Tündérkertek |
Az anyaföldből növő fű, fa, virág |
2013. november 05. kedd, 07:44 |
Gyümölcskultúra – Tündérkertek Magyarhermányban is Meglepő, hogy mekkora az igény az őshonos gyümölcsfacse- metékre ebben a Dél-Hargita alatti faluban. A nemes alma- és körteoltványokra sikeresen pályázott a helybeli Hámor Egyesület a Háromszéki Közösségi Alapítványnál. Egyed Csaba erdőmérnök szerint ez a hasznos kezdeményezés tökéletesen beleilleszthető a Kárpát-medencében jó két esztendővel ezelőtt kezdeményezett Tündérkert-programba, amelynek lényege az évszázadokon keresztül termesztett, ma kiveszőfélben lévő, őshonos gyümölcseink visszahonosítása. – A mozgalmat – részletezte Egyed Csaba – a magyarországi Zala megyei Pórszombaton Kovács Gyula erdész hirdette meg, aki 2,5 hektáros kertjében létrehozta a Kárpát-medencei gyümölcsfagénbankot. A helynek még székely vonatkozása is van, ugyanis az Őrségben, Göcsej vidékén valamikor székely és besenyő határőrfalvak alakultak ki, ezek emlékét pedig a környékbeliek ma is őrzik. Az egykori Medes nevű telegdi székely falu helyét hatalmas kereszt jelöli, ugyanis 1600 augusztusában a vidék mintegy hatvan települése vált a török megszállás martalékává. Két éve mi is bekapcsolódtunk ebbe a programba, két télen küldtünk a génbank számára oltóvesszőket Erdővidékről és Sepsiszékről, 17 faluból 42 személy gyümölcsöskertjéből. Az elkövetkező télen a Homoródok vidékéről szándékszom gyűjteni. A Pórszombaton beoltott mintegy 500 csemetét-oltványt már visszahoztuk az oltóvesszőt szolgáltató tulajdonosoknak. Itt, Magyarhermányban Zsigmond Sándornak is szép, rendezett gyümölcsös tündérkertje van. A kiosztandó csemeték révén sok kert megújul majd. Amelyeket ma adtak a gazdáknak, az aranyosszéki Felvincről, Szepesi Jenő csemetekertjéből származnak, aki örvendett, hogy ide is eljutottak oltványai. Amióta oltványainak reklámozását Károly angol herceg is szorgalmazza, megnövekedett irántuk a kereslet. Magyarhermányba batul-, pónyik-, citromalma-, nyári kláralma-csemeték érkeztek, bakbűzkörte-oltványok, amelyeket még aznap mindenki elültetett, hiszen éppen ez az időszak – a vegetáció vége, október 20. és november 20 között – a legalkalmasabb erre. Örvendetes, hogy fiatal házasok, sőt, iskolások is igényeltek csemetéket, biztosak lévén abban, hogy a fiatal kezek nyomán tavaszra kizöldül az oltvány. Egyed Csaba hasznos tanácsokat is adott a csemeték tulajdonosainak az oltványok előállítója, Szepesi Jenő honlapjáról, többek között szólt a gyümölcsöskertben a különféle magoncok közötti, szigorúan betartandó távolságokról. A Hermányba érkezett csemetéket vadalmába és vadkörtébe oltották, ezeknek az az előnyük, hogy sokkal ellenállóbbak, mint a klónozott alanyokba oltottak. Jelenleg Európa-szerte egyre gyakoribb a tűzelhalás jelensége, amely tetemes károkat okozhat, és sajnos mifelénk is megjelent, ráadásul nagyon nehéz védekezni ellene. A magyarhermányi eseményen jelen volt Bereczki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány ügyvezetője is, aki elmondta, hogy „ezt a fajta kezdeményezést folytatni kellene, és támogatni falvanként is, mert a faültetés a jövőt szolgálja. Nagyon örvendek a mai akció mottójának, mely úgy hangzik: Egy fa a jövő nemzedékének! Szeretnénk eme megnevezés égisze alatt önálló programként kiterjeszteni a mozgalmat egész Háromszékre. A pályázók kimondottan arra kapnának támogatást, hogy visszahonosítsák falujukban az őshonos gyümölcsfajtáinkat.” Egybehangzó véleményként fogalmazódott meg Magyarhermányban, hogy a pórszombati génbankból visszakerült csemeték és a jelenlegi pályázat eredményeként megszerzett magoncok jelentősen hozzájárulnak a település gyümölcsfaállagának megújulásához, minőségi jobbulásához. A Dél-Hargita déli kitettségű előterében, a szelek által némileg védett folyómederben minden gyümölcsöskert egy-egy kis tündérkertté válhat – mondták, és abban reménykednek, hogy a most elültetett csemeték gyümölcsét azok is élvezhetik-használhatják még, akik jelenleg az idősebb faültető-nemzedékek tagjai. Kisgyörgy Zoltán Háromszék |
LAST_UPDATED2 |