Az, hogy Varga Zoltán, a címvédő magyar labdarúgó-válogatott sztárja lelépett a mexikói olimpiai faluból, óriási botrány volt ötven éve, ami után nemcsak Varga kapott papíron négy évet, de azok felelőssége is felmerült, akik miatt a Varga házaspár Nyugatra mehetett. Hogy pontosan mik voltak a disszidálás körülményei, a számos megjelent írás ellenére ma sem tisztázott teljesen. Most állambiztonsági és rendőrségi iratokból, valamint a majdnem fél évszázados ügy érintettjeinek visszaemlékezéseiből próbáljuk rekonstruálni a történteket.

A kétrészes cikk itt olvasható első felében a csapattársak, edzők, ügynökök és barátok vallomásai és jelentései alapján mutatjuk be a körülményeket, valamint azt, hogy miként hálózta be az állambiztonság a Fradi, a válogatott és a magyar foci rendszerét a hatvanas években. A holnap olvasható második részben azzal a hipotézissel foglalkozunk, hogy bár a Belügyminisztérium (BM) legalábbis megakadályozhatta volna a legnagyobb magyar tehetség távozását, valamiért mégsem tette.

Megütközéssel fogadtuk a Mexikóból érkezett híranyagot. Varga Zoltán megszegte olimpiai esküjét, hűtlenné vált hazájához és sportbarátaihoz. Cselekedete méltatlan magyar sportolóhoz és állampolgárhoz. Varga Zoltán magatartása minden becsületesen gondolkodó ember őszinte felháborodását váltja ki

– állt a magyar olimpiai válogatott legnagyobb tehetségének disszidálásáról kiadott MTI-közleményben.

Varga Zoltán 1966. április 24-én a Ferencváros-Dorog NB I-es labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban

Fotó: Pálfai Gábor

Varga tagja volt az 1964-ben olimpiát nyert labdarúgócsapatnak, ami négy évvel később jó eséllyel pályázott az újabb címre. Ekkor még csak 23 éves, ünnepelt sztár a Ferencvárosban, a közönség imádja, Albert Flórián mellett a legnagyobb zseniként tartják számon. Hogy lelépett az olimpiai csapat szálláshelyéről, egyértelmű árulásnak számított – ennek körülményei azonban még ma sem tisztázottak teljesen. A kutatás talán legfontosabb eredményét megelőlegezve:

Varga állítása szerint öt hónapos terhes feleségével nem tervezték meg előre a disszidálást, az olimpia idején éppen a Benelux államokban turistáskodó nejével útközben találták ki az egészet. A róluk szóló dosszié mindezt egyértelműen cáfolni látszik.

Kalap, kabát

Lakat Károly elmondásából ismerhetjük meg az október 11-i napnak a történéseit. A reggelinél Varga hasmenésre panaszkodott, és dr. Lakat Károly, a Ferencváros és az olimpiai válogatott edzőjének engedélyével a szálláson maradt. Páncsics Miklós volt a szobatársa, aki vallomása szerint eleinte nem gyanakodott semmire, ám később Novák Dezső csapatkapitánnyal átvizsgálták Varga holmiját; hiányoztak a tisztálkodószerei és a borotválkozókészlete, amiből arra következtettek, hogy nem tér vissza a szállásra. Este spanyol nyelvű telefonhívást kaptak, az ismeretlen hívó arról tájékoztatta a magyarokat, hogy Varga Zoltánt ne várják vissza. Még az este megtudták, hogy a csehszlovák labdarúgók látták távozni Vargát a 28 fokos melegben, amint ballonkabátot, kalapot viselt és kézitáskát cipelt.

A teljes dokumentumért kattintson!

Fotó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.1.9. V-155548

Kortörténeti dokumentumoknak is felfoghatók a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek. A dosszié szerint Varga kizárólag a szobatársával, Páncsiccsal barátkozott. „Varga Zoltán érdekes típus volt, mert amit a fejébe, vett azt 2-3 hónapig következetesen csinálta, de ha ez idő alatt nem sikerült megvalósítania, akkor nem volt kitartása folytatni” – jellemezte őt Páncsics a rendőrségen, hozzátéve, hogy Varga nehezen teremtett kapcsolatot a csapattársaival, ritkán járt el szórakozni a többiekkel, a házasságkötése után pedig még ritkábban.

Különcködő gondolkodású és véleménynyilvánítású fiú volt, akinek sokszor nem volt megalapozott az ítélete

– jellemezte a rendőrségen játékosát Lakat, hozzáfűzve, hogy Varga „túlzott becsvágya folytán rögtön többet akart a maga számára”.

A rendőrség kihallgatta Novák Dezsőt is. A „Nemere” fedőnéven mellesleg a III/III. informátoraként is beszervezett Novák nemcsak vallomást tett, hanem jelentett is az esetről a belügy felé. Novák a vallomásában elítélte Varga cselekedetét: „Varga Zoltán disszidálása okát nem ismerem, de véleményem szerint nem voltak itthon olyan komoly problémái, ami indokolta volna ezt a lépését.”

Megszegte esküjét

Az október 11-i Népsport éppen azon a napon ismerteti Varga Zoltán életútját az „Olimpiai arcképcsarnok” rovatban – sőt, közli a Salvador elleni kezdő tizenegyet is, benne Varga nevével –, amikor a játékos már elhagyta a csapatot. „Néhány évvel ezelőtt inkább még csak egy ígéretes tehetségű srácként tartották számon, a sportág szurkolótábora azonban már akkor is valami különleges féltő szeretettel vette körül.” És a konklúzió:

Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy a világhírű játékosok sorába lépett ez a szerény, csendes, de szókimondó, önmagával is állandóan vívódó fiatalember.

A teljes dokumentumért kattintson!

Fotó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.1.9. V-155548

Október 13-án olvasható a Salvador elleni mérkőzés beharangozója, a kerethirdetésből ekkor már mindenféle magyarázat nélkül kimarad Varga Zoltán. Egy nappal később ismertetik a mérkőzés eseményeit, itt sem szerepel, azonban az újság utolsó oldalán rövid MTI-hír jelenik meg „Megszegte olimpiai esküjét” címmel, amit bemondanak a rádióban és a televízióban is. „A Guadalajarában tartózkodó magyar labdarúgócsapat vezetői közölték, hogy Varga Zoltán játékos elhagyta a csapat szálláshelyét, valamint Mexikót és nem tér vissza együtteséhez. Varga cselekedete a magyar sportolók körében nagy felháborodást keltett, a tettét mélyen elítélik.”

Két dudás

Varga Zoltán abból a XIII. kerületi, másfél szobás szövetkezeti lakásból indult el Mexikóba, amelyet Albert Flóriántól vásárolt. Albert 1965. szeptember 28-án adta el az ingatlant Vargának, aki három év alatt sem íratta át a nevére. A hivatalos eljárás szerint minden disszidens lakását zárolták a benne lévő értékekkel együtt. Utazás előtt Varga az anyósának adta oda a kulcsokat, hogy járjon fel virágot locsolni, amíg haza nem térnek. A rendőrök a szemrevételezés után egyértelműen kijelentették, hogy Vargáék „előre kitervelték szökésüket”.

Albert miatt disszidáltam! De nem Albertre haragszom!

– magyarázta tettét Varga a „Császár és utána a sötétség” című könyvben. Varga disszidálása előtt az FTC csapatát a széthullás fenyegette. Az állambiztonság a folyamatosan beérkező jelentésekből értesült erről. A „Bakos” fedőnevű ügynök már 1966-ban felhívta a figyelmet arra „hogy állítólag Varga Zoltán és Albert Flórián között komoly összetűzés zajlott le, ennek kapcsán a két játékos nem is beszél egymással, és Varga ezért el akart menni a csapattól.” 1968 januárjában Lakat Károly ugyanakkor megjegyzi: „Kezd kialakulni egy Varga–Albert-ellentét.”

A teljes dokumentumért kattintson!

Fotó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.1.9. V-155548

Erről az időszakról mondta Tobak Csaba történész, a Fradi Múzeum vezetője: „Csapaton belül teljesen hétköznapi ellentétek működtek, de ezeket nagyon ügyesen felhasználták ellenük.” Mivel két dudás nem fért meg egy csárdában, Vargának lépnie kellett. Először át akart igazolni a Honvédhoz, ahová Mexikó előtt alá is írt, de aztán visszakozott. „Két lehetőség állt előttem: vagy abbahagyom a futballt, vagy elmegyek a Honvédhoz – mondta Varga. – Kocsis Lajos segített, aláírtam hozzájuk. A szerződés megkötésekor át akartak adni 100 ezer forintot, de nem fogadtam el. Azt mondtam, csak az olimpia után.”

Belügyes csapatösszeállítók

Varga disszidálásának körülményei rávilágítanak a magyar labdarúgást a hatvanas években övező körülményekre. Például arra, hogy a BM még az olimpiai csapat összeállításába is beleszólt: Fazekas József rendőr hadnagy azzal hencegett, hogy

az olimpiai labdarúgócsapat összetételét operatív úton bizonyos mértékig irányítottuk. Eredményeként Szucsányi András nem utazott Mexikóba.

Szucsányit ezzel egyébként élete lehetőségétől fosztották meg; a középpályás két évvel később edzés közben halt meg, amikor belecsapott a villám.

Fazekas még hozzáteszi, hogy „a BM III/3. osztály felé játékosok vagy hozzátartozóik útlevelének kiadását vagy megvonását javasoltuk”. A hadnagy azt is megjegyzi, hogy „a magyar labdarúgó-válogatott kerettagjainak feleségeit differenciáltan figyelőztettük a BM III/3. osztály felé, abból a célból, hogy az érintettek tudtunk nélkül feleségükkel, gyermekükkel együtt ne utazhassanak Nyugatra”.

Fotó: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.1.9. V-155548

Az utólagos magyarázatokból úgy tűnhetne, hogy Mexikó előtt az összes megelőző intézkedés mintha csak arra irányult volna, hogy Varga Zoltán még véletlenül se tudjon disszidálni Nyugatra utazó feleségével együtt. Ezek persze részben önigazoló szövegek, de ettől még az alapkérdés megválaszolatlan: hogyan történhetett meg a disszidálás, mindent megtettek-e a hatóságok, hogy ezt megakadályozzák?

Borítókép: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.1.9. V-155548.