Payday Loans

Keresés

A legújabb

Tóvölgyi Titusz: Van-e más világ? (A szellemek országából) PDF Nyomtatás E-mail
Boldog-boldogtalan emberek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóvölgyi Titusz
Született Schaffner Titusz Gyula
1838. április 12.[1]
Eger
Elhunyt 1918. február 15. (79 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Térey Antónia
Gyermekei Tóvölgyi Elemér
Foglalkozása író
Sírhelye Fiumei úti sírkert (34. parcella, 3. sor, 14. sír)[3]

Tóvölgyi Titusz, születési nevén Schaffner Titusz Gyula (Eger, 1838. április 12. – Budapest, 1918. február 15.)[4] hírlapíró, később földbirtokos.

Élete

Schaffner János ügyvéd és Stix Romána fiaként született.[5] A gimnáziumot Egerben végezte. 1855–1856-ban Lipcse mellett a lütschenaui gazdasági intézetben tanult; 1858–1859-ben a budapesti állatorvosi intézetet látogatta; azonban utóbb egészen az irodalomnak szentelte idejét. Később megnősült és birtokán, az Alföldön gazdálkodott. Az ország elsőrangú spiritisztájaként is ismerték.

Sírja a Fiumei úti sírkertben található.

Családja

Második felesége dapsai Dapsy Vilma volt. Gyermekük: Tóvölgyi Elemér Dániel (1872–1943) orvos, egyetemi magántanár.

Művei

Arany János Koszorújában 1865-ben kezdte a beszély-irodalmat művelni; azután több száz beszélyt és vezércikket írt a lapokba; a Képes Világban (1870. A bujdosók, regény); az Egyetértésben (1884. II. A mai világból, regény). Szerkesztette az Auróra Album-naptárt magyar hölgyek számára. Pest, 1868; Eladó leányok Naptárát. Uo. 1872-re; a Népzászlóját, a Magyar Hirlapot és az Égi Világosság című spiritiszta lapot.

Önállóan a következő művei jelentek meg:

  • 1. Bach-korszak. Siralmas história. Pest, 1868
  • 2. Az anyák bűne. Regény. Pest, 1868. Négy kötet
  • 3. Nem kell a frakk! És miért nem? Pest, 1868
  • 4. Mit kell tennünk? Vagy a zsidóság hazafisága és az aristocratia németesítő befolyása Magyarországban. Pest, 1871
  • 5. Az ezüst vitéz. Regény a tatár pusztítás idejéből. Pest, 1871. Négy kötet
  • 6. A magyar forradalom és önvédelmi harcz története 1848–49. Regényes leírásokkal a népnek. 32 képpel. Pest, 1871
  • 7. Beszélyek. Pest, 1867. (2. kiadás. «Tavaszi levelek» cz. Pest, 1872)
  • 8. Imádságok és ájtatos énekek a választásokra. Pest, 1872
  • 9. Szivek világa. Beszélyek. Pest, 1872. Két kötet
  • 10. A honárulók. Regény. Pest, 1872. Három kötet
  • 11. A becsületes emberekhez szólok! Pest, 1872
  • 12. Egy fejkötő miatt. Regény. Pest, 1872
  • 13. A rónák vésze. Vázlatok a betyár életből. Pest, 1873. Két kötet
  • 14. A magyar ellenzék véres küzdelme 1872-ben, vagyis: gyásznapok a magyar nemzet életéből. Pest, 1873. Két kötet
  • 15. A függetlenségi párthoz! Mindnyájunk érdekében. Budapest, 1876
  • 16. Válasz a válaszra Horváth Mihálynak. Budapest, ...
  • 17. A kit nem akarnak befogadni. Regény. Budapest, 1887. Két kötet. (Különny. a Nemzet 1886. évf.-ból)
  • 18. Az új világ. Regény a szoczializmus és communizmus társadalmából. Budapest, 1888. Két kötet. (Ism. Egyetértés 112. sz.)
  • 19. A lélek mint egyén. Budapest, 1897. (Különny. a Székely Nemzetből)
  • 20. Van-e más világ? A szellemek országából. Budapest, 1898. (2. kiadás. Budapest, 1900)
  • 21. Spiritiszta vagy a szellemek naptára. 1900. évre. Budapest, 1900
  • 22. Egy új reformácio küszöbén. Vagyis a XX. század, mint a római katholikus anyaszentegyház életének utolsó évszázada. A közerkölcsiség és a spiritizmus moráljának szempontjából. Budapest, 1900. (Ism. Prot. Szemle)
  • 23. A mindenség földtani és leszármazási művelődésének története. Az egész művelt világon ismert «Szellem, erő, anyag» és annak magyarázata. Mediumilag írta Adelma. Budapest, 1903. Három kötet
  • 24. Az istenített emberek és jótékony szemfényvésztők. Budapest, 1907
  • Krisztus urunk második eljövetele és az utolsó ítélet vagyis: E világ vége Jézus Krisztus immár beteljesedett és még beteljesedésre váró jövendölései nyomán; Merkantil Ny., Bp., 1911

Jegyzetek

Források

  • Hölgyfutár 1864. II. 31. sz.
  • Reform 1872. 84. sz.
  • Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II.
  • Petrik Könyvészete
  • Kiszlingstein Könyvészete
  • Petrik, M. Könyvészet 1886–1900
  • Pallas Nagy Lexikona XVIII. 720. és II. Pótkötet 1904. 746. l.
  • Magyarország Vármegyéi. Heves vármegye. Bpest, év n.
  • Magyar Könyvészet 1903
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.[1]
*



Print Friendly, PDF & Email

Tóvölgyi Schaffner Titusz Gyula (1838-1918)

Az Égi Világosság című folyóirat szerkesztője 1899-1906 között

Kiegyensúlyozott és biztos polgári alapokon nyugvó életet biztosított részére a sors. Schaffner Titusz néven látta meg a napvilágot 1838 április 12-én, Egerben. Ott végezte a középiskoláit is, majd a Lipcse melletti lütschenaui gazdasági főiskolát hallgatta. Földbirtokai miatt végzett gazdasági tanulmányokat; 1858-1859-ben pedig a budapesti állatorvosi főiskolát is elvégezte. A gazdálkodástól azonban mégis elhódította az irodalom és az újságírás; lassankint teljesen ezeknek szentelte minden idejét. Feleségével együtt alföldi birtokára húzódott vissza, de azért figyelemmel kisérte a magyar szellemi élet minden frontját. És közben ontotta a könyveket. Mégis, amikor 1918-ban lehunyta a szemét, már a nevét sem igen ismerték az emberek.

Tóvölgyi az első magyar spiritiszta író

Kiemelendő Tóvölgyi spiritiszta munkássága, amelyben úttörő volt Magyarországon. Nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki ebben az irányban is (A lélek mint egyén; Spiritiszta, vagy a szellemek naptára; Egy új reformáció küszöbén; A mindenség földtani és leszármazási művelődésének természete; Az istenített emberek és a jótékony szemfényvesztők) és mellette ő szerkesztette az első magyar spiritiszta folyóiratot »Égi világosság«, címen. (Ez annyiban igaz, hogy részt vett az alapításban, és szerkesztője volt az újságnak 1899-1906 között – a közreadó szerkesztő)
Ha valaha megírják a magyar spiritizmus történetét (e mozgalom most 70 éves), bizonyosan kiemelik majd Tóvölgyi úttörő munkásságát. A spiritizmusban új reformációt látott, amelynek az a feladata, hogy Krisztus tanait hirdesse, amelyek az idők folyamán elmosódtak az emberekben. Ádáz harcot hirdetett a katolikus Egyház ellen, mert az elítélte a spiritizmus egyedül üdvözítő voltát s ebből a célból minden eszközt felhasznált. Tóvölgyi szerint a spiritizmus nélkül nem fog senki üdvözülni s a világosság nem volt, hanem lesz. Az Egyház fél a spiritizmustól — hirdette —, mert az idők folyamán már nagyon eltért Krisztus tanaitól. Az antispiritizmus alaptalanságát bizonyítja az is. hogy a túlvilági szellemek létezését egy vallás sem vonhatja kétségbe, hiszen minden vallás azon alapszik. »A spiritízmusnak az Egyház által feltüntetett ördögei angyalok, azok az angyalok pedig, akik az Egyházat Krisztus tanaitól elvezették, ördögök.. Tóvölgyi véleménye szerint az Egyház nem Krisztus, hanem a pogányság nyomdokaiban jár. A spiritizmus bibliájaként báró Vay Adelma Szellem, erő, anyag’« c. művét jelöli meg. »Ez a könyv Krisztus tanának a bázisa. Krisztus tana és ez a könyv egymást kiegészítik«.

Így írt róla Galambos Gruber Ferenc halála után 20 évvel 1938-ban, kiemelve, hogy ő volt az első magyar spiritiszta író.

 

 

Tóvölgyi (Schaffner) Titusz Gyula (1838. április 12., Eger – 1918. február 15., Budapest) – író, újságíró, politikus. A középiskolát Egerben végezte, azután Pesten tanult az Állatorvosi Főiskolán és Lütschenauban a gazdasági főiskolán. 1865-től foglalkozott irodalommal, ekkor változtatta meg nevét Schaffnerről Tóvölgyire. Szerkesztője volt a Szabadsajtó c. baloldali folyóiratnak, majd élete második felében az Égi világosság c. spiritiszta orgánumnak. – Első novellái Arany János Koszorújában jelentek meg. Pályájára a baloldaliság jellemző, élete utolsó szakaszában fordult a spiritizmus felé. – Sok regényt és novellát írt, de csupán egy sci-fi regénye van: Az új világ – Regény a szocializmus és kommunizmus társadalmából (1888). Műfaját tekintve az irányregényhez áll közel, az alcímből is láthatjuk, az eszményi kommunizmus ideologikus világába kalauzol minket a 2300-ban Budapesten játszódó regény. A bevezetésben leírja az író, hogy hogyan képzeli el a kommunizmus és a szocializmus társadalmát, és miben különbözik a régi és az új világ. A regénynek cselekménye főként arra szolgál, hogy az író bemutathassa az új világ utópisztikus társadalmát. Így sor kerül az összes olyan intézményre, amelyek fontosak egy ember vagy egy állam életében: család (házasság, gyermeknevelés), munka (iskoláztatás, foglalkozás), rendőrség, katonaság, börtön, parlament. Az új világban mindenki boldog, nincs zsarnokság, nincs erkölcstelenség, nincs nyomor és nincs igazságtalanság, az egyetlen megoldatlan egyenlőtlenség a szépek és csúnyák ellentéte, de a regény végére ez is orvoslást talál.

Bibliográfia: Az új világ, Budapest, 1888.

Tóvölgyi Titusz könyvei

 

  • A lélek mint egyén. Budapest, 1897. (Különny. a Székely Nemzetből)
  • Van-e más világ? A szellemek országából. Budapest, 1898. (2. kiadás. Budapest, 1900) – – folytatásokban a Pesti Hírlapban is megjelent
  • Spiritiszta vagy a szellemek naptára. 1900. évre. Budapest, 1900
  • Egy új reformácio küszöbén. Vagyis a XX. század, mint a római katholikus anyaszentegyház életének utolsó évszázada. A közerkölcsiség és a spiritizmus moráljának szempontjából. Budapest, 1900. (Ism. Prot. Szemle)
  • A mindenség földtani és leszármazási művelődésének története. Az egész művelt világon ismert «Szellem, erő, anyag» és annak magyarázata. Mediumilag írta Adelma. Budapest, 1903. Három kötet
  • Az istenített emberek és jótékony szemfényvesztők. Budapest, 1907
  • Krisztus urunk második eljövetele és az utolsó ítélet vagyis: E világ vége Jézus Krisztus immár beteljesedett és még beteljesedésre váró jövendölései nyomán; Merkantil Ny., Bp., 1911


*


Ki volt Tóvölgyi Titusz? (+1918) Író, ellenzéki politikus, első magyar spiritiszta író (15p). 814 views · 3 years ago Magyar Irodalom ...more ...
YouTube · Kozsdi Tamás · 2022. ápr. 9.
A könyv elérhető itt: https://shop.ksd-academy.com/tovolgyi-titusz---egy-uj-reformacio-elott KOZSDI TAMÁS KÖNYVEI ÉS MÁS ELŐADÁSOK: ...
YouTube · Kozsdi Tamás · 2025. febr. 18.
... Tóvölgyi Titusz (1838-1918), ki a maga korának meghatározó politi¬kusa és publicistája. Tőle rövid idő múltán a szerkesztői tevékenységet ...
YouTube · Evangéliumi Spiritizmus · 2025. márc. 27.
... Tóvölgyi Titusz (1838-1918), ki a maga korának meghatározó politi¬kusa és publicistája. Tőle rövid idő múltán a szerkesztői tevékenységet ...
YouTube · Evangéliumi Spiritizmus · 2024. nov. 9.
... Tóvölgyi Titusz (1838-1918), ki a maga korának meghatározó politi¬kusa és publicistája. Tőle rövid idő múltán a szerkesztői tevékenységet ...
YouTube · Evangéliumi Spiritizmus · 2024. nov. 13.