Révay József
Százarcú ókor

TARTALOM, UTÓSZÓ 


Tartalom 

I. ISTENEK

KRÉTA, A BIKAISTEN SZIGETE
Istenek nyomában
Mínósz, Európé fia és Európa apja
"La Parisienne" - "A Párizsi Hölgy"
Hic habitat Minotaurus
A szárnyas ember legendája
Új idők dala

A NAPISTEN NÉPE
Asztüagész álma
A nyúl meg a sarló
Politikai lakoma
Királyi nép
Toműrisz és a halál

SZKÍTÁK, GÖRÖGÖK, MAGYAROK
A mesés hüperboreoszok
Négyszögarcú vadak
A két Szkítia
Az ifjú Anakharszisz
Vérszerződés
Megelőzték Kutuzovot

APOLLÓN FEKETE ORSZÁGA
Apollón szerelme
Barce, a fekete város
Arae Philaenorum - A Philaenusok oltára
Bereniké hozománya
Apión végrendelete
Marcius Turbo mészárlása
Városok és emberek

EGYIPTOM TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA
Egy ókori Bernadotte
Popilius Laenas pálcája
Rabirius és "a fuvolás"
Kleopátra, a démon
Politika és elégia

ÖRÖK BÁNATOK
Az ókori Sasfiók
Népszámlálás Arszinoéban
Thaisz és Íszisz könnyei
Theszaisz, a sztár


II. HŐSÖK

A KARTHÁGÓI BÉKESZERZŐDÉS
Partraszállás Afrikában
A fekete Venus
Ki volt a támadó?
Egy ókori béketárgyalás
Égnek a hajók
Hannibál nevet

AZ IGAZI SPARTACUS
Eunus, a varázsló
Az árulás
Spartacus, a gladiátor
Győzelmi mámor
A mutinai fordulat
A vég kezdete
A történelmi cél
A romantika

CICERO A FORRADALOMBAN

VÉRZŐ GALLIA
Gallia, Erisz almája
Róma kardja
A győzhetetlen Ariovistus
Vercingetorix díszben

ŐRÜLT A TRÓNON
Tiberius gyűrűje
Lefejezett istenek
Vér és arany
Chaerea tribunus

NERO KIRÁLYT KORONÁZ
Tigranes fészkelődik
Vologases visszaüt
Tigranes hoppon marad
Zenobia: a szerelem
Eriza: a zálog
Csodákat lát a Via Egnatia
Róma mámorban



III. VÁROSOK

RÓMA KIKÖTŐJE: OSTIA
Aurea
Négyemeletes bérházak
Ostia szíve
Az Epagathus-cég
Az athéni Kriton

AQUINCUM, A VÉGVÁR
Castricius Victor közkatona
Pacatus, a műhelytulajdonos
Aelia Sabina, a művésznő

SOPIANAE, A VIRÁGOSKERT
Suppianus, az ős
Pannónia virágoskertje
Ókori ismerőseink
Rómaiság és kereszténység

PANNÓNIA TENGERE
A kincses Valcum
Római pince
Aranyhegy

DÁCIA ARANYORSZÁG
Nos, mit hallottál a dákokról?
Dekebal, a dákok hőse
A sas visszarepül
Aranyország
Mennyibe kerül egy rabszolgalány?
Licinius Mucianus tábornok, Dácia hőse

KIRÁLYI VÁR
Dácia kapuja
Királyi vár
A dáciai határsánc
Dekebal kincsei
Kövek temetője
A feliratok
Róma fellegvára


IV. TENGEREK

A BAEDEKER KÉTEZER-ÖTSZÁZ ÉVE
Görög és kínai útikönyvek
Ezüstpoharak
Jeruzsálem és Trója
Legenda és valóság


AZ ARANYGYAPJÚ
Az aranygyapjú
Az átkozott arany
A világjáró Odüsszeusz
Mondák és hajóskönyvek

KOLUMBUS ŐSEI
Ötventonnás óceánjárók
Az istenek tüzes szekere
Három vadnő
A Nagy Sándor-romantika
Pütheasz, az ókor Kolumbusa

A BIRODALOM VÉRKERINGÉSE
Állami posta
Fényűző utazások
Vámosok és rablók
Filozófusok és kereskedők

MARE NOSTRUM
Navigare necesse est
Róma és a tenger
Ceterum censeo
Mare Nostrum

KÍNAI SELYEM RÓMÁBAN
Kalandozás az ókori térképen
A selyem varázsa
Isidorus Baedekere
Maes Titianus selyemkereskedő
Kan-Ying követ úr Tacsinban


V. HÉTKÖZNAPOK

A KÉTEZER ÉVES ÜVEGMADÁR
A fáraó névjegye
Üvegablakok és aranypoharak
Nero monoklija
A törhetetlen üveg

AZ ÓKOR EDISONJA
Robotemberek
A szenteltvíz-automata
A taxaméter őse
Az automata színház
A gazai csodaóra


HÍRVERÉS, ÜZLET ÉS POLITIKA
Traianus vásárcsarnoka
Mercurius rabszolgái
Utcai árusok
Áruházak és bankárok
Lakás, halmártás, kocsmák
Humor

A VILÁG LEGRÉGIBB NAPILAPJA
A római hírlap
Az eltűnt Acta
Az első riporter
Négyszázhatvan évfolyam

MILLIÓK ÉS MILLIOMOSOK
A megtollasodott rabszolga
Pénz és politika
Uzsorások és hadiszállítók
A szenátori vagyon
A természet varázsa
Gyógyfürdők
Nyaralóhelyek
Villák gyöngysora
Baiae, a világfürdő
Orvosok, színészek, versenykocsisok
Császári vagyonok
Az üvegházi szőlő

DIOCLETIANUS ÁRJEGYZÉKE
Halál az árdrágítókra!
Ókori infláció
Az ezredes úr fizetése
A birkanyíró és az ügyvéd
Az uborkától a bíborköpenyig


VI. CSILLAGOK

AZ ARANYHAJÚ BERENIKÉ
Két fanyar úr
Egy vidéki fiatalember
A tündöklő Lesbia
Az aranyhaj legendája
A vers varázsa

FLAVIUS JOSEPHUS A ZSIDÓ LIVIUS
Jeruzsálem és Róma
A kétarcú ember
Vallomások
Biblia, történelem, politika
Művészet és igazság
Josephus és az utókor

SZÍNHÁZ ÉS BALETT
Új műfajok
Egy ókori balett
Ókori jazz-band

SZÍNPADI CSILLAGOK
Roscius a nagy komédiás
Pompeji csillaga
Róma szépsége

A KÖLTŐ FELTÁMADÁSA
A néma koporsó
A vallomás
Viaskodás az éjszakában
A csoda
Quintus Aelius Apollonius

BÖLCSESSÉG CSILLAGA
Egy ókori akadémia
Tudósok és rajongók
Egyház és tudomány
Tonzurás vérebek
Halál és megdicsőülés


KIS LEXIKON
Ptolemaioszok
Római császárok


UTÓSZÓ 



Utószó 

Tőlünk, mai emberektől nagyon messze van az ókori világ élete, amelyről ez a könyv szól. Alig több mint száz éve zajlott le a szabadságharc; közvetlen múltunkhoz tartozik, emléke ma is eleven, de már nem mesélnek róla élő tanúk, s ez már meghúzza a végleges választóvonalat a jelen és a történeti múlt között. Több mint ezer éve telepedett le a magyar nép mai hazájában, s ez az esemény szinte megfoghatatlanul messze van a legtöbb ember számára.

Hát még az a majdnem kétezer évvel ezelőtti kor, amelyben a rómaiak éltek hazánk területén, amikor az aquincumi romok még virágzó város házai voltak, amikor még éltek azok az emberek, akiknek sírköveit most a múzeum falai mellett szemlélhetjük!

S a rómaiak csak a befejező szakaszát jelentik az ókor történetének. Mögöttük a múltban ott vannak a görögség századai; s az olvasók gyakran meglepődnek azon, hogy a görög irodalom első nagy alkotásait, Homérosz jó két és fél évezredes eposzait úgy olvashatják, akár egy mai szerző műveit. És milyen fiatal mindez a négy-ötezer éves múltra visszanyúló egyiptomi és mezopotámiai történelemhez mérve! Végtelen távolságnak érezheti ezeket az évezredeket az az ember, aki ritkán tekint ki saját korának határai közül. 

[...]

Véget értek az ókor évszázadai - fényük, ragyogásuk, százarcú életük visszavonhatatlanul eltűnt a múltban. A következő, szegényesebb, barbárabb évszázadok, sőt általában az egész középkor látszólag visszaesést, hanyatlást jelentenek a csodálatos antik kultúrához képest. Igaz ugyan, hogy a középkor első századai valóban visszaesést jelentenek -, de a nagy, történeti méretű átalakulásoknak, egy új világ születésének mindig megvannak a maga elkerülhetetlen megrázkódtatásai. A hanyatlás egyébként is csak átmeneti és viszonylagos volt; s a középkori fejlődés, ha kezdetben szerényebb eredményeket produkált is, és sok tekintetben idegenebb tőlünk, mint az antik kor szabadabb, reálisabb szelleme, mégis szélesebb alapokat teremtett az emberiség további haladása számára, amely a feudális világon keresztül a modern Európáig vezetett. És az ókori kultúra kincsei sem vesztek el véglegesen: sok író és más művész alkotása fennmaradt. Ha keveset tanulmányozták is őket az egész középkoron át, a reneszánszban eljött felfedezésük ideje, s ismét belekapcsolódhattak az európai műveltség élő áramába.

Sarkady János

http://mek.oszk.hu/01000/01057/#