21:25, Vasárnap (május 8.), DUNA Televízió
Yvonne, burgundi hercegnő magyar színházi felvétel, 142 perc
rendező: Petrovics Eszter író: Witold Gombrowicz operatőr: Horváth Adrienne zene: Könczei Árpád
szereplő(k): Kicsid Gizella (Yvonne) Mátray László (Fülöp herceg, trónörökös) Gajzágó Zsuzsa (Margit királyné) Pál Ferenczi Gyöngyi (Iza) Botka László Erdei Gábor Fatma Mohamed Kolcsár József Kőmíves Mihály Krizsovánszky Szidónia László Károly Magyarosi Imola Molnár Gizella Pálffy Tibor Ruszuly Éva Váta Lóránd Veress László
Feliratozva a teletext 444. oldalán.
A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron társulat előadása
Amint a szerző írta darabjáról: "Yvonne tragikomikus története néhány szóban összefoglalható. Fülöp herceg, a trónörökös séta közben találkozik egy lánnyal, aki nem vonzó, visszataszító. Yvonne lompos, egykedvű, gyengécske, félszeg, unalmas és ijedős. A herceg első pillanattól kezdve képtelen elviselni, túlságosan idegesíti, ugyanakkor az is elviselhetetlen számára, hogy muszáj utálnia szegény Yvonne-t. És kitör benne a lázadás, a természet törvénye ellen fordul, ami az ifjaknak azt parancsolja, hogy kizárólag csábos leánykákat szeressenek."
A műben tehát a generációs lázadások problematikája és a társadalmi szabályok ellen feszülő egyéni szabadság kérdése jelenik meg.
*
WITOLD GOMBROWICZ YVONNE, BURGUNDI HERCEGNŐ
FORDÍTOTTA: PÁLYI ANDRÁS
http://mek.niif.hu/00400/00400/00400.htm
*
Witold Gombrowicz A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Witold Marian Gombrowicz (Lengyelország, Małoszyce, 1904. augusztus 4. – Franciaország, Vence, 1969. július 25.) lengyel regényíró, novellista és drámaíró.
„Egyedül azt várom el az embertől, hogy a világnézete ne vegye el a józan eszét”.
Életrajza
Nemesi családban született 1904-ben. 1911-ben családjával együtt Varsóba költözött. A gimnázium elvégzése után, 1922-ben a Varsói Egyetem jogi karára iratkozott be, ahol 1927-ben végzett. Közel egy évet Franciaországban töltött. Visszatérte után megkezdte bírói gyakorlatát, amelyet azonban csakhamar odahagyott. Írói próbálkozásait az 1920-as években kezdte meg. A két világháború közötti Lengyelországban írta meg Ferdydurke című regényét, amely máig nagy népszerűségnek örvend.
A második világháború kitörése Argentínában érte, ahová egy hónappal korábban utazott egy új óceánjáró hajóval, és úgy határozott, hogy Buenos Airesben marad. Itt 1947 és 1955 között a „Banco Polaco” (Lengyel Bank) hivatalnoka. Művei 1953-tól kezdtek el megjelenni, többnyire a párizsi lengyel emigráns „Instytut Literacki” (Irodalmi Intézet) kiadásában, és ebben az évben kezdte el írni később három kötetesre bővült Naplóját, amely életművének egyik sarokpontja.
1963-ban egy ösztöndíjjal Nyugat-Berlinbe, majd rövidesen Franciaországba utazott. Itt ismerkedett meg egy kanadai francia diáklánnyal, aki később Rita Gombrowicz néven a felesége, majd hagyatékának gondozója lett. A Nizza melletti Vence-ban halt meg asztmában 1969-ben.
Művei Lengyelországban a rendszerváltást megelőzően csak töredékesen jelentek meg. Drámáit játszották, ugyanakkor Gombrowicz kikötötte, hogy regényeit csak abban az esetben adhatják ki, ha a naplóját is megjelentetik, amit a cenzúra nem engedélyezett, így ezekre 1989-ig várni kellett. Életművének szülőhazájában és külföldön egyaránt kiterjedt irodalma van. Születésének századik évfordulóját, 2004-et Lengyelországban hivatalosan Gombrowicz-évvé nyilvánították.
A biszexualitását nyíltan vállaló író munkássága újabban politikai viták kereszttüzébe került, mivel Roman Giertych lengyel oktatásügyi miniszter – műveit „homoszexuális propagandának” minősítve – azt javasolta, Gombrowicz kerüljön ki a kötelező iskolai tananyagból.
Életműve Ferdydurke (regény, Rój, Varsó, 1937, magyarul: Ferdydurke, Kerényi Grácia fordítása, 1982, később Körner Gábor fordításában is, 2001) Trans-Atlantyk (regény, Instytut Literacki, Párizs, 1953, magyarul: Transz-Atlantik, Kerényi Grácia és Fejér Irén fordítása, 1987, később Körner Gábor fordításában is, 2006) Ślub (dráma, Instytut Literacki, Párizs, 1953, magyarul: Esküvő, Spiró György fordítása) Dziennik 1953-1956 (napló, Instytut Literacki, Párizs, 1957, magyarul: Napló 1953-1956, Pályi András fordítása, 2000) Bakakaj (elbeszélések, Wydawnictwo Literackie, Krakkó, 1957, magyarul: Cselédlépcsőn, Körner Gábor és Pálfalvi Lajos fordítása, 1997) Iwona, księżniczka Burgunda (dráma, PIW, Varsó, 1958, magyarul: Yvonne, burgundi hercegnő, Pályi András fordítása) Pornografia (regény, Instytut Literacki, Párizs, 1960, magyarul: Pornográfia, Fejér Irén fordítása, 1987) Dziennik 1957-1961 (napló, Instytut Literacki, Párizs, 1961) Kosmos (regény, Instytut Literacki, Párizs, 1965, magyarul: Kozmosz, Körner Gábor fordítása, 1998) Dziennik 1961-1966 (napló, Instytut Literacki, Párizs, 1966) Operetka (dráma, Instytut Literacki, Párizs, 1966, magyarul: Operett, Eörsi István és Pályi András fordítása) Rozmowy z Gombrowiczem (Dominique de Roux, Instytut Literacki, Párizs, 1969) Wspomnienia polskie. Wędrówki po Argentynie (Instytut Literacki, Párizs, 1977) További kötetei magyarul: Drámák (Európa Könyvkiadó, 1984) Testamentum (Pesti Szalon Könyvkiadó, 1993, Pálfalvi Lajos fordítása) Drámák (Kalligram Könyvkiadó, 1998 – ebben szerepel a Történelem [Historia] című, korábban magyarul meg nem jelent dráma is, Körner Gábor fordításában) Előkészületben Opętani című könyvének magyar kiadása.
|