Eötvös József A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra
Tartalom
I. kötet
Előszó
Bevezetés Jegyzet a bevezetéshez
I. fejezet Korunk uralkodó eszméi Jegyzet az I. fejezethez
II. fejezet Hogy a szabadság és egyenlőség eszméi egymással ellenkeznek Jegyzetek a Ii. fejezethez
III. fejezet Hogy a nemzetiség eszméje a szabadság és egyenlőség fogalmaival ellenkezésben áll Jegyzetek a III. fejezethez
IV. fejezet A szabadság és egyenlőség fogalmai azon formában, melyben felállíttattak, nem valósíthatók anélkül, hogy valamennyi létező állam fel ne bomlanék Jegyzetek a IV. fejezethez
V. fejezet A nemzetiségi törekvések célja csak valamennyi létező állam feloszlása által érethetik el A nemzetiség elve Németországban Jegyzetek az V. fejezethez
VI. fejezet Ha az egyenlőség és szabadság - azon értelemben, mely e fogalmaknak jelenleg tulajdoníttatik - valósulhatnának is: ez nem eredményezné azt a megelégedést, melyet várunk tőlük Külügyek Törvényhozás A közigazgatás Egyéni szabadság A közterhek Jegyzetek a VI. fejezethez
VII. fejezet Ha a nemzetiségre törekvések a célt, melyet kitűztek, elérnék is, az európai emberiséget nem elégítenék ki Jegyzetek a VII. fejezethez
VIII. fejezet Az eszközökről, melyektől az államok bajainak orvoslását várjuk Jegyzet a VIII. fejezethez
IX. fejezet Az általános választásjog közvetlenül gyakorolva A fejenkinti választásjog közvetett módon alkalmazva A bizonyos cenzushoz kötött választásjog A porosz választási törvény Jegyzetek a IX. fejezethez
X. fejezet A köztársasági államszerkezet mint eszköz a társadalmat fenyegető veszélyek meggátlására Jegyzetek a X. fejezethez
XI. fejezet Mily jövendőnek megyünk eléje? A múlt A jelen Korunk alapelvei A jövő A kommunizmus A fennálló rend védői Jegyzetek a XI. fejezethez
Befejezés Jegyzetek a befejezéshez
II. kötet
Bevezetés
Első könyv Mely értelemben veszik általában a szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméjét
I. fejezet Hogy tudhatni meg, minő értelmet tulajdonít a nép bizonyos eszméknek
II. fejezet A szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméinek eredetéről s azon értelemről, melyet ezen eszméknek polgárisodásunk folyama alatt jelen korunkig mindenkor tulajdonítottak Jegyzetek a II. fejezethez
III. fejezet Mily értelmet tulajdonít a nép korunkban a szabadság és egyenlőség eszméinek Jegyzetek a III. fejezethez
IV. fejezet Bővebb bizonyítása, hogy nem az általános egyenlőség, hanem az egyéni szabadság élvezete korunkban a törekvés tárgya Jegyzetek a IV. fejezethez
V. fejezet Azon értelem, melyben a szabadság, egyenlőség és nemzetiség fogalmait az emberek legtöbbnyire veszik, ellentétben áll azzal, amely értelemben e fogalmakat az államban valósítani törekszenek
Második könyv Az állam célja
I. fejezet A kérdés fölállítása
II. fejezet Az állam jogalapja s az e tárgy körül fölállított elméletek nagy hibája Jegyzetek a II. fejezethez
III. fejezet Az állam céljáról Jegyzetek a III. fejezethez
IV. fejezet Az államot az egyesek mindig csak személyes céljaik eszközének tekintik Jegyzetek a IV. fejezethez
V. fejezet Senki sem nyúl céljai elérése végett távolabbi eszközökhöz, míg kielégítőnek találja a közelebb fekvőket: minélfogva az emberek az államot csak azon célok elérhetése végett veszik igénybe, melyeket saját erejükkel vagy kisebb társulatok alkotása által nem érhetnek el Jegyzetek az V. fejezethez
VI. fejezet Az állam célja az egyéni biztosság
VII. fejezet A biztosságról, melyet az államban keresünk Jegyzet a VII. fejezethez
VIII. fejezet Azon javakról, melyeknek biztosítását keresi az egyén az államban Jegyzetek a VIII. fejezethez
IX. fejezet Nem célja az államnak anyagi és erkölcsi javak élvezetét szerezni meg az egyesnek, hanem csak a javaknak biztosítása Jegyzetek a IX. fejezethez
X. fejezet Az államtudomány feladata
Harmadik könyv Az egyéni szabadság biztosítékai
I. fejezet Minden célszerű alkotmány általános kellékei
II. fejezet Mely eszközökkel tarthatják fönn az államok önállóságukat
III. fejezet Az alkotmány befolyása az állam hatalmára
IV. fejezet A központosítás szüksége
V. fejezet A központosítás határai Jegyzet az V. fejezethez
VI. fejezet Mely tárgyakra nézve szükséges a központosítás minden államban
VII. fejezet A hatalmak megosztásáról Jegyzetek a VII. fejezethez
VIII. fejezet A végrehajtó hatalmat a törvényhozónak alá kell vetni; az állam kormánya pedig nem a végrehajtó hatalom egy részének tekintendő Jegyzet a VIII. fejezethez
IX. fejezet Az egyénnek is bizonyos biztosítékokra van szüksége az állam ellenében Jegyzetek a IX. fejezethez
X. fejezet A szabadság biztosítékai az államhatalom ellenében
XI. fejezet A szabadság biztosítékai az államhatalom belszervezete által
XII. fejezet A királyság alkotmányos jelentősége Jegyzetek a XII. fejezethez
XIII. fejezet A felsőház feladata Jegyzetek a XIII. fejezethez
XIV. fejezet A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak a néptől függése által
XV. fejezet Választási jog és felelősség
XVI. fejezet A választási jog és felelősség nem nyújt elég biztosítékot a szabadságnak
XVII. fejezet A szabadság biztosítékairól az államhatalomnak bizonyos körre szorítása által Jegyzet a XVII. fejezethez
Negyedik könyv A központosítás
I. fejezet A központosítás kérdése vizsgálatának helyes szempontja Jegyzetek az I. fejezethez
II. fejezet A kérdés fölállítása
III. fejezet Nem igaz, hogy az állam a közigazgatási központosítás elvének alkalmazásából több erőt és biztosságot merítne
IV. fejezet A központosítás befolyása az államhatalom biztosságára Jegyzetek a IV. fejezethez
V. fejezet Az ellenállásról, melyet az államhatalomnak központosított államokban le kell győznie
VI. fejezet Mely eszközök állanak a központosított államnak rendelkezésére?
VII. fejezet Az oktatásügy központosításának eredményei Jegyzetek a VII. fejezethez
VIII. fejezet A törvénykezési központosítás eredményei Jegyzetek a VIII. fejezethez
IX. fejezet A közigazgatási központosítás eredményei Jegyzetek a IX. fejezethez
X. fejezet A központosítás befolyása az államot benn fenyegető veszélyekre Jegyzetek a X. fejezethez
XI. fejezet A központosítás befolyása az államot fenyegető külveszélyekre Jegyzetek a XI. fejezethez
XII. fejezet Mit kíván az egyén a szabadság nevében az államtól? Jegyzetek a XII. fejezethez
XIII. fejezet A központosítás befolyása az egyéni szabadságra Jegyzetek a XIII. fejezethez
XIV. fejezet A központosítás befolyása a politikai szabadságra Jegyzetek a XIV. fejezethez
XV. fejezet A központosítás befolyása a haladásra
XVI. fejezet Mely eszközökkel előzhetni meg korunk veszélyeit Jegyzetek a XVI. fejezethez
Ötödik könyv Mely eszközökkel tarthatni kellő korlátok közt az állam egyes részeinek teljes önállóságra s az államhatalomnak korlátlan uralomra törekvését
I. fejezet Mely mértékben alkalmazandó az államban az önkormányzás elve Jegyzetek az I. fejezethez
II. fejezet Mily mértékben adhatni kisebb testületeknek az államban önállóságot, attól függ: milyen szilárdsággal bír az állam mint egész Jegyzet a II. fejezethez
III. fejezet Ez alapelv némely következményei Jegyzet a III. fejezethez
IV. fejezet Az államhatalom biztosítékai Jegyzet a IV. fejezethez
V. fejezet Az egyéni szabadságra törekvés mint az államhatalom biztosítéka Jegyzet az V. fejezethez
VI. fejezet Az egyesületi jog és a klubok közötti lényeges különbség Jegyzetek a VI. fejezethez
VII. fejezet A szabad egyesületek megszilárdítják az állam egységét
VIII. fejezet A szükségek befolyása az állam biztosítására Jegyzetek a VIII. fejezethez
IX. fejezet Az állam és az egyéni szabadság legfőbb biztosítékai
X. fejezet A jól szerzett jogok tisztelete Jegyzetek a X. fejezethez
XI. fejezet Egy legfőbb törvényszék szüksége Jegyzetek a XI. fejezethez
XII. fejezet A vallás befolyása az államra Jegyzetek a XII. fejezethez
Hatodik könyv A haladás általános törvényeinek befolyása az állam szerkezetére
I. fejezet Az emberiség fejlődésében bizonyos törvényeknek van alávetve, melyeket az ész szintúgy kiismerhet, mint azokat, amelyek szerint más lények fejlődnek Jegyzetek az I. fejezethez
II. fejezet Fejlődésünk törvénye Jegyzetek a II. fejezethez
III. fejezet A haladás törvényei
IV. fejezet A haladás első törvénye: minden haladás különböző egyéniségek érintkezésétől függ Jegyzetek a IV. fejezethez
V. fejezet A haladás második törvénye: a haladás irányát mindig az uralkodó eszmék határozzák meg Jegyzet a V. fejezethez
VI. fejezet A haladás harmadik törvénye: a haladás mértéke a szükségektől függ Jegyzetek a VI. fejezethez
VII. fejezet A haladás törvényeinek befolyása az államszerkezetre
VIII. fejezet A haladás első törvényének gyakorlati eredményei Jegyzet a VIII. fejezethez
IX. fejezet Mely gyakorlati eredményei vannak a haladás második törvényének Jegyzet a IX. fejezethez
X. fejezet A harmadik törvény gyakorlati eredményei azon szükségek, melyek az államhatalom korlátozására vezetnek
XI. fejezet Az államhatalom korlátozása mennyiben szükséges az államra nézve Jegyzetek a XI. fejezethez
XII. fejezet Az államhatalom korlátozásának szüksége az egyesre nézve
XIII. fejezet Csak az államhatalom korlátozása által felelhetni meg azon követeléseknek, melyeket a nemzetiség elve nevében tesznek az állam irányában Jegyzetek a XIII. fejezethez
Befejezés Jegyzetek a befejezéshez
Függelék A) Eötvös 1851-i előszava a német kiadáshoz B) Egy, a magyar kiadásból hiányzó rész
Előszó
Noha a kort, amelyben élünk, gyakorta a legdurvább materializmussal vádolják, annak nyugodt megfigyelése, ami körülöttünk történik, mindenkit meg kell győzzön arról, hogy a történelemben alig található olyan évszázad, amelyben inkább lelkesültek volna eszmékért, és amelyben egész népek készségesebben áldozták volna fel anyagi jólétük összes tekinteteit eszméik megvalósítása kedvéért, mint ahogyan ezt évszázadunkban látjuk. Ebből következik, hogy csak akkor érthetjük meg a jelenkor összes mozgalmait, ha tisztába jöttünk azokkal az eszmékkel, amelyek ezeket a mozgalmakat előidézték és irányukat megszabták. Egy olyan korszakban, amelyet eszmék annyira élénken mozgatnak meg, mint a miénket, olyan tudományos kutatások, amelyek anélkül, hogy tekintettel lennének az emberek szellemi irányára, kizárólag anyagi érdekeikkel foglalkoznak, még sokkal kevésbé vezethetnek gyakorlati eredményekhez, mint az olyanok, amelyek - a viszonyok tekintetbe vétele nélkül - csupán elvont fogalmak kifejlesztését tűzték ki feladatukul.
Ezt kíséreltem meg ebben a munkában.
A jelenkor mozgalmai csupán annak a nagyszabású fejlődésnek folytatását jelentik, amely a francia forradalommal kezdődött, és egy fél évszázadnak - amelynek során azoknak az eszméknek a megvalósításával foglalkoztak, amelyek nagyobbrészt a jelenkort is uralják - a tapasztalatai mindenesetre gazdag tényanyagot szolgáltatnak arra vonatkozólag, hogyan hatnak az uralkodó eszmék az államra; azonban minthogy azok a szavak, amelyeket bizonyos eszmék megjelölésére használnak, a legkülönfélébb értelemben foghatók fel, minden - a megszerzett tapasztalatokból levont - végkövetkeztetés helyességének szükségképpen attól kell függnie, vajon helyesen ismertük-e fel azt az értelmet, amelyben az uralkodó eszmék megvalósítását megkísérelték; amiből következik, hogy a magam elé tűzött feladat csak akkor oldható meg, ha mindenekelőtt a következő kérdésekre sikerült válaszolni.
Milyen értelemben próbálták meg mostanáig az uralkodó eszméket megvalósítani?
Milyen eredményeket idézett elő az államra nézve az a törekvés, amely az uralkodó eszméknek ilyen értelemben való megvalósulására irányult?
És milyen eredményekre számíthatunk - amennyiben tovább haladunk ugyanebben az irányban - a legközelebbi jövőben?
... http://mek.oszk.hu/06600/06619/index.phtml#
|