A Mézga család (1968-)

„Olyan, mint a vadnyugat: zenebona, ricsaj” – 55 éve költözött be az életünkbe a Mézga család

„MZ/X, jelentkezz!”, „Miért nem a Hufnágel Pistihez mentem feleségül?” „Egy forintért megmondom.” Ki ne emlékezne ezekre a szállóigévé vált mondatokra a Mézga család rajfilmsorozatból. Mézgáék története, annak nyelvi és képi megvalósítása úttörőnek számított a maga idejében, sikeréhez nagyban hozzájárult zseniális alkotógárdája. A rajfilmsorozat idén ünnepli 55. születésnapját. Jövő héttől Géza, Paula, Kriszta és Aladár újra beköltöznek a nappalikba, ugyanis az M5 csatorna műsorára tűzi a digitálisan felújított változatot.

Forrás: Wikipedia

Az első televízióra gyártott rajzfilmsorozat

A Mézga család a szüleim gyerek- és fiatalkorában, a ’70-es, ’80-as években volt igazán népszerű. Ám később is, 2004-ben, amikor ismételték a televízióban, mintegy félmillióan nézték. Ez volt az az első televízióra gyártott – 25 perces – családi rajzfilmsorozat nálunk, de nagy sikerrel vetítették Németországban, Bulgáriában, Olasz-, Francia- és Csehországban, valamint Szlovákiában, sőt Kubában is.

Az első négy részt 1968-ban mutatta be a Magyar Televízió, ezt követően pénzhiány miatt a gyártás félbeszakadt, ám nemzetközi segítséggel végül elkészülhetett a folytatás. Franciaországban, az alpokbeli kisvárosban, Annecy-ben először 1960-ban tartották a Nemzetközi Animációsfilm-napokat, amely 1962-re versenyfesztivállá alakult. Megalapítása célja az volt, hogy a Hollywoodban tömegével készülő mainstream animációs tömegfilmekkel szemben nyilvánosságot biztosítson az „antidisneyánus”, a filmkészítői és befogadói határokat feszegető, a magaskultúrát képviselő, szerzői animációs filmeknek, amelyek nem funkcionális, hanem művészi céllal születtek.

1968-ban itt, Annecy-ben ismerkedett meg Macskássy Gyula Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező Georges de la Grandière francia producerrel, aki pótolta a hiányzó összeget, így 1969-ben teljessé válhatott az első széria.

A Pannónia Filmstúdió súlyos anyagi gondokkal küzdött, de miután Nepp József, a Mézga család egyik szülőatyja az Animációsfilm-készítők Nemzetközi Szervezetének tagja lett, számos külföldi bemutató következett, és nagyon sok kapcsolat köttetett külföldi, befolyásos producerekkel, forgalmazókkal. Ennek köszönhetően készülhetett el a második sorozat 1972-ben, amit 1974-től vetítettek, majd 1978-ban a harmadik széria is megérkezett, ezt 1980-ban vetítették.

Ügyefogyott család a Kökörcsin utcából

Bevallom, kisgyerekként nem voltam nagy Mézga-rajongó. Bár ismertem, és jókat nevettem a Kökörcsin utcában élő családon: Géza bénázásain, Kriszta és Aladár civódásán, Paula folyamatos panaszkodásán, Máris szomszédtól viszont rettegtem. Valahogy sosem értettem, hogy lehet az, hogy ebben a családban Aladár a legokosabb, mindenki más tökkelütött. Mai szemmel visszanézve a poénok, a szójátékok, a szinkron és a karakterábrázolások zseniálisak.

A Mézga család nemcsak gyerekeknek, hanem az egész családnak, felnőtteknek is szórakoztató.

A Mézga család cím három sorozatot foglal magában: Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai, Mézga Aladár különös kalandjai, Vakáción a Mézga család. A történet úgy kezdődik, hogy Mézga Gézának és Aladárnak sikerül felvennie a kapcsolatot egy 30. századi leszármazottjukkal, MZ/X-szel, akivel újmagyar nyelven lehet szót érteni. MZ/X jövőbéli küldeményei eleinte lenyűgözőnek tűnnek, később azonban a visszájukra fordulnak, és csak Aladár hidegvérén, leleményességén múlik, hogy elkerüljék a nagyobb veszedelmet. A második, Mézga Aladár különös kalandjai című sorozatban Aladár éjszakánként saját készítésű űrhajójával, a Gulliverkli 5-tel, valamint beszélni és olvasni is tudó kutyájával, Blökivel minden részben más-más bolygóra utazik. A harmadik sorozat, a Vakáción a Mézga család folytatásos történet, ebben a család – Hufnágel Pisti meghívására – Ausztráliába utazik. A hazautazás azonban váratlanul föld körüli úttá válik.

Borsothy Istvánné rajzoló a Pannónia Filmstúdió műtermében – Forrás: MTVA Archívum

Akiknek Mézgáékat köszönhetjük

Mindhárom szérián majdnem azonos alkotógárda dolgozott: elsősorban Nepp József, Ternovszky Béla és Romhányi József, a főcím- és aláfestő zenét pedig Deák Tamás szerezte. Az egész alaphelyzetet, alaptörténetet, a bohókás családot, a karaktereket, azaz Mézga Gézát, Paulát, Krisztát, Aladárt, Máris szomszédot és a távoli ükunokát, MZ/X-et teljes egészében Nepp József rajzfilmrendező-forgatókönyvíró találta ki.

A figurákat megrajzolta, az egyes figurák karakterét, tulajdonságait szóban leírta, a sztorikat pedig képes forgatókönyvbe lejegyezte.

De a végső formához nagyban hozzájárult Romhányi József is, emlékezett később egy interjúban Ternovszky Béla Kossuth-díjas rajzfilmrendező.

Nepp József és Romhányi József költő-író találkozása szerencsés volt, ugyanis Romhányi írott és hangzó szövegei – amiket sokszor rímekbe szedett, ezért is emlegetik a „rímhányó” néven – a ceruzavirtuóz Nepp kreativitásával párosultak. Amikor a Pannónia Filmstúdió dramaturgja Neppnek azt ajánlotta, hogy Romhányival kellene együtt dolgoznia, a Flintstone sorozatok (Frédi és Béni) már javában mentek, amelyeknek a Romhányi-féle magyar szövegváltozatát mindenki ismerte és kedvelte. Így Neppnek semmi kifogása nem volt az ellen, hogy Romhányi is bekerüljön a Mézga alkotócsapatába. A munka úgy zajlott, hogy Romhányi József megkapta a rendezőtől a képes forgatókönyvet, és ahhoz írta meg a párbeszédeket.

„Nepp József képekben írja a maga részét, méghozzá beszédes képekben, az alapötletektől a részmegoldásokig egyenlő társként. A szövegek, párbeszédek megírásával a másik fél egészíti ki a munkát.

„Az ilyen társszerzői viszony roppant hasznos, ha a képek rajzolója nem rajzol leírhatatlant, az író pedig nem ír képtelent..." – nyilatkozta Romhányi 1975-ben.

A nyelvi poénokat sokszor ő találta ki, például azt, hogy Aladárnak mindig legyen egy-egy bölcs benyögése, vagy azt a mondatot, hogy „egy forintért megmondom”.

A 13 részes Mézga család filmjének munkálatain dolgozik egy rajzoló a Pannónia Filmstúdióban, 1977-ben – Forrás: MTVA Archívum

Hová tűnt Hufnágel Pisti?

A Mézga család megjelenéséig nem volt ilyen fajta, 13-szor 25 perces családi animációs film Magyarországon. Az első részek készítésekor még nem tudták pontosan, milyen költségekkel fog járni a vállalkozás, ezért igyekeztek spórolni: hosszúra nyújtott párbeszédes jeleneteket készítettek, amelyek lehetőleg a már megrajzolt díszletek között, a lakásban játszódtak. Az ötödik-hatodik résztől aztán bővült a költségvetés, ami a részek minőségén is meglátszott. Ternovszky Béla visszaemlékezése szerint az első szérián sok rajzoló dolgozott, ezért a figurák is változtak, mindenhol egy kicsit máshogy néztek ki. Később idősödtek a szereplők, Aladár serdülni kezdett, és félkamasznak kellett megrajzolni, ezzel párhuzamosan nőtt Kriszta is.

Érdekesség, hogy Hufnágel Pisti, Paula egykori udvarlója állítólag Nepp egyik óvodás társáról kapta a nevét. Ő csak egyszer látható a sorozatban, A fekete arany című epizódban, ám akkor is bekötött arccal és csak egy pillanatra. Mézga Géza egyik mintaképe a filmekben Kabos Gyula által sokszor megformált ügyefogyott kispolgár volt. Mézga Gézát az olaszoknál Sandor Mezilnek hívták, a szlovákoknál Gejza Miazga néven futott, a cseheknél pedig Pepe Smolík lett.

A csehek minden nevet átírtak, így lett Krisztából Tyna, Aladárból Ládínek, Blöki kutyából pedig Zoro.

Újra beköltöznek a nappalikba

Tervben volt egy negyedik évad is, a Mézga család és az ámítógép címmel, de pénzhiány miatt csak két rész látott belőle napvilágot 2005-ben. Több epizódot nem finanszíroztak, a Magyar Televízió már nem rendelt hazai gyártású animációs sorozatokat. A 2017-ben elhunyt, Kossuth- és Balázs Béla-díjas Nepp Józsefet a mai napig „a magyar Walt Disney”-ként tartják számon, amerikai kollégáját ő maga is példaképeként tisztelte: „Az én szakmai ideálom, hangsúlyozom, szakmai, technikai, és nem esztétikai ideálom Walt Disney. Szakmai szempontból mindenképpen Walt Disney az apukám.”

Nepp nem jósolt nagy jövőt az alkotásainak: „Azok a rajzfilmek, amelyeket én szeretek, nem számíthatnak maradandóságra. Ezek kedves, szellemes, könnyed, szórakoztató izék. Legfeljebb én emlékszem rájuk jóízűen, mint egy finom ebédre, de lehet, hogy a következő generáció már értetlenül bámulná őket.” Szerencsére nem így lett. A Mézga család ma is népszerű, nem ment ki a divatból. A digitálisan felújított változatot április 3-ától, minden hétköznap 16:55-től tűzi műsorára az M5 kulturális csatorna.

Források:

LAST_UPDATED2