Az emberi balgaság bölcselete - 5. |
2012. július 06. péntek, 17:46 |
ÉLETMINŐSÉG ROMLÁS/RONTÁS BOLDOGTALANOK SOKFÉLESÉGE-EGYSÉGE A FÖLDI-ÉGI POKLOK NAGY JENCIKLOPÉDIÁJA
Esetek és elvek – tünet, diagnózis, terápia Kulcsszó- és mondattár: idézetek és ötletek
ILLYÉS GYULA EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL
Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal morse-jében, nemcsak a bíró hűvös ítéletében: bűnös! ott zsarnokság van, nemcsak a katonásan pattogtatott "vigyázz!"-ban, "tűz!"-ben, a dobolásban, s abban, ahogy a hullát gödörbe húzzák, nemcsak a titkon félignyílt ajtón ijedten besuttogott hírekben, a száj elé hulltan pisszt jelző ujjban, ott zsarnokság van nemcsak a rács-szilárdan fölrakott arcvonásban s e rácsban már szótlan vergődő jajsikolyban, a csöndet növelő néma könnyek zuhatagában, kimeredt szembogárban, ott zsarnokság van nemcsak a talpraálltan harsogott éljenekben, hurráhkban, énekekben, hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak az ernyedetlen tapsoló tenyerekben, kürtben, az operában, épp oly hazug-harsányan zengő szoborkövekben, színekben, képteremben, külön minden keretben, már az ecsetben; nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsizajban s abban, megállt a kapualjban; hol zsarnokság van, ott van jelenvalóan mindenekben, ahogy rég istened sem; ott zsarnokság van az óvodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában, abban, ahogy a gyermek idegennek felelget; nemcsak a szögesdrótban, nemcsak a könyvsorokban szögesdrótnál jobban butító szólamokban; az ott van a búcsúcsókban, ahogy így szól a hitves: mikor jössz haza, kedves; az utcán oly szokottan ismételt hogy-vagy-okban a hirtelen puhábban szorított kézfogásban, ahogy egyszercsak szerelmed arca megfagy, mert ott van a légyottban, nemcsak a vallatásban, ott van a vallomásban, az édes szó-mámorában, mint légy a borban, mert álmaidban sem vagy magadban, ott van a nászi ágyban, előtte már a vágyban, mert szépnek csak azt véled mi egyszer már övé lett; vele hevertél, ha azt hitted, szerettél, tányérban és pohárban, az van az orrban, szájban, hidegben és homályban, szabadban és szobádban, mintha nyitva az ablak s bedől a dögszag, mintha a házban valahol gázfolyás van, ha magadban beszélgetsz, ő, a zsarnokság kérdez, képzeletedben se vagy független, fönt a Tejút is már más: határsáv, hol a fény pásztáz, aknamező; a csillag: kémlelő ablak, a nyüzsgő égi sátor: egyetlen munkatábor; mert zsarnokság szól lázból, harangozásból, a papból, kinek gyónol, a prédikációból, templom, parlament, kínpad: megannyi színpad; húnyod-nyitod a pillád, mind az tekint rád; mint a betegség, veled megy, mint az emlék; vonat kereke, hallod, rab vagy, rab, erre kattog; hegyen és tenger mellett be ezt lehelled; cikáz a villám, az van minden váratlan zörejben, fényben, a szív-hökkenésben; a nyugalomban, e bilincs-unalomban, a zápor zuhogásban, az égigérő rácsban, a cellafal-fehéren bezáró hóesésben; az néz rád kutyád szemén át, s mert minden célban ott van, ott van a holnapodban, gondolatodban, minden mozdulatodban; mint víz a medret követed és teremted; kémlelődsz ki e körből? ő néz rád a tükörből, ő les, hiába futnál, fogoly vagy, s egyben foglár; dohányod zamatába, ruháid anyagába, beivódik, evődik velődig; eszmélnél, de eszme csak övé jut eszedbe, néznél, de csak azt látod, mit ő eléd varázsolt, s már körbe lángol erdőtűz gyufaszálból, mert amikor ledobtad, el nem tiportad; s így rád is ő vigyáz már, gyárban, mezőn, a háznál, s nem érzed már, mi élni, hús és kenyér mi, mi szeretni, kívánni, karod kitárni, bilincseit a szolga maga így gyártja s hordja; ha eszel, őt növeszted, gyermeked neki nemzed, hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban; belőled bűzlik, árad, magad is zsarnokság vagy; vakondként napsütésben, így járunk vaksötétben, s feszengünk kamarában, akár a Szaharában; mert ahol zsarnokság van, minden hiában, a dal is, az ilyen hű, akármilyen mű, mert ott áll eleve sírodnál, ő mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál. 1950. (Irodalmi Újság, 1956. nov. 2.)
*
Személyi kultusz Mindennek ő a parancsnoka Mindent a Vezérről neveznek el Mindenki mindenért neki ad hálát Minden díjat, címet először Ő nyer el A legjelentősebb kitüntetést róla nevezik el Minden tudományos mű is tőle idéz Őt mintázzák a köztéri szobrok Stb. stb. stb. *
Megtorpedózva a Legyőzhetetlen névre keresztelt csatahajó (örök álmát alussza a legénység is a hullámsírban) *
Léha rosszbarátok Mások vittek rossz utakra engem *
Dúvad Feldúlt falvak, termőföldek és városok *
Egyházi áldás a hódító háborús hadsereg katonáira, fegyvereire *
Kő és virág Inkább a köveket csodálod, Mert azok nem hervadnak-múlnak el… *
Baksis – Balkán Csak akkor intézik el az ügyed, ha kensz egyet *
A bürokrata és a bürokrácia útvesztői *
Gondtalan A gondolkodás gond Ha csak parancsnak engedelmeskedsz, akkor ettől a tehertől mentesítheted magad *
Öreg hiba *
„Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, az hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik.” (Példabeszédek 29:1) *
Tisztelet amit nem kivívni, de megparancsolni akarsz *
Plutokrácia A gazdagok kasztja uralkodik, Az ő kezükben van a gazdaság, a politika, a sajtó, az igazságszolgáltatás, a kultúra, az egyház stb. stb. *
Teljhatalmú önkényúr Mint egy kisgyerek, aki eltaposhatja a hangyát, Vagyis velük kapcsolatban tényleg élet és halál ura *
Mindenható kiskirály Megparancsolja azt, ami már megtörtént, vagy ami törvényszerűen ismétlődik a világban… (bár abból, hogy ma is felkelt a mi Napunk, logikailag nem következik, hogy holnap is fel fog…) *
Egy tábornok, aki mögül elfogyott a hadsereg, a közkatona (egy edző csapat, egy karmester zenekar nélkül) *
Ügyefogyott *
Elvált szülők gyermeke, Akit a szülők hírszerzőnek használva faggatnak, Mire előbb-utóbb már-már semmit sem mer szólni… *
Huzatban – ellenszélben - szélvészben *
Öntörvényű Aki fittyet hány a szabadesés törvényének, s éppígy figyelmek kívül hagyja azokat is, amik a szellemvilágunk örök rendjét alkotják (nem lesz hosszú, pláne nem boldog életű a Földön) *
Kullancs A komoly szakértő úgy beszél a veszélyekről, hogy a hallgatóság messze elkerül erdőt-mezőt… *
Irtod a csalán Csak a csaláncsípésre gondolsz, Nem is hallottál ingyen gyógyhatásairól *
Nincsen rózsa tövis nélkül Az illatát élvezed, a tüskéit nem szenvedheted? *
Hétalvó, Aki még sohasem látott napfelkeltét (pláne nem az alföld sík vidékén/ a pusztán) *
Gyomnövény Idegenből hozott növényeket plántálsz A honosakat meg gyomnak tartod, s kigyomlálod *
A fölnőttek ugyanis szeretik a számokat Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: "Milyen a hangja?" "Mik a kedves játékai?" "Szokott-e lepkét gyűjteni?" Ehelyett azt tudakolják: "Hány éves?" "Hány testvére van?" "Hány kiló?" "Mennyi jövedelme van a papájának?" És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik. Ha azt mondjuk a fölnőtteknek: "Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok..." - sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: "Láttam egy százezer frankot érő házat." Erre aztán fölkiáltanak: "Ó, milyen szép!" (A KIS HERCEG) *
Kétéltű - életduplázó Kettő helyett enni, inni, aludni, dolgozni stb. *
Szenilitás Kóros feledékenység Elfelejted meggyújtani a megnyitott gázt *
Virtus és tolókocsi Salto mortale a sekély vízben *
Visszabeszélő Visszafelé beszélsz Visszafelé olvasod a könyvet *
Know how Csak akkor használsz valamit, pl. a villamost, Ha ismered töviről hegyire, s meg is tudod javítani *
Jószívűsége nem ismer határokat Nem csak lakását, de feleségét is kölcsön adja *
Fikciót nem ismerő fickó Beszalad a színpadra, s megvédi Dezdemónát *
Vízfejű ország A főváros, mint egy rákos daganat Mindent csak ott lehet intézni, elérni stb. stb. *
Epigonok és plagizátorok *
Önvakító Mintha nem lenne napfény Egész életedben csak sötétben tapogatsz, Mint amikor a vakok iránti empátiát erősítendő Bekötött szemmel kell akadályokat leküzdened… *
Egyszer használatos (zsebkendő, ruha, újság, könyv, nő stb.) *
Házaló ügynök Olyan terméket, szolgáltatást ajánlasz, Amiről te is tudod, hogy felesleges, Vagy aránytalanul drága, netán káros is, Mindezt személytelenül telefonon, rosszabb esetben a szemébe is nézve… Ha semmit nem adsz el, akkor este nem (l)eszel! *
Mindent tudni akarsz A te férjednek semmilyen titka nem lehet előtted (A Kékszakállú herceg vára – a lezárt hetedik ajtó) *
Trójai faló A görögök ajándékától óvakodj *
Hiába eszi a császár kenyerét. (Katona és nem tudja mi a regula.) *
Nincs nehezebb a császár kenyerénél. (Katona életnél.) *
A komámasszony azt gondolta császárkörtét tart, pedig csak vadalma. (Azt hitte, az ő gyermeke jó, pedig az is csak rossz.) *
Két dudás nem fér meg egy csárdában *
Bőr Van bőr a képén Lenyúzzák a bőrét Nem férsz a bőrödbe!? Más bőrét viszi a vásárra… *
Csákó. (Ökörnév.) Aligha baja nincs Csákónak, hozik a bürit. (Hozzák a bőrét. Már döglött s mégis csak azt hiszi kis baja van.) *
1. Úgy búsulok, maj meghalok, S mégis jókedvet mutatok, Hogy ne lássák, hogy búsulok, Hogy az uccákon nem sirok.
2. Sirok titkon, más nem lássa, Hull a könnyem le jëgymásra. Hull ölömbe, hull a fődre, Hull a meleg kebelembe.
3. E.mënyëk a fődbe lakni. Hogy ne taszigáljon sënki. Olyan házat csináltatok, Ablakit rá nem vágatok. *
Csáki szalmája. (Bitang jószág, mellyel senki sem gondol. *
Csavarog, mint a tudatlan kocsis. *
Hiába csűröd-csavarod *
Rántás Csapszékbe a cigányt be is rántják, de ki is rántják, taszigálják. *
Későbbre jár a templomba, mint a csapszékbe. (A templomba mindig a mise végére ér; a kocsmában mindig ő az első.) *
Szócsapodár. *
Minél később csapás, annál nagyobb romlás. *
Egyik szavát a másikkal agyonüti. *
Csőstül jön a baj A szerencse ritkán elégszik meg egy csapással. *
Csalás. Csere csalással jár. A kocsmáros csalásból él, haszonból ruházkodik. Megszokta mint Ábrahám zsidó a csalást. Ritka zsidó csalás nélkül. Nem is cigány, ha nem csere-csaló. Ritka paraszt csalás nélkül. (Álnokság nélkül.) *
Csalóka Péternek igaz ivadéka. *
Csalással a disznó sem hízik. (Ha kevesebbet adnak ennie a kellőnél.) *
Csalán. A csalán és bürök jó pajtások. Csalán, nem liliom a kezébe. (Nem szűz.) Csalánba nem üt a mennykő. Csalánra hugyozott. (Rosszkedvű.) Ki félve nyúl a csalánhoz, megégeti kezét. Nyilván csalánra vízellett, hogy oly komor. Üröm helyett is csalánra talál a szerencsétlen. *
A ki csal, csalódik. Nem messze megy ember a csalárdsággal. *
Csalatkozás A ki hamar hiszen, hamar csalatkozik Ki emberben bízik, könnyen csalatkozik. *
Csala Csere csalával jár. Ritka csere csala nélkül. *
Csacsog A ki sokat csacsog, sokat hazudik Nem talál partot nyelve csacsogása. (parttalan csacsogás, csacskaság) *
A hol ló nincs, ott csacsi is jó. *
Cudar Ebtől tanult cudar. Cudar a nemzetsége is. Kutya parancsolta hitvány cudarja. Tudja-e a cudar kivel vagyon dolga. *
Kása nem étel, tót nem ember, coki paszuly. *
Hívatlan vendégnek ajtó megett helye, coki legyen neve. *
Azok lettünk, akiktől anno óvtak minket a szüleink *
Élan vitale De miért nem teszed ezt nekifutásból, lendületből? *
Non stop A bűntudatból fakadó lelkifurdalás olyan, Mint amikor egy kavics kerül a cipődbe, És az egész nap nyom, bök, idegesít stb. *
Helyből olyan lelki terheket cipelsz, Mint az a valaki, aki kővel rakott hátizsákot visz *
…azokban az országokban, ahol rosszabb az emberek életminősége – nincs munkájuk, kevés a jövedelmük, elégtelenül táplálkoznak, a stressz uralja az életüket – a férfiak hamarabb válnak alkoholistává, nikotinfüggővé, depresszióssá…. *
Merjünk kicsik lenni Akinek ez nem tetszik, mehet, amerre a nap süt… *
Soha nem áll a sarkára – mindenkinek gazsulál *
Hagyod leuralni magad Engeded: nagypofájúak tematizálják a beszélgetést *
Örökös mentegetőzéseddel mindegyre közvetve önmagadat vádolod… *
Kézzel-lábbal elmutogatni, Hogy mit gondolsz szerelemről, hivatásról, halálról… *
Hitelt adsz minden „jó hírnek” Csak soká derül ki: nem osztogatnak, fosztogatnak class= |
LAST_UPDATED2 |