Három fő tényezőt vizsgáltak:
- helyi tehetségekbe történő beruházás és fejlesztés - ami az ország oktatásba történő befektetései és az oktatási rendszer minőségét tüközi vissza;
- vonzerő - ami az országnak azt a képességét mutatja, hogy mennyire képes a helyben képzett tehetségeket megtartani, illetve a tengerenúlról bevonzani őket;
- felkészültség - ami azt tükrözi, hogy az adott ország mennyire képes teljesíteni a piaci kereslet által támasztott igényeket a rendelkezésre álló tehetségekkel.
A főbb megállapításokból kiderül, hogy az IMD World Talent Ranking 2014 listáját Svájc, Dánia, Németország, Finnország és Malajzia vezeti. A lista végén Dél-Afrika (56.), Peru (57.), Horvátország (58.), Venezuela (59.) és Bulgária (60.) szerepel. Magyarország az 51. az összesített listában.
Rangsor | Ország |
1. | Svájc |
2. | Dánia |
3. | Németország |
4. | Finnország |
5. | Malajzia |
6. | Írország |
7. | Hollandia |
8. | Kanada |
9. | Svédország |
10. | Norvégia |
Forrás: IMD World Talent Report 2014 |
A bruházás és fejlesztés kategóriában Dánia vezeti a listát Svájc (2.), Ausztria (3.), Németország (4.) és Svédország (5.) előtt. A vonzerő tekintetében Svájc áll a lista élén, amelyet Németország, az USA, Írország és Malajzia követ. Svájc áll a felkészültség kategóriában is az élen, Finnország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Arab Emirátusok előtt.
A legjobbak
Az IMD korábbi versenyképességi felmérései által rendelkezésre álló adatok alapján a 2005 és 2014 közötti időszakot is vizsgálta, azaz nem csak az idei évet. Ez alapján a felmérésből az derült ki, hogy tehetségek szempontjából a legversenyképesebb országok - amelyek a top 10-ben vagy top 5-ben voltak több éven át a vizsgált 10 éves periódus alatt - közé csak Kanada, Dánia és Svájc került be, miután 2005-14 között minden évben a tíz legjobb között voltak. Hollandia épphogy kiesett ebből a kategóriából, miután 2006-ban kicsúszott a top 10-ből - ezt az évet kivéve viszont mindig az első 10 között volt.
Svédország csak 2007 óta került be az első tízbe, Finnországnak viszont 2007-ben és 2008-ban nem sikerült bekerülnie a 10 legjobb közé. Ausztria 2005 és 2011 között még benne volt a legjobb 10-ben, 2012-ben lecsúszott a 14. helyre, majd 2013-ban a 13., idén pedig a 11. helyre szépített.
Szingapúr a 2005-14 közötti időszakban hat évben került be a top 10-be, 2008-ban a második helyig jutott. Írország és Norvégia a vizsgált évtizedben ötször került be a tíz legjobb közé.
Az USA 12. helyre került idén, ami jelentős visszaesést jelent a 2005-ös 4. helyéhez képest, az Egyesült Királyság a 2014-es listán a 20. helyen áll, ami a 2005-ös 26. helyhez képest előrelépés. Németország pedig most a 3., ami jelentős javulás a 2005-ös 17. helyhez képest.
Hogy áll Magyarország?
Hazánk a 2014-es összesített listán ingen hátul, az 51. helyen áll. Ezzel az összesített eredménnyel a visegrádi országok között a legrosszabb teljesítményt nyújtotta, hiszen a lengyelek a 36., a csehek a 37., a szlovákok pedig a 46. helyen állnak.
A részkategóriákat tekintve Magyarország a befektetés és fejlesztés kategóriájában középmezőnyben a 26. helyet csípte meg, ám a vonzerő illetve a felkészültség szempontjából csak az 56. illetve az 52. helyen áll.
Ami az IMD által vizsgált 2005-14-es időszakot illeti, már sokkal jelentősebb a lecsúszásunk: 2005-ben ugyanis Magyarország még a 16. helyen állt, olyan országok között, mint Írország (14.), Norvégia (15.), Németország (17.) vagy Tajvan (18.). Tíz évvel ezelőtt a V4-ek pedig messze lemaradva Magyarország mögött álltak a rangsorban az összeített adatok alapján: Csehország a 24., Szlovákia a 30., Lengyelország pedig a 43. volt.
Az országok ragsorban történő átrendeződései olyan okokra vezethető vissza Arturo Bris, az IMD golbális versenyképességi központjának professzora szerint, mint a gazdasági és társadalompolitikai ciklikusságból adódó hatások, amelyek hatással voltak a bevándorlási szabályozásokra és/vagy az oktatásba történő befektetéskre. Az ilyen intézkedések Bris szerint csökkentik az adott ország esélyét arra, hogy tengerentúlról tehetségeket vonzzon be az orszába, még akkor is, ha erős a helyi tehetségek gondozása melletti elkötelezettsége.
Pityu,csak emlékeztetlek, hogy hetekkel ezelőtt írtam neked az oktatás jelentőségéről ! Ma egy olyan ország, mely a világ gazdasága élvonalában van ( Dél Korea !!! ), alapvetően az oktatásnak köszönheti jelenlegi fantasztikus fejlődését és helyzetét, hogy kb. 35 évvel ezelőtt dél-koreai fiatalok százezreit oktatták távoktatási módszerrel !!! A nappali iskolai költségek tizedéért ! Nagybátyám megszerezett egy anyagot erről 1980 körül, onnan ismerem a témát. Itthon nem lehetett megcsinálni, hiába próbált meg mindent ( Nyers Rezső, Gáspár Sándor szintig is eljutott személyesen ), illetve 1986-87-ben tárgyalt a Kapolyi Lászlóval ( 83-87 között ipari miniszter ) a távoktatásról, aki gyakorlatilag ellopta az ötletét és barátnőjének adta ( 50 millió ft mellett, ami akkor azért nem kevés pénz volt !! ), de mivel a csaj hülye volt ehhez, nyilván nem is érdekelte más, csak a pénzügyi támogatás, így aztán nem is lett semmi belőle. Azaz mindenhol belerúgtak az ötletébe, azt hitték, hogy a holdról jött ezzel ! Mondok egy példát neked: mindjárt küldöm a hírt, mely szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium ( a cikkben FM-t, azaz Földművelésügyi Minisztériumot írnak lazán ) tiltakozik a föld megadóztatása ellen – a 2 millió földtulajdonos nevében ( tegyük fel, ezek döntő része magyar, s csak remélem, kevés ezek között az osztrák ! ) Ha 2 millió földtulajdonos van, akkor legalább ennyien dolgoznak a mezőgazdaságban ( vagy még többen ! ). 25 évvel ezelőtt kezünkben volt nagybátyámmal egy olyan spanyol anyag ( de olaszból fordítva ), mely a mezőgazdaság valamennyi ágazatát bemutatta - földművelés, kertkultúra és növénytermesztés, állattenyésztés, zöldség és gyümölcstermesztés, öntözés, a termékek értékesítése, stb. Az eredeti anyag középfokú volt, s az akkori számítások szerint legalább 200 000 agráriumban dolgozónak kellett volna azt elsajátítani ! Az oktatás pofon egyszerű volt: hetente 20 oldal anyagot kellett megtanulni, írásban megküldeni a mellékelt dolgozatokat, s mindezt 100 héten keresztül. Az ilyen és ehhez hasonló anyagokat a spanyolok-olaszok-franciák esetében az újságos standnál lehetett vásárolni ( !!!! ), majd félévente szóbeli vizsgát kellett tenni, illetve a végén egy összesítő vizsgát. Költségek minimálisak voltak, a heti csomag 2 dollár volt ( !! ), s olyan anyag, mint a mezőgazdasági csomag, legalább 30 különböző témában rendelkezésre állt !!! Gitároktatás, jogi tanulmányok, nővérképzés, magándetektív oktatás, kb. 8-10 idegen nyelv, köztük pl. az orosz, latin, baszk nyelv, stb. !! Mindez 1978-ban a Franco halála utáni Spanyolországban !!! Ahol kb. 3 millió személy tanult a távoktatási módszer alapján, sűt UNED néven külön egyetemet is alapítottak ! Mi a mai napig ennek a közelébe sem jutottunk, s mindez látszik hazánk politikai és gazdasági helyzetén, de mondhatnám, hogy leépülésén !! Egyszerűen elképesztő ez az egész !Szia D.