JUS RESISTENDI - ELLENÁLLÁSI JOG |
Írta: Jenő |
2010. augusztus 18. szerda, 06:47 |
Ellenállás A jogot II. Endre királynak 1222-iki végzeménye, az u. n. aranybulla adta meg, 31. cikkének záradékában. Az ellenállási záradékot az arany-bulla meghozatala után 9 évre már, az 1231. évi XXI. t.-c. akként módosította, «hogy ha a király vagy fiai, vagy utódjai az ezen törvényben biztosított szabadságot megtörnék, az esztergomi érsek jogosítva legyen a megszegőt törvényes intés előrebocsátása nélkül egyházi átok alá vetni». Az 1298-iki országgyülés a felavatási hitlevél (Dipl. inaugurale) bevezetése azonban kimondja: hogy Magyarország fenséges királyának, Andrásnak (III. Endre) megkoronázása idejében az országnak, ha nem is minden szabadsága és kondiciója, de legalább azon szabadságok s kondiciók nevezetesebbjei és szükségesebbjei előadattak, s Urunk Királyunk pecsétjével megerősíttettek. E törvény XLI. cikke pedig igy szól: Elhatároztuk s örök törvényképen megállapítottuk, hogy urunk Királyunk tartsa meg az egyházaknak és az ország lakosainak megkoronáztatásakor irásben kifejezett szabadságait. Az E.-t Magyarországban az 1687. IV. t.-c., Erdélyben pedig a Diploma Leopoldinum 3. pontja szüntette meg. A királyi hitlevélben (diploma inaugurale - sacrum diploma) melyet a királynak a koronázás előtt kiadni kell, s mely szószerinti szövegében az ország törvényei közé iktatandó, a megszüntetés óta mindig határozottan kitétetik, hogy a törvények megtartására és megtartatására vonatkozó igéret II. András 1222. évi törvényének arra a megszüntetett záradékára, amely igy kezdődik:«Quodsi vero Nos» szavakig: «in perpetuam facultatem» ki nem terjed. Igy történt ez a legutolsó kir. hitlevélben is (1867. évi II. t.-cikk). PALLAS NAGYLEXIKON |