NAGY JENCIKLOPÉDIA

EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA III.

Szabad ötleteim jegyzéke

Boldog-boldogtalan élet-halál ABC

Bölcsen és a balgán egy jó-rossz korban

SZELLEMI HIVATÁS, POKOLJÁRÁS ÉS ÁRULÁS

A legszebb hivatás,

avagy a leghitványabb mesterség!?

Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni… 

Ki mindenki lehet mások, az emberek, az emberiség

nagy jótevője, gonosztevője - illetve áldozata, mártírja?

Egy - némileg rögtönzött, s így nyitott - áttekintő felsorolás:

1. A szülők, az óvó nénik, a tanítók, a pedagógusok
2. A vallásalapítók, a próféták, az igehirdetők
3. A papok, a prédikátorok, a lelkészek, a misszionáriusok
4. A jósok, a jövőbelátók, a váteszek, a táltosok
5. A bölcselők, a filozófusok, a teológusok, mentorok, guruk
6. A mesemondók, az énekmondók, a tréfacsinálók
7. A család-orvosok, az ápolók, a nővérek, az asszisztensek
8. A népi gyógyítók, a bűbájosok, a „boszorkányok”
9. A nótafák, a táncházasok, a tánctanárok stb.
10. A klubvezetők, a kultúrkocsmárosok
11. Az olvasókör, kulturális egylet stb. szervezők
12. A kulturális tábor- és utazásvezetők
13. A játékmesterek, az animátorok
14. A könyvkiadók, a könyvajánlók, a könyvtárosok
15. A nevelők és a nevelési tanácsadók
16. A házasságközvetítők, „kerítők” – a mediátorok
17. A pszichiáterek, a pszichológusok, a lelki vezetők
18. Az építészek, a várostervezők, a műemlékvédők
19. A régészek, a muzeológusok, a történészek
20. A nyelvtanárok, a tankönyvírók, a tanfolyamszervezők
21. Az idegenvezetők, a program- és rendezvényszervezők,
22. A szociális munkások, a pártfogók, a gyámok, a tanácsadók
23. Az ügyvédek, az ügyészek, a bírók, az igazságügyi szakértők
24. A művészek és a kritikusok, a költők és írók, zenészek, festők
25. A dalszerzők, szövegírók, előadók, lemezkiadók
26. Rádiósok, tévések, honlapszerkesztők – cenzorok
27. A színházcsinálók és a film-gyártók, a producerek, terjesztők
28. A formatervezők, az arculattervezők, a lakberendezők
29. A reklámszakemberek és az ügynökök
30. A viccmesélők, a humoristák, a nevettetők
31. A közvélemény-kutatók, a statisztikusok
32. A divattervezők, a „szépségiparosok” stb.   
33. A feltalálók, a felfedezők, az újítók
34. Az alap- és az alkalmazott kutatást végzők
35. A társadalom- és természettudósok – matematikusok
36. Az informatikusok, a programozók – a moderátorok
37. A számítógépes játéktervezők – a játékgyártók
38. A tudományos és tudománytalan ismeretterjesztők
39. Az újságírók, a média munkatársak, a műsorkészítők
40. A hírügynökök, a hírszerzők, a híradók, a hírmagyarázók
41. A törvényhozók, a jogértelmezők, az igazságszolgáltatók
42. A diplomaták, a politikusok, a képviselők
43. Pályázat kiírók, elbírálók, alapítványi kurátorok
44. A katonatisztek, a kiképzők, a tábornokok
45. A pénzemberek, az intézményvezetők, az igazgatók
46. A szponzorok, a producerek és a mecénások
47. A tőkések, a tulajdonosok, a munkaadók és a PR-juk
48. A kiválasztott szent emberek, a karizmatikus vezetők
49. Stb. stb. stb. 

Néhány ismertebb, illetve általam is ajánlott

rövidebb terjedelmű, de ezért is igen velős szépirodalom:

Petőfi Sándor: Az apostol - Babits Mihály: Jónás könyve - Arany János: Walesi bárdok- Platon: Szókratész védőbeszéde - Karinthy Frigyes: A cirkusz - Arany László: A délibábok hőse stb. stb.

A témához kapcsolódó rövidebb verseket majd a kifejtő részben idézem meg...

Négy nagy csoportba fogom gyűjteni

a témhához kapcsolódó ötleteket, gondolatokat:

I. SZELLEMI HIVATÁS -

a lehetséges értelmiségi szerepek, feladatok és pályák jelentősége, szépsége, ars poeticája, szabadsága és felelőssége stb. stb.

II. POKOLJÁRÓ DUDÁS -

a szellemi, segítő pályákon lehetséges vesszőfutások  - e pályák különleges és nagy veszélyei, buktatói, nehézségei, áldozatai stb. stb.

III. ÍRÁSTUDÓK ÁRULÁSA -

ez az alcím önmagáért beszél - akik a legtöbbet használhatnának, azok árthatnak a legtöbbet is embertársaiknak (mint a patikus, akik nem gyógyszert, de mérget kever)

IV. VEGYES -

ide a "mind egy" jelige alatt ömlesztve sorjáznak a lényegretörő és feltehetően továggndolkodás beindító mondatok...

Arany János

RENDÜLETLENÜL

Hallottad a szót: „rendületlenül -”
Midőn fölzengi myriád ajak
S a millió szív egy dalon hevül,
Egy lángviharban összecsapzanak?...
Oh, értsd is a szót és könnyelmü szájon
Merő szokássá szent imád ne váljon!

Sokban hívságos elme kérkedik,
Irányt még jóra, szépre is az ád;
Nem mondom: a hont ők nem szeretik;
De jobban a tapsot, mint a hazát...
Oh, értsd meg a szót és hiú dagályon
Olcsó malaszttá szent imád ne váljon!

Fényt űz csinált érzelmivel nem egy,
Kinek világát csak divat teszi:
Őnála köntös, eb, ló egyremegy,
S a hon szerelmén a hölgyét veszi...
Oh, értsd meg a szót s függve női bájon,
Külcsillogássá szent imád ne váljon!

Van - fájdalom! - kinek cégér hona.
Hah! tőzsér, alkusz és galambkufár:
Ki innen! e hely az Úr temploma:
Rátok az ostor pattogása vár!...
Oh, értsd meg a szót: kincs, arany kináljon:
Nyerészkedéssé szent imád ne váljon!

Szeretni a hont gyakran oly nehéz: -
Ha bűnbélyeg sötétül homlokán,
Gyarló erényünk öntagadni kész,
Mint Péter a rettentő éjtszakán.
Oh, értsd meg a szót: fényben, vagy homályon -
De kishitűvé szent imád ne váljon!

Szeretni a hont - ah! még nehezebb,
Midőn az ár nő, ostromol, ragad...
És - kebleden be-vérző honfiseb -
Bújsz a tömegben, átkos egymagad.
Oh, értsd meg a szót s győzve a ragályon
Káromkodássá szent imád ne váljon!

Hallottad a szót: „rendületlenül?”
Ábránd, hiúság, múló kegy, javak, -
Lenn a sikamló tér, nyomás felül,
Vész és gyalázat el ne rántsanak.
Oh, értsd meg a szót: árban és apályon
- Szirt a habok közt - hűséged megálljon!

(1860.)