Vízkereszt |
41. Ember, élet és víz |
január 6. - Vízkereszt avagy háromkirályok napja
„Három királyok elindulának, Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban.
Az Epiphania görög szó azt jelenti: „megnyilvánulás”. Epiphania ünnepe a III. századtól létezik, ekkor tartották Krisztus születése napját. Száz évvel később azonban Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” december 25.-ei ünnepével egyesítette az egyház, ezért az Epiphania új jelentéseket kapott. Így letta háromkirályok imádásának, másrészről Krisztusnak a Jordánban való megkeresztelkedésének is az ünnepe lett. Az utóbbi gondolathoz később kapcsolódott Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezés.
Ezzel a nappal megkezdődik a farsang. Mivel a parasztság ekkor ért rá szórakozni, mert a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott a vigadozásra . Amikor beköszöntött a tavaszi szántás-vetés időszaka, véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövő kenyerére figyelt s figyel ma is, aki a természet ritmusát követi. Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt is,de minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták. Falun-városon hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát. Városon nem túl dicső véget ér az addig becsben tartott fa : kidobálják a kuka mellé. Ez is tanít valamire, de talán akad ennél okosabb tanítás is. Falun elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt. Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel. Az ünnephez sok-sok hiedelem és szokás kapcsolódik:
Van ahol még ma is él, máshol örvendetes, hogy újra él a háromkirály járás, néhol még a kántálás is ekkor van. Legények kihegyezett bottal, nyársakkal járják a házakat, farsangot köszöntenek. A több évszázados betlehemes szövegekben a pásztorjáték , a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A háromkirály-jelenet idővel a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyes betlehemesek azonban továbbra is megtartották a háromkirály-jelenetet. Leginkább férfiak és fiúk, máshol meg csak lányok járták a házakat. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg.
Fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.
Háromkirályjárás: betlehemesek csillaggal a Néprajzi Lexikonban:
Háromkirályok napját,
A betlehemi csillagot nagy gonddal készítették el. Egy keresztező lécekből álló kinyomható és behúzható nyél végére szitát helyeztek, kívülről aranyozott csillagot ragasztottak rá, belülről a betlehemi királyok képét tették. Ide gyertya is került, amelyet a házba lépve meggyújtottak. A csillag kiugrasztása szertartásos művelet, kezelőjének a köszöntéskor úgy kellett elhelyezkednie, hogy legyen előtte másfél méternyi szabad terület. A „Szép jel és szép csillag, szép napunk támad” résznél „eresztették” ki a csillagot. Vörsön ez a háromszori kieresztés három irányba történt. A boldogasszonyfai németeknél – ahol a szokás hasonló volt – Boldizsár a csillagot föl-alá mozgatva áldást adott a házbeliekre. A játék cselekményvázlata:
-A FŐSZEREPLŐK BEMUTATKOZÁSA Ők Gáspár, Menyhért, Boldizsár azaz a királyok, valamint Heródes. Szerepelt még a katona, az angyal ( NÉHOL Ő A CSILLAGVIVŐ) és a hírnök is. -HERÓDES ÉS AZ EGYIK KIRÁLY PÁRVIADALA -A CSILLAG KIUGRATÁSA -JÓKÍVÁNSÁGOK, AJÁNDÉKOK KÉRÉSE, ÁTVÉTELE A gazda és a gazdasszony szépen megköszöni a jókívánságot. Nyomatékul szalonnát, kolbászt tűznek a királyok botjára, esetleg kapnak egy pohár bort is kapnak. Mára a dramatikus szokás legtöbb helyen egyszerű köszöntővé egyszerűsödött. A Ghymes feldolgozásában ilyen gyönyörűséges a csillag ének:
Vízszentelés:
Innen az ünnep magyar neve, hiszen szentelik, keresztelik a vizet. A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig. A templomokban manapság is szentelnek vizet. Ebből a hívek vittek haza, hogy baj, betegség, halálesetkor a család rendelkezésére álljon. Behintették vele a falakat, hogy ne csapjon oda a villám. Öntötték a jószág ivóvizébe, hogy egészségesek maradjanak, a vetőmagra, hogy szépen megeredjen s jó termést hozzon. A lányok megmosták benne arcukat, hogy szépek legyenek. A szentelt víznek, melyet Háromkirályok vizének is neveznek, ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak, s ezt a hiedelmet az egyház is támogatta. A szentelt víz ott volt az emberi élet fordulópontjain. Meghintették vele a gyermekágyas asszony ágyát, lottyantottak belőle az újszülött fürdővizébe, a menyasszonyt és vőlegényt is megpermetezték vele.A házban felravatalozott halott mellett is ott volt, rendszerint rozmaringágat tettek a vízbe. A szertartás végeztével a halottat is megpermetezték vele. Gyógyító hatását nem is érdemes lajstromba venni, elvileg bármire, minden bajra gyógyír.Kenegettek vele fájós tagokat, itták is például torokfájás ellen. Ezen a napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát de még sót is szenteltek bizonyos vidékeken. A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés szokása. E nap a házszentelés időpontja is.A szokás a napkeleti bölcsekhez kötődik: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár megjelent Jézus jászolánál, és kifejezték imádatukat a kisded előtt. A házszentelésre vagy más néven KOLEDÁRA már Mátyás király idejéből is van adat Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a rokonok. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek Jézusnak, Az egyház meg a házszentelések alkalmával gyűjtött be a hívektől fát , búzát, lisztet, diót, tojást, almát,miegymást.
Időjósló nap is:Az emberek a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 nap időjárásából is jósoltak az újév időjárására nézve. Szőlőtermő vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! vigasztalódtak magukat.
Tánczos Erzsébet |
LAST_UPDATED2 |