SZABAD ÖTLETEK JEGYZÉKE A legszebb hivatásból a leghitványabb mesterség?
1,
Pár bemondás, aranyköpés, szlogen, szójáték -
mindössze ennyi a titokba tartott ígért életmű, sehol a várt maradandó Nagy Főmű? (esetleg egy Balzac-féle „Ismeretlen remekmű”)
2.
A mindenkori minimális elvárásnak éppenhogy, de megfelelek: kis súgással felmondom az aznapi bemagolt leckét! Így szereztem nem is egy diplomát…
3.
Nem akárki, de egyenesen Isten nevében tartom paternalista gyámkodás alatt az egyre inkább már csak bennem hívő nyájam
4.
Embert akarok teremteni vagy gyártani, de a végén csak egy Frankenstein lesz belőle
5.
Mindig „éppenhogycsak” koncertezhettél? De azért valahogy mindig éppen az iratlan határon belülre lavíroztál – holt tűrtek, hol támogattak, de istenigazából sohasem tiltottak!
6.
Teleharsogta a világsajtót: ha pár havi szilencium sújtotta – de szalmaszálat se nyújtott az akkor teljesen elnémítottaknak
7.
Álmomból felkeltve is magasröptű magyarázatot adok Hiroshima, Nagasaki és Drezda stb. indokolt lebombázására
8.
Már havi 200 fixért viccesen beléd szuggerálom: te az éhbérnek is örülj, verd a segged a földhöz…
9.
A tolmács alázatos, bár kreatív szolgálata helyett szerepet tévesztve te akarsz az esemény főszereplője lenni
10.
A politikai, gazdasági vagy szellemi gyarmatosítás naprakész, fazonra szabott ideológiáját gyártja, buherálja „fusiban”
11.
Elhallgatja a bajok öntevékeny megelőzési lehetőségét hogy anyagilag-szellemileg ő profitáljon annak kezeléséből
12.
Forradalmár-szabadságharcos, vagy tüntető-tiltakozó lenne ha a nagyasszony, vagy a kisasszony ezt neki is megengedné. Ha….
13.
Tanítványaidat arra használod, hogy képeid fessék, vagy a már készekből újabb másolatokat készítsenek
14.
Ha rossz kritikát kap műve az ős-zseni pályatárstól, az egyetlen jelentős alapítvány domináns kurátoraként vág vissza
15.
„Egy csónakban evezünk!” – hirdetem én a fedélzetről a gályarab prédikátoroknak…
16.
A „ki tudja milyen veszélyes” elsőgenerációs értelmiségit nem avatom be az zömében íratlan alapvető „játékszabályokba”
17.
Fizetést és jutalmat nem azért kap, ami igazat mond, hanem azért, amit „nagy bölcsen”, cinkos bűnpártolással elhallgat…!
18.
Nem kihívásként, de aljas orvtámadásként fogja fel, ha nála szakmailag jobb valaki, s igyekszik rosszabbnak láttatni
19.
Zseniális színházi öltöztető vagy: a bűnt az erény ruhájába bujtatod
20.
Provokátorként pánikkeltő vaklármát csapok egy politikai tömegrendezvényen, hogy feloszlathassák azt…
21.
Miért ne légy egy mássággal kísérletező pl. a legkövetkezetlenebb szülő: ugyanazt jutalmazd, amit büntetsz is – lássuk, mi sül ki belőle?
22.
Médiumként kvázi automatikusan írok, de nem a belső „daimon” az, aki diktál, amiről Szókratész beszél, de a pénz-hírnév démona…
23.
Piával lenyugtatózva magam végérvényesen alább adom: végleg beletörődöm a szellemi segédmunkás funkcióba
24.
Személyválogató vagy: hízelgő - elvbarátoknak tűnő - öreg rókáknak, s nem igazmondó „ellenségednek” vagy egy pályakezdő kritikájának adsz hitelt…
25.
Nem érdekel és nem követem, hogy találmányomat kik és milyen katonai célra használhatják: lelkük rajta?!
26.
Ha nagyon nem értesz velem egyet, akkor bármit megteszek, hogy gyakorlatilag elhallgatassalak
27.
Szólási és nyomtatási engedély kérésével közvetve legitimálom a diktatúra játékszabályait – nincs az a helyzet, amikor polgári engedetlenségre vetemednék…
28.
Humorodban úgy ábrázolod a cigányt, a zsidót, a melegeket, hogy a hallgatód ne szerethesse, de meggyűlölje más honfitársait…
29.
Nem tiltakozol máshitűek, másként gondolkozók stb. kéziratainak, könyveinek elkobzása, elégetése ellen
30.
Nemcsak együttműködött, de túlbuzgón kollaborált az Állami Egyházügyi Hivatal vagy az ÁVÓ munkatársaival
31.
Szorgos és megbízható kisiparos vagy a szellemi bóvli, az egyszer használatos tömegcikkek gyártásában
32.
Egy Utópia állam filozófus fejedelmeként az embert robotgéppé, puszta hibaforrássá fokozná le
33.
Olyan vagy az emberekkel, mint azok a filozófusok, akik az állatot gépnek gondolva csak nevettek kínszenvedésén
34.
Gyorstalpaló egyen-tanfolyamokon közpénzből képzek ki túlspecializált szakbarbárokat, hamar elavuló kompetenciájúakat
35.
Amit én most a szakmáról és a világról - nem - tudok, azt zömében vagy felesleges, vagy káros megismernetek
36.
Akit ma egekig magasztal, mennybe meneszt, azt holnap – egy „égi jelre” – reflexből a sárba tapos
37.
Nekem csak az egész emberiség a barátom, de e szomszéd hiába kopogtat sóért, jó szóért
38.
Júdáspénzt és a rivális pályatárs rossz hírét szívesen, jó lelkiismerettel és buzgón költő vagyok
39.
A kemény pártállami időben is mertem nyíltan tréfálkozni, például… …a Patyolattal
40.
Napközben egy kicsit – nagyon - prostituálódok, hogy éjszaka léleknemesítő zsoltárokat, szonetteket írjak
41.
Ha a hallgatóság nem vevő „intellektuális humorára”, kis buzizásért-cigányozásért nem megy a szomszédba
42.
Az elfogult drukker érthető aránytévesztésével a bolhából elefántot csinál „a pártatlan közvetítő”
43.
A magyar közszolgálati rádióban úgy tudósítok a zsidó-arab háborúról, hogy alig vagy ügyesen leplezetten nagyon is az én csapatomnak drukkolok
44.
A mérsékelt nyelvművelő gúnyolója, aki szabad utat, sőt példát ad a gátlástalan nyelvrontóknak
45.
Nem vagyok bolond kishazánkban poétának szegődni, beállok inkább intellektuális zsoldos MLM vagy pártkatonának
46.
Tiszavirág életű, de nagyon csinnadrattás kampányokban címlapokon kiemelve Én emelem fel a cigánykérdés zászlaját
47.
Gazdagok, híresek, hatalmasok sztárügyvédjeként áldozok fel maximum kirendelt ügyvéd által védetteket a hivatásom oltárán…
48.
Úgy tanítgatlak és okosítalak-butítgatlak, hogy mindhalálig az én szellemi mankóim szükségét érezd
49.
Nekem is vannak szilárd elveim: egy mindenképpen: az az elvem, hogy elvetek minden elvet kutyahűséggel nyalva kenyéradó gazdim talpát…
50.
Ember vagy, aki Hivatásos Mizantróp, Embergyűlölő, ezt az egész emberiséget Megveted, minden emberi idegen tőled
51.
Folyamatosan és pofátlanul hamisítasz és hazudsz, de a hazugság helytelenségét, azt bármikor bizonyítani tudod…
52.
Ha akármiért, mondjuk sikkasztásért üldöznek engem, akkor nekem hétszentség, hogy a zsidóságom stb. mártírja vagyok
53.
Sohasem vonulok vissza, nem töltekezem, mindig csak „leadó üzemmódban” nyüzsgök
54.
Feltalálod a spanyolviaszkot vagy a meleg vizet, s rögtön az emberiség jótevőjének próbálod feltüntetni, s kitüntettetni magad…
55.
A polihisztor vagy, aki mindig mindent mindenkinél jobban tud, amit ő nem tud, azt nem is érdemes, vagy még nem lehet tudni
56.
Lejárt szavatosságú, kis- és nagyhibás, elavult szellemi terméket exportból visszamaradottként nagyban is végkiárusítok
57.
Áskálódással, intrikával, Erinnis szellemének idézésével áthidalhatatlanná mélyíti el a generációk, iskolák, irányzatok közötti éket-szakadékot
58.
A jó édes szülőanyám se ismerne már ma rám, annyira asszimilálódtam az uralkodó szellemi „elithez”, átvettem minden allűrt, babonát, rossz szokást és végleg kettétört ifjonti világmegváltó lendületem…
59.
Jézus, Petőfi és Gandhi szellemét, igazságát lepelben, sírban, exhumált csontban, porban stb. keresgélem jobb ügyhöz méltó szorgalommal…
60.
Mindent tudni akarok kezelt „lelki betegemről” – én titokzatos-titkolózó kisistenként őrzöm inkognitóm
61.
Olyan jó volt az indító lökést adó diák önképzőköröm, hogy megvénülve is még mindig ott produkálnám magam.
62.
Betegesen irtózom, iszonyodom „elidegenedni”: eltárgyiasulni, valami művet kezemből végleg kiadni..
63.
Már csak az esti kártyaparti vagy egy focimeccs hoz izgalomba, a napi tanárkodásom nyűgös unott rutin, de már arra a pár évtizedre nem váltok…
64.
Amilyen szenvedéllyel drukkol, lelkendezik egy gólért, úgy már régóta semmi másért, se istenért, se hazáért, se másért
65.
Mindent hangsúlyozottan amatőrként, csak játékból űzök, és így persze „ahhoz képest” nem is vagyok olyan rossz benne
66.
Nem, én azután tényleg nem vagyok maximalista: nekem a „nem rossz”, a mértéket éppen megütő már elég jó
67.
Hosszú távon, véglegesnek is el akarom fogadtatni a szellemi áthidaló szükségmegoldásokat, magyar buherákat
68.
Leborulok a „heroikus” szellemi pótcselekvések előtt, s még magam is fényezem: én ismertem fel hősiességüket
69.
Szerepem én önként vállaltam, de csak egy ideig – bármikor kiszállok, ha túl terhes: „nem ér a nevem!”
70.
Szerzetesi alázattal és áldozatos odaszánással éjt nappallá téve másolgatom és osztogatom a saját műveimet…
71.
Csak a pénz primitív nyelvére lefordítva értem, ha a jogi stb. nyelvben eszmei értéket és a kárt említenek
72.
A multik és világcégek megrendelését kiszolgálva tudományosan, laboratóriumban „klinikailag tesztelek”…
73.
Semmi destrukció – én soha nem rombolom az önsorsrontó balhiedelmeket, a káros illúziókat
74.
Táptalajt adva és locsolgatva növesztem a gyilkos ösztönöket palackból kiengedő mítoszok palántáit…
75.
Permanensen hiszterizálom a közhangulatot, hogy ne is lehessen józanul, logikusan vitatkozni
76.
A „Nagymagyarország mennyország…” -féle eszmékkel „szubjektíve vagy objektíve”: de biztosan háborút készítek elő
77.
A kasztosodás mellett és ellen arányt tévesztve érvelve örökre befagyasztom a társadalmi munkamegosztást…
78.
Nemhogy segítem, de inkább gátlom, hogy észleld a társadalom „láthatatlan” kasztosodást
79.
Én akarom megrendezni saját temetésem s megírni, a nekrológot, megtartani a gyászbeszédet…
80.
Nem a köznép, az ún. kisemberek első, de a közhatalom utolsó embere, szóvivője vagy
81.
Ha bajban van a haza, lapul mint szar a fűben, de ha bajban van a Főnök, nem késlekedik segíteni
82.
Ha megfizetnek, tévé-show műsorokban nagy átéléssel játszom el „az utca emberét” (akit csak más tévéműsorból ismerek)
83.
Kiművelt, sőt dörzsölt emberfőként nemcsak ismeri, de tanítja is a félelemkeltés fortélyait
84.
Mint szellemi-lelki „alma mater” csalfa, vak és hiú reményeket táplál(tat)ok…
85.
A gazemberek utolsó mentsváraiba, a „hazaffyságba” vagy az antiszemitázásba húzódom vissza
86.
Saját szellemileg képzetlen-védtelen népemre eresztem vagy egyenesen uszítom ordas eszmék hadát
87.
Ha bárki belerúghat a nemzet napszámosába akkor én meg diákjaimat gyötröm, alázom, kínzom…
88.
A gaz gazdag embereket feltétlenül kiszolgálva kiszolgáltatom prédául az igaz és becsületes szegényeket
89.
Szellemi fölénnyel gyengéket alázok - a kutyámba én is beletörlöm a lábam
90.
A Diplomám engem arra kötelez, hogy csak fanyalogjak, leszóljak és ócsároljak, becsméreljek stb.
91.
A boldogság eszményét eleve gyanússá teszem, helyette az „értelmes élet” perspektíváját kínálom - értelmiségiként a rezignáció, a nosztalgia az attitűdöm
92.
Ha már neki annyira nem sikerült, lehetetlennek tartja, s illúziónak állítva mindenkit lebeszél a boldogságkereséséről
93.
A plebsznek a kegyelemkenyér mellé cirkuszt, vagy „a disznó a pocsolyában” olcsó-ócska örömeit kínálom…
94.
A Nyugatosokat, de főleg Adyt vakon követem, igaz: csak a háromszavas címadásban s a lumpolásban
95.
Kurátor vagy, akinek elfogult, rossz döntését még csak meg sem kell nyilvánosan indokolnia
96.
Megállj!-t „parancsolok” vagy erősen sugallmazok, mintha már itt lenne az a bizonyos Kánaán…
97.
Saját érdekében akarja veled is elhitetni: az MLM rendszer boldoggá s nem szegény magányossá rabbá tesz…
98.
Megrendelésre jó alibit és meggyőző mentségeket kínál – raktárra előre is legyárt
99.
Nagy Szellemek fényében sütkérezem – és idegen tollakkal ékeskedem…
100.
Kieszelem a trójai falovat - a televíziót, internetet stb. -, amit majd te cipelsz be saját féltve őrzött házadba, váradba
101.
Rábírlak, hogy önként „vesd le” és tedd lomtárba a szokásaidat, „szubkultúrádat”, a táncod, a tájszólásodat stb.
102.
Megnehezítem, hogy megismerd történelmed, és őseidre büszkén hagyományaid gyökere tápláljon
103.
Gyönyörű hattyú mivoltod előtted elrejtve rút kiskacsák közé teszlek és annak nevellek, azzá „varázsollak át”…
104.
Szinte a semmiből gyártok, kreálok ügyeletes zsenit, sztárt, menedzselem, futtatom, majd mehet-eshet-dobom a süllyesztőbe
105.
Az én elévülhetetlen érdemem, ha felépül a beteg , pokoli balszerencse és az ő durva hibája, ha leépül
106.
Lehet, hogy rólam mintázta Karinthy a függetlenségmániás munkakerülő figurát…
107.
Semmi ügyért nem „áldozom fel” magam, én inkább életművészként veszek el…
108.
Szennylapom nem mindig kelendő árujához rákbeteg gyerekek segítése ügyét kapcsolom
109.
A kereszténység márkaneve alatt kellemesen bizsergető életfilozófiát kínálgatok
110.
Visszaél a tudása adta hatalommal vagy gondatlan: orvosság helyett mérget kever és „javall”…
111.
Művészi, színészi képességemmel és más képzettségemmel belülről bomlasztani más pártokba befurakodok, infiltrálódok
112.
Ő olyan okos: még barátja ügyének is használ besúgásával… „És még mindig jobban járt, hogy én és nem más jelentett róla!”
113.
Dalszövegek előbírálati bizottságosdis kiherélését, vadcsikók kezes mutatványos lóvá idomítását vállalom!
114.
Nekem csak előfutáraim és epigonjaim vannak, méltó utódot egyet se látok, pláne nem képzek
115.
Nincs szívem - pláne nem kilenc évig – várni és selejtezni: minden egyes szavam, rajzom egyből kőbe, gránitba vésem
116.
A birkaiskola mestereként nem bünteted, de még jutalmazod is a legnagyobb lógósokat és szamarakat
117.
Koncepció nélkül, de hangyaszorgalommal mindenfelé és mindent keresek, gyűjtögetem az „adatokat”
118.
Kegyetlenül ráborítom a bilit az én jó eséllyel bűntudatos drága – jegyet vásárló - színházi közönségemre
119.
Miért legyek pont én tisztességes értelmiségi, hisz engem is kiterítenek úgyis…!
120.
Civil kurázsis kezdeményezéseket szétaggodalmaskodok, szétokoskodok, szétzilálok
121.
Az a kritikus és kultúrpolitikus, vagy az szeretne lenni, aki pontosan előírja, miként alkossanak remekműveket
122.
A szcientológia, az agykontroll stb. apostolaként ígér gyors, olcsó és szenvedésmentes megváltást és tuti boldogságot
123.
Saját házi oltáromon családomból élő-égő emberáldozatokat mutatok be
124.
Nem élvezem, s ezt másnak se ajánlom, de mindenkinél jobban érteni vélem a műalkotásokat
125.
Engem nem lehet, nem is hagyom kiiktatni az isten és az egyszerű laikusok közötti kapcsolatból
126.
Érződik s éreztetem: csak megélhetési kényszerből végzem a nevelői, pártfogói, börtöntanári és lelkészi munkát, hivatást
127.
Gerontológusi karrierem sikeressége érdekében szegényházba dugom és ottfelejtem szüleimet
128.
Tanári és osztályfőnöki hatalma teljes tudatában úgy tesz, mintha vitatkozna a neki alárendelt diákjaival
129.
Megalázó-megszégyenítő kínzások és büntetések, pl. nők meztelen vesszőfutásának értelmi szerzője
130.
Sok közpénzt költve szervez olyan társadalomkutatást, aminek a végeredménye az elején borítékolható lett volna…
131.
Addig és úgy kutatja az ún. közvéleményt, míg „igazolja” előfeltevését, a megrendelő elvárását
132.
A kegyetlen szakmai soviniszta matek tanár csak kudarcélményt okoz, leselejtez, korrepetáltat és megutáltat…
133.
Az a riporter, műsorvezető vagyok, aki kőkeményen feszeget borítékolt álkérdéseket…
134.
Előbb meghallgatod a politikai vagy lelki vezetőd, majd magadévá téve kialakítod az önálló egyéni „véleményed”
135.
Minél kevésbé van meggyőződve üdvössége módjáról, annál vehemensebben, agresszívebben agitál mellette
136.
Közömbösen sorsára hagyom a jogsértett kisembert, de országos botrányt csapok pl. egy Mezzo csatorna ügyében…
137.
Saját s közösséged zsidós fóbiáit ki nem gyógyítva nem disztingválsz: fasiszta csőcselékezel utcai tüntetőket
138.
Szerinte a „bennszülött”, „őshonos” magyarok nem képesek kimagasló szellemi teljesítményre
139.
Se boldogan élni, se boldogan meghalni nem tanított, halálának tragikomikuma bizonyság az ő életének hiábavalóságára…
|