás ügyeinket * Egy újszülöttnek minden vicc új * Becsületkassza Kirakom az árut, majd este elviszem a bevételt * Megfelelő ember a megfelelő helyen Akinek Isten hivatalt ad, annak észt is ad hozzá |
LAST_UPDATED2 |