Magyar írástudók árulása – I. | Array Nyomtatás Array |
Magyar írástudók árulásai |
2022. február 09. szerda, 12:43 |
Bölcs-balga/boldog-boldogtalan Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló Jóisten országa és/vagy földi pokol Emberélet-minőség vizsgálódások p p pp p p Eugéniusz: Magyar írástudók árulása – I. Alkalmatlan, megalkuvó, kártevő, parazita, jót mulasztó, janicsár, pokoljárást-kerülő stb. elit p p pp p p Petőfi Sándor: A MÁRCIUSI IFJAK
Szolgaságunk idejében Minden ember csak beszélt, Mi valánk a legelsők, kik Tenni mertünk a honért! Mi emeltük föl először A cselekvés zászlaját, Mi riasztók föl zajunkkal Nagy álmából a hazát! A földet, mely koporsó volt S benn egy nemzet a halott, Megillettük, és tizennégy Milljom szív földobogott. Egy szóvá s egy érzelemmé Olvadt össze a haza, Az érzelem "lelkesűlés", A szó "szabadság" vala. Oh ez ritkaszép látvány volt, S majd ha vénül a világ, Elmondják az unokáknak Ezt a kort a nagyapák. És mi becsben, hírben álltunk, Míg tartott a küzdelem, De becsünknek, de hirünknek Vége lett nagy hirtelen. Kik nem voltak a csatán, a Diadalhoz jöttenek, S elszedék a koszorúkat, Mert a szóhoz értenek. E sereg, mely, míg a harc folyt, El volt bujva vagy aludt, Igy zugott a diadalnál: Mi viseltünk háborut! Legyen tehát a tiétek, A dicsőség és a bér, Isten neki... nem küzdénk mi Sem dicsőség-, sem dijért. És ha újra tenni kell majd, Akkor újra ott leszünk, És magunknak bajt s tinektek Koszorúkat szerezünk. Viseljétek a lopott hírt, A lopott babérokat, Nem fogjuk mi fejetekről Leszaggatni azokat. Abban lelünk mi jutalmat, Megnyugoszunk mi azon: Bárkié is a dicsőség, A hazáé a haszon!
Pest, 1848. június p p pp p p p A talentum elásó, vagy kiárusító/elaprózó p p Ő nem töri - be - a fejét, nem mond igazat p p Kapa-kaszakerülő: büdös a munka, ezért bölcsész p p Vészmadár: ijesztő rémhírekkel szőnyeg-bombáz p p Ha az állathecc/viadal betiltva, marad még zsidóhecc p p Önuralom-hiányos, de szemétdombi parancsolgató úr p p Platóni „idealista”: a gyerekeket állami intézet nevelje p p Csinálja is és tanítja is a sajt-kiéneklés útját-módját p p Bárki úton bármilyen eszközzel nyomoz, ha fizetik p p A tehetsége lustája: se szorgalma, se „szerencséje” p p Teljesítményét utcahosszal kenterbe veri a hiúsága p p A meggyőzés mestere, aki nem válogat, bármire kész p p Ő Szolgálni akar, elszegődik idegen titkos Szolgálathoz p p Istenképet hitelesnek tűnő helyről hihetően hamisító p p A kincsed leértékelő, szarért-húgyért kótyavetyéltető p p A hiszékeny balekot átverő piti/nagystílű szélhámos p p A szellem szabadon szolgálna, de ő rab vagy szabados p p Érti módját: mesterséges társadalmi amnézia előidéző p p A társadalom nem éber, de alvó-elaltatott lelkiismerete p p Pöcegödörbe ugratna veled fejest a hamisgyöngyért p p Visszaél helyzeti stb. előnyével, más nem rúg labdába p p Közszereplési, feltűnési viszketegségben „szenvedő” p p Öncélú botrányhős/polgárpukkasztó aranyifjú álfenegyerek p p Rá bízott (szellemi) kiskorút kihasználó-rontó gyám(ügyes) p p Vaklármával a köz veszélyérzetét „direkt” tompító, rontó p p Szellemi tápláléknak látszó lélekméreg készítő-tukmáló-adó p p Gumicsontokon rágódik: tét nélkül jól elvan/kínál is belőle p p Álproblémákat gyárt épp a jó tanulói idejének lefoglalására p p Zárt körben habzó szájú hőzöngő, nyíltan kussoló, hunyó… p p Illemtudó családirtó – nem beszél csúnyán, nem köpköd… p p Gyilkos gúnya nyilával mindig csak a gyengébbre célzó p p Bebörtönzött írótársa művét nyíltan, kifigurázva ledorongoló p p A politikai üldözöttekkel semmilyen szolidaritást nem vállaló p p A szabad prédát „bátran” hajtó- és levadászó, megnyúzó… p p Ő soha nem előzi meg korát - sőt: ő messze utána kullog p p Iskolarendszere nem jobb jövőt anticipál, rosszat konzervál p p Személyes hiúság, sértődés/kényelem: közéletből kivonuló p p A köztéri/magánéleti szemetet-szemetét szőnyeg alá seprő p p Az arányos közteherviselést büszkén trükkösen elbliccelő p p Még a színaranyból is sarat/szart csinál(tat)ó „alkimista” p p Ő harsogva danolász a saját privát bánatáról/öröméről p p Nem él, vagy sőt visszaél vele: a közfigyelembe kerülés p p Piszlicsáré gondjai – a magamutogató média-telebőgő p p Hazaáruló kormánytól szinekúrát, kegydíjat stb. tarháló p p Életműve: önigazoló jelentés/életrajz fabrikálgatása p p Tehetségét a műkincs-hamisításokban kamatoztató p p Koncepciós/törvénytelen pereket kiötlő, levezénylő stb. p p A jónépet riogató, rettegtető Mumust kreáló/játszó p p Az abszolút sikeredző: a kudarc csak a játékos érdeme p p Meghirdette az elvi harcot, majd luxusautón elviharzott p p Aki más farkával veri a csalánt, más bőrét viszi vásárra p p A másokra szüntelenül elviselhetetlen terhet rakosgató
p p pp A nem javító-segítő, sőt passzívan- aktívan ártó elit Ahogy mondjuk: a fejétől bűzlik a hal: legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat. Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.
Egy-egy velős gondolatú mondat azokról, akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb a képessége, a lehetősége, a hatalma stb., hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.
Tanítók és nevelők, szülők és edzők, patikusok és orvosok, rendőrök és bírók, tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok, törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.
Mindenki érintve érezheti magát, hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe: ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő, és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.
A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak, ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra, nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat, és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…
Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba. A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya, a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos, ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl... p.s.: A vers, a képanyag, a könyvajánló stb. nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb. hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól, de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról, az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól, és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...
|
LAST_UPDATED2 |