BOLDOG-BOLDOGTALAN EMBERÉLETEK ÉS KOROK - 3. Nyomtatás

Fénykép: Varjúvár Kós Károly kastélya  FB-fotó: Azok Az Erdélyi Fiúk

ÉLETMINŐSÉG ABC ÉS EGYETEM

BÖLCS-BALGA, BOLDOG-BOLDOGTALAN

KORRAJZ ÉS ÖNARCKÉP – KIS TESTAMENTUM

NAGY JENCIKLOPÉDIA SZÓCIKK-CÍM, VÁZLAT


3. rész


Petőfi Sándor 
DICSŐSÉGES NAGYURAK... 


Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy egy kicsit a
Nyakatok?
Uj divatu nyakravaló
Készül most
Számotokra... nem cifra, de
Jó szoros.


Tudjátok-e, mennyit kértünk
Titeket,
Hogy irántunk emberiek
Legyetek,
Vegyetek be az emberek
Sorába...
Rimánkodott a szegény nép,
S hiába.


Állatoknak tartottátok
A népet;
Hát ha most mint állat fizet
Tinéktek?
Ha megrohan mint vadállat
Bennetek,
S körmét, fogát véretekkel
Festi meg?


Ki a síkra a kunyhókból
Miljomok!
Kaszát, ásót, vasvillákat
Fogjatok!
Az alkalom maga magát
Kinálja,
Ütött a nagy bosszuállás
Órája!


Ezer évig híztak rajtunk
Az urak,
Most rajtok a mi kutyáink
Hízzanak!
Vasvillára velök, aztán
Szemétre,
Ott egyék a kutyák őket
Ebédre!...


Hanem még se!... atyafiak,
Megálljunk!
Legyünk jobbak, nemesebbek
Őnáluk;
Isten után legszentebb a
Nép neve:
Feleljünk meg becsülettel
Nékie.


Legyünk nagyok, amint illik
Mihozzánk,
Hogy az isten gyönyörködve
Nézzen ránk,
S örömében mindenható
Kezével
Fejeinkre örök áldást
Tetézzen.


Felejtsük az ezer éves
Kínokat,
Ha az úr most testvérének
Befogad;
Ha elveti kevélységét,
Címerit,
S teljes egyenlőségünk el-
Ismeri.


Nemes urak, ha akartok
Jőjetek,
Itt a kezünk, nyujtsátok ki
Kezetek.
Legyünk szemei mindnyájan
Egy láncnak,
Szüksége van mindnyájunkr’ aHazának.


Nem érünk rá várakozni,
Szaporán,
Ma jókor van, holnap késő
Lesz talán.
Ha bennünket még mostan is
Megvettek,
Az uristen kegyelmezzen
Tinektek


Pest, 1848. március 11. előtt

http://www.youtube.com/watch?v=5UxjWISWslg&feature

=share&fb_source=message

*


Szeretnék egyet: szeretném megérni,

hogy kicsiny kis portámat olyan rendben lássam,

ahogyan én azt elgondoltam magamnak.

Legyenek a földek tagban, gyümölcsfáim termők,

pajtám tele, méhesem népes.

Legyen minden szépen, gondosan tisztítva,

tisztán művelve rendesen tartva.

Szép legyen és gyönyörű a szemnek is;

azt szeretném, hogy gazdaságom,

melynek minden rögét magam szereztem,

minden fűjét-fáját magam ültettem,

minden épületét magam építgettem,

így szálljon majd az én maradékaimra.

Ezt szeretném megérni épségben, egészségben.

És ha ezt megértem, örömmel megyek el én,

hisz' múlandó az ember,

hogy itt aludhassam örök álmomat öreg tölgyfáim tövén,

virágzó gyep alatt, mert hallani fogom onnan is méheim döngését,

unokáim és unokáim unokáinak lépését és boldog kacagását.

De keserű lesz az én életem akkor, ha megérem,

hogy véreim unni fogják már ezt a földet.

Keserű lesz az én életem akkor.

És keserű a halálom és átkozott,

mert idegen kézre jut az én egész életem munkája, a kis Varjúvár,

és szétszóródnak a világon az utánam jövő ifjak és unokáim unokái.

És átkozott lesz az én pihenésem itt az öreg tölgyek alatt,

magányos idegenségben.

Ettől félek én félelemmel és rettegő haraggal.

Hogy idegenek tapossák sírom virágait,

idegenek kacagnak és sírnak az én Varjúváramban,

mely az én szeretetem köveiből épült.

Kérem azért az én igaz Istenemet igaz, hívő hittel,

áldja meg maradékaimat, akik szeretni fogják,

és meg is tartják ezt a kis világot itt, a nagy hegyek között,

és kérem az én Istenemet,

hogy nehéz kezével sújtson le azokra,

akik megunják és elprédálják otthonukat, földjüket, apáik szeretetét. 

Ezt kérem az én jó, igazságos Istenemtől.

(Kós Károly)

*


"...az, hogy "magyar",

nem faj, nem vér, hanem lélek dolga.

Nem a vér alakította ki a magyar lelket

s hozta létre így a magyar fajt,

hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre

s most és minden időben az a magyar faj,

amit a magyar lélek áthatott.

Mindenki olyan mértékben magyar,

amekkora mértékben

magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül..."

Karácsony Sándor

*


Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek:

"Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe.

Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal,

a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan.

A föld magától hoz termést:

Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban.

Mikor pedig a termés engedi,

az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás."

Majd folytatta:

"Mihez hasonlítsuk az Isten országát?

Milyen példabeszéddel szemléltessük?

Olyan, mint a mustármag, amely,

amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön.

Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz.

Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak."

Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni.

Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk.

Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.

Mk 4,26-34

*


‎"A testi sértésekről készíthető látlelet,

így az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak.

De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról,

egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről,

hogy meddig lehet utána életben maradni,

s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember?"

Ancsel Éva

*


"A víz háromszor vész kárba:
először, mikor tengerbe öntik,
másodszor, mikor borba öntik, 
harmadszor pedig, amikor zsidóra öntik!"

(Deák Ferenc)

*


"A bocsánatkérés nem arravaló,

hogy igazságot szolgáltasson a megbántott félnek, 
hanem arra, hogy helyreállítsa a szeretet légkörét. 
Ebből a szempontból tehát érdektelen,

hogy ki kéri a másik bocsánatát,

a megbántó fél, vagy az, akit megbántottak.

Tehát  a bocsánatkérés nem lehet többé presztízskérdés,

hanem csakis a Jézusi béke eszköze"

/Simon András/

*


Egy szög miatt

Egy szög miatt a patkó elveszett.
A patkó miatt a ló elveszett. 
A ló miatt a lovas elveszett.
A lovas miatt a csata elveszett.
A csata miatt az ország elveszett.
Máskor verd be jól a patkószeget!

*


‎"Az egyetlen valódi okunk a derűlátásra:

a macska.

Ezt a kis prémes ragadozót

semmi más módon nem lehetett volna

ezer és ezer éven át hozzánk szelídíteni,

mint rendíthetetlen, ellenszolgáltatást nem váró,

feltétel nélküli szeretettel.

A szépsége abszolút imádatával –

a szabadsága, függetlensége teljes tiszteletben tartásával.

Ha ez sikerült,

az emberiség nem lehet egészen elveszve."

- Ottlik Géza

*


‎"Valójában semmit sem birtoklunk,

csak őrizzük egy ideig.

Aki képtelen a dolgokat továbbadni,

azt a dolgok birtokolják.

Bármi legyen a kincsed,

úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál.

Ha a tenyeredbe zárod, összenyomod;

ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg.

Tartsd szabadon, és örökre a tied marad." 
Buddha

*


Eugenika

Növénynemesítés – állattenyésztés

*


Ha eltűnnek az ízek…

A „lélek” nyelvújítási szó,

A régi szavunk erre: íz

Az ízek tengere az maga az Isten!

(Géczy Gábor)

*


A franciák találták fel a parfümöt

Talán azért, mert nem szerettek/szeretnek mosakodni

(Quelle parfume nage autour de votre gorge nue…)

*


Baj, ha valami szükségeset nem tudsz

Baj, ha valami fölöslegeset – amúgy jól – tudsz

De még nagyobb baj, ha valami létfontosat rosszul tudsz

*


"Igazán mondom nektek:

a búzamagot el kell vetni a földbe, hogy ott elhaljon,

azután majd felnő, és gazdag termést hoz.

Ha viszont nem hal el, akkor csak egymaga marad"

(János 12:24)

*


“Ha azt akarod,

hogy gyerekeidnek nyugodt életük legyen,

hagyd őket egy kicsit éhezni és fázni.”

(kínai bölcsesség)

*


Tóth Árpád

ÚJÉV REGGELE


Véget ért a
Szilveszter-éji szender.
Felkelne az ember.
De nem mer.

Mert jön a kenetes
Basszusú szemetes.

És jön a gyászos
Szopránu gázos.

Jön a májfoltos
Sarki boltos.

Sőt, jön a bordó
Orrú levélhordó.

Jönni nem restel
Hajlongó testtel
Uram s parancsolóm:
A házmester.

Vele jön nyájas kibice,
A vice.

Jő és belém kiván sokat
A nő, aki rám mosogat.

Jön vidáman a szabószámla,
S arcáról a bőr le nem hámla.

Jön bús, fekete sál alatt
A temetési vállalat.

S jön az olcsóságmentes
Hentes.

És buékot nyihogat, ó,
Minden páholynyitogató.

Fiákeres és ószeres
Reámborulnak: ó, szeress!

És jön emez, és jön amaz,
És jön háromszor ugyanaz.

S jönnek tizezren.
S ájultan fekszem.

S tolongnak vadul
Az ágyam körül,
S direkt mind az én
Újévemnek örül.

Nyüzsögnek zsúfolt rendben
A széken, asztalon, kredencen
És a sézlongon.

És keresztül a sok tolongón
Hozzám jutni alig tuda
A guta.

1913.

*


A barátság jele

Amikor olyan közel állnak egymáshoz,

Hogy egy levegőt szívjanak – pl. arabok

(lélekcsere – a másik lélegzetéből szívni)

*


Csók, mint lélekcsere

Testvéri csók – szerelmes csók

A szovjetek – Brezsnyev szájcsókja

A legkívánatosabb – a leggusztustalanabb

*


Madár,

mint lélekmetafora

Gerlepár turbékolása

Héjanász az avaron

Rab madár a kalitkában

Börtönéből szabadult sas lélek

Székely kapu – a lélek galambdúca   

*


Postagalamb jelkép

Légből kapott üzenet

*


Tavaszi szél vizet áraszt,

Virágom, virágom,

Minden madár társat választ,

Virágom, virágom…

(levegő – föld – víz – madár/lélekképek)

*


Hideg szél fújdogál,

jaj de nagyon fázik,

A kisded Jézuska értünk imádkozik

*


Mi szél hozott?

Szél hozott, szél visz el…

Szélcsend vagy vihar a tengeren - vitorlások

*

Hidegen fújnak a szelek,

azok nem jót jelentenek…

*


Ady Endre

AZ ÉRTŐL AZ OCEÁNIG

Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,
Pocsolyás víz, sás, káka lakják.
De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna
Oceánig hordják a habját.

S ha rám dől a szittya magasság,
Ha száz átok fogja a vérem,
Ha gátat túr föl ezer vakond,
Az Oceánt mégis elérem.

Akarom, mert ez bús merészség,
Akarom, mert világ csodája:
Valaki az Értől indul el
S befut a szent, nagy Oceánba.

*


Pipafüst

Kupaktanács

Közös indián békepipa

Ilyet még nem pipáltam

(A három kívánság című erotikus mese….!)

*


Az első éjszaka joga

Az Úr pallosjoga és fallosz-joga

*


Állami iskola

Lefelé nivellálódás

A középszer csendes, de kitartó terrorja

*


A szélhámos és a balek

Az egyik ügyesen és drágán árulja,

a másik megveszi Napóleon gyerekkori koponyáját

*


Idegenkezűség a magyar népirtásban

*


„A totalitárius hatalom

nemcsak

a cselekvés képességétől fosztja meg az embert,

éppen ellenkezőleg:

kérlelhetetlen következetességgel

tettestárssá teszi

a hatalom minden akciójában és bűntettében is,

mintha egyetlen személlyé olvasztaná

az egyedek sokaságát.“

Hannah Arendt

*


Beláthatatlan következmények

Mit takarhat ez a homályos-baljós kifejezés?

Például olyasmit, hogy ha nincs – jó – védekezés,

És szexuális kapcsolatot létesítesz egy nővel,

És megfogan, s megszületik egy nem kívánt gyermek,

Aki után évekig fizetheted a sok gyerektartást,

Ami miatt az amúgy jól működő házasságod felbomlik,

Ami miatt akár az utcára is kerülhetsz, hajléktalanként,

Két szék között a pad alatt – esetleg télen a kínpadon…

*


"Nagyság és szerencse:

két egészen különböző dolog,

s mégis a sokaság e kettőt rendszerint összetéveszti."

Kölcsey Ferenc (1790-1838)

*


Szükséges és elégséges feltétel

Nemi vágy, libidó – potencia – nemi izgalom

Merevedés – nemi aktus – magömlés – fogamzás

(a szerelem nem nélkülözhetetlen a megtermékenyítéshez)

*


Outsider

Nem ismerve a helyi szokásokat,

Olyan gesztussal próbálsz a nőknek bókolni,

Ami ott és akkor a legnagyobb sértésnek számít…

*


Bók

Amikor már nem mersz „szépet tenni” kolleganődnek,

Mert reális a veszély, hogy feljelent szexuális zaklatásért…

*


Az emancipáció

megváltoztatta a férfiak és a nők közötti érintkezési formákat.

A „Németország Illemtan-akadémia” elnöke azt nyilatkozta,

hogy a nőkkel szembeni régi gavallér-szabályok,

mint például a szék megigazítása vagy a kabát lesegítése,

már csak nagyon korlátozottan vannak érvényben.

A munkahelyeken kizárólag a hierarchia számít,

a „Ladys first” már nem.

Itt már az is előfordul,

hogy a nők nyitják ki az ajtót a férfiaknak,

és a liftnél előre engedik őket.

*


Otthontalanság

A lakás mindig legyen tip-top

Mert „bármikor jöhet valaki”, s akkor szégyellnéd magad!

S egy alapos takarításnak, rendrakásnak soha sincsen vége?

*


A pedáns asszony

http://www.youtube.com/watch?v=dZxyECRB5jY

*


Az egyik kezével ad, a másikkal visszavesz

Tényleg nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal kéz?

*


A magyarság nem kalapdísz,

hanem a szíve mélyében viseli a magyar,

mint tenger csigája a gyöngyét.

A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk,

hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek,

amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak.
Gárdonyi Géza 

*


A haza végzet,

nem pedig trükk és mutatványszám. 
S a hazafiasság a legszemérmesebb magatartás,

olyasféle kötés és parancs,

melynek mutogatásával nem szabad tapsokat aratni. 
De hányan és milyen lehetetlen alkalmak ürügyén

élnek ebből a trükkösített, fröccsös hazafiasságból –

élnek és éltek,

mert ez a legbiztosabb mutatványszám mindenféle pódiumon.
Márai Sándor

*


Kabátlopási ügybe keveredtél

Hogy a tiéd lopták, vagy te loptál, ez már mindegy…

*


Hasonlat léthelyzetemre

Mintha egy akasztófa alatt állnék,

A hóhér már az utolsó simításokat végzi,

Amikor befut a futár kegyelmi kérvényem válaszával

*


- Tudsz perzsául?

- Nem!

- És ha megfizetlek?

(Aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul)

*


A félő félember

„Az aggodalom olyan,

mint ha előre fizetnél kamatot

egy még le sem járt tartozásra.”

A legtöbb esetben pedig

a megfizetés soha nem is válik esedékessé. 

Gondold végig:

amikor aggódsz, 

92% esély van arra, hogy olyan adósságért 

(képzelt dologért) 

fizetsz kamatot,

ami nem is a te tartozásod, 

ráadásul az egészséged kárára.  

Hát nem ostobaság ez?

Vegyük például a repüléstől való félelmet:

tizenkilencezer évig minden nap repülnöd kellene,

hogy elérd a repülőgép-szerencsétlenség valószínűségét.

Mégis a hat legfélelmetesebb halálok közül ez az egyik.

Bob Gass

*


Abcúg!
Ennél pestiesebb magyar szó alig akad szótárunkban.

Az igazi magyarok azt mondják: vesszen!

Szószéken állóra: co le! co ki! 
A co ősi szavunk. Még keletről hoztuk: hajszoló szó.

Nótákban is benne van még: Co fel sárga lovam!

Gárdonyi Géza 

*


Rendelt idő

A fekete retek
Reggel étek - Délben méreg - Este orvosság

*


Nincs annyi sötétség a világon,

hogy akár csak egyetlen kicsi gyertya fényét kioltsa!
Robert Alden (amerikai író, teológus)

*


A saját fészkedbe piszkítasz?

Kakukktojást költesz ki, kukukk fiókát táplálsz

(akik kitúrják, kilökik saját utódaidat a fészkedből)

*


Amikor a békát lassan, fokozatosan főzik,

S ő már csak akkor kapna észbe, mikor vége…

*


J

Életpálya modell...
Hoffmann Rózsa elmegy a fodrászhoz.

Amikor belép, a fodrász felkiált:

- Jó napot kívánok, drága államtitkár asszony!!!

- Milyen frizurát parancsol?
- Hát maga ismer engem?
- Persze. Tudja, én azelőtt tanár voltam,

de kevés volt a fizetés, nem tudtam eltartani a családot,

így hát elszegődtem fodrásznak.
Kész a frizura, az államtitkár megy haza taxival,

ahogy beszáll, a taxis így szól hozzá:
- Jó napot kívánok, drága államtitkár asszony! Hová lesz a fuvar?
- Hát maga is ismer engem?
- Persze. Tudja, én azelőtt tanár voltam,

de kevés volt a fizetés, nem tudtam eltartani a családot,

így hát elszegődtem taxisnak.
Hazaérnek, kiszáll a taxiból, odamegy hozzá egy rongyos koldus:
- Jajj, aranyos drága államtitkár asszony!

Adjon egy pár forintot, otthon éhen hal az asszony, meg a gyerekek.
- Ember, csak azt ne mondja, hogy maga is tanár volt!
- Jajj, dehogy, drága államtitkár asszony!

Én még mindig tanár vagyok, csak most lyukasórám van...

*


J

Sikertelen randik rövid indoklásai

/Ó, az a magyar nyelv..!/

A tűzoltó: Nem éreztem a tüzet
A vegyész: Hiányzott a kémia.
A focista: Nem passzoltunk egymáshoz.
A hegesztő: Nem volt meg a szikra.
A kórboncnok: Élőben egészen más.
A matematikus: Nem jött be a számításom.
Az ügyvéd: Nem az esetem.
A táncos: Valahogy nem fogott meg.
A liftkezelő: Nem voltunk egy szinten.
A nőgyógyász: Olyan ürességet éreztem.
A vak: Nem egyezett a látásmódunk.
A festő: Nem festettünk jól együtt.
A WC-s néni: Szar volt!
A cukrász: Nem volt elég édes.
A hadvezér: Nem tudtam meghódítani.
Az autó versenyző: Váltanom kellett.
A horgász: Nem kapta be a kukacot.
Az orvos: Nem hozott lázba.
Az informatikus: Nem volt kompatibilis.
A jós: Nem volt közös jövőnk.
A tanár: Nem tudtam meghúzni.
A terrorista: Nem ejtett rabul.
A rádiós: Nem voltunk egy hullámhosszon.
A bűvész: Nem varázsolt el.
A hulla: Nem dobogtatta meg a szívem.
Stohl: Ütközött a véleményünk.
A bokszoló: Nem voltunk egy súlycsoport.
A vízvezeték szerelő: Nem volt elég nedves.
Pókember: Nem sikerült behálóznia.
A terminátor: Nem olvadtam el tőle.
A zenész: Nem tudtam ráhangolódni.
Az időjós: Nem volt felhőtlen a kapcsolat.
A kukás: Szemét volt.
A pék: Ebbõl nem sült ki semmi jó.
A tolvaj: Nem lopta be magát a szívembe .
Jézus: Más vizeken jártunk.
A hajós: Rossz helyen kötöttem ki.
A mezőgazdász: Nem aratott nálam sikert.
A bíró: Elítéltem a külseje miatt.
A postás: Próbálkoztam, de feladtam.
A vadász: Bakot lőttem vele.
A hegymászó: Nem juttatott el a csúcsra.
A színész: Csak megjátszotta magát.
A pilóta: Nem repített a magasba.
A rekorder: Nem tudtam megdönteni.
A rendőr: Nem volt lebilincselő.
A csúszdamester: Kicsúszott a kezeim közül.

*


Szabó Dezső

Este felé

Ó, hagyjatok, hogy legyek én csak gyermek, 
Kinek élet: föld, fa, fű, virág.

Akinek mesekönyv a nagy világ,

Akit nem űz sem gyűlölet, sem érdek, 
Akinek a dolgok és titkok beszélnek, 
Aki nem ás sem fedezéket, sem vermet.


Tudom: nagyon sokáig tévelyegtem: 
Berontva millióknak életébe, 
Akartam lenni akarat, hit, béke, 
S formálni a végzetes emberarcot. 
Fizettem érte irtózatos sarcot.

Tán a felejtést mégis megérdemlem. 

Nem mozdított hatalom s szerzés vágya,

Csak szánalma az örök szenvedésnek, 
Jajgatása az emberi ínségnek. 
Tévedtem, mert nagyon, nagyon szerettem.

S hogy összecsaptak a habok felettem: 
Tragédiámból nem volt senki kára. 

Most hívnak a felkéklő messziségek,

Az örök anyag ezer változása. 
A holdvilág nagy lélektágítása 
Ezernyi apró öröme a kertnek 
S a barna tűzhely, hol az élet-vertet 
Meggyógyítja hűs írjával a béke.


Nincs hely számomra az embervilágban.

A látásuk: nem a szemem látása. 
Az örökkévaló dolgok hívása 
Nem üzenet a süket emberfülnek. 
A lépteik sárba s vérbe merülnek... 
Kivel lehetnék én itt rokonságban? 


Ó, jöjj, falu, csendes otthon, mély kertem, 
Vegyetek körül nagyszemű virágok! 
Mozdulnak bennem nehéz zokogások…
Gyógyítsatok meg, mossátok meg lelkem,

Hogy a szörnyű embervadont felejtsem 
S mindent, amit hittem, szerettem, mertem.


Idővé omlik bennem már a tér 
És halk dalokká mozdulnak a dolgok. 
Ó, hagyjatok, hogy hallgassam a boldog 

Örök anyagnak tiszta muzsikáját! 
Megérdemli Ég, Föld vigasztalását, 
Ki már nem akar, nem vádol, nem kér. 

Mérhetetlen bölcső most az életem, 
Világ-Anyám ringatja énekével, 
S mint fáradt gyermek a szelíd estével: 
Elnyúlok mohón, álom-éhesen. 
Lehunyom két megijesztett szemem 
S álomba hajló szóval rebegem: 

Járjatok halkan...hagyjatok pihenni!