Lándzsás útifű |
Az anyaföldből növő fű, fa, virág |
2013. február 17. vasárnap, 20:28 |
A kígyófűnek is nevezett lándzsás útifüvet a legtöbben a patikák polcain sötét üvegbe rejtett, köhögéscsillapító és váladékoldó szirupként ismerjük, pedig sokkal több erő rejlik e csodálatos, fehér virágú gyógynövényben.
A lándzsás útifűvel (Plantago lanceolata) leggyakrabban árokparton, rétek és legelők szélén találkozhatunk. Bár leveleit magunk is leszedhetjük és száríthatjuk, biztonságosabb a bioboltokban és patikákban készen kapható szárított formáját beszerezni, amelyből aztán szirupot, pakolást és teát egyaránt készíthetünk. Gyógyhatása: Szélesebb körben köptetőként ismerjük, mivel erős gyulladáacsökkentő és nyákoldó hatása miatt hatékony segítséget nyújt az influenza és megfázást követően kialakuló köhögés és torokfájás megszüntetésében. További hatásai: - Erős gyulladáscsökkentő - Baktériumölő - Sebgyógyító (égési sebek és rovarcsípések esetén is alkalmazható) - Torok, légúti- és garatproblémák esetén kiváló (köhögés, légcsőhurut) - Szabályozza az emésztési zavarokat (székrekedés, hasmenés) - Csökkenti a gyomorégést - Kiválóan használható gargarizálásra - Vérzéscsillapító (külsőleg gennyes sebeken és fekélyeken is!) - Fej-, fül és fogfájás csillapító (külsőleg) Figyelem! Várandósoknak és szoptatós kismamáknak a szedése nem javasolt! Felhasználása Tea: 1 csésze forró vízzel 1 púpozott teáskanálnyi (szárított) útifüvet leforrázunk, fél percig állni hagyjuk, majd leszűrjük és azonnal fogyasztjuk. Szirup: 1 kis maréknyi (szárított) útifüvet forrázzunk le 3 dl vízzel, hagyjuk kihűlni, szűrjük le, majd takaréklángon forraljuk fel, adjunk hozzá 200 g mézet, és ismét hűtsük le. Gyerekeknek napi 1-2 teáskanálnyi adag fogyasztása javasolt. Borogatás: 2 teáskanálnyi útifüvet leöntünk hideg vízzel, 1 órát állni hagyjuk, majd vékony gézbe csomagolva, a leszűrt pépet a sérült felületre helyezzük. |
LAST_UPDATED2 |