Payday Loans

Keresés

A legújabb

Szép hivatások, rút árulások és dudás pokoljárások - V. PDF Nyomtatás E-mail
Boldog-boldogtalan emberek

Fazekas Mihály (1766 - 1828)

Eugéniusz:

Szép hivatások,

rút árulások és

dudás pokoljárások - V.



Vagy a legszebb isteni-emberi hivatások, -

vagy a leghitványabb sátáni mesterségek…

Írástudók, szellemi alkotók, lelki stb. segítők,

gondviselők, vezetők dolga és erény/bűnlajstroma



Fazekas Mihály Dalszöveg: Bródy János Zene: Tolcsvay László – Lúdas Matyi –  Vinyl (LP, Album), 1984 [r10027608] | Discogs

Jót mulasztani, jót jól, jót rosszul, rosszat jól tenni:

azokról az emberekről adok itt értékelő jellemzést,

akik képességük, tudásuk, helyzetük stb. stb. folytán

az átlagosnál jóval többet használhatnak/árthatnak nekünk.

mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.



Fazekas Mihály - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események - 1. oldal

FAZEKAS MIHÁLY VERSEI


*


Az én poézisom


Lantosok-é? hegedűbe valók? vagy táragatóba?

Amiket én eddig firkálék; hogy ne hazudjak,

Nem tudom én. Aprócseprők, azt látja akárki,

És ha dorombba verik, sem szégyenlik magokat meg,

Amely verssorok egynéhány egyforma betűkön

Végződnek; hajdan azokat nevezék magyaroknak,

Már azokat ma cigány s kóldús szájába valóknak

Hirdetik. A Drómó tudná ízlésteket, édes

Lantosim! Amíg hát e per valamerre ledűlne,

Írjunk kis Múzsám pompás tógát viselendő

Verseket is, ha tudunk, de azért senkit se nevezzünk

Kóldúsnak, se cigánynak, az e'félékbe ha nem fog

Kedvet lelni, mivel zabolát nem szenved az izlés.


*


Kalendáriom magyarázatja után serkent gondolatok

Gergely pápa az időnek

Baján úgy segíthetett,

Hogy tízet egy esztendőnek

Napjából számkivetett;

Ha ez igy menne sorba,

Hány idő lenne csorba?

.

Ha éltemen végignézek,

Csak elijjedek tőle

Magam is, hogy mennyi tízek

Esnének ki belőle,

Mellyek e jó hazának

Hasznára nem valának.

.

Hanem azzal mégis végre

Magamat megnyugtatom,

Hogy a közös segítségre

Vólt mindég akaratom;

Ha mikor nem kellettem,

Én arról nem tehettem.

.

De tudtam mindég érzeni,

Hogy kellene igazán

És haszonnal segíteni

E bajban forgó hazán;

S ha többet nem tehettem,

Legalább kesergettem.

.

Használtam is, megesmérem,

Mikor hogy tőlt, ha kellett,

Buzgott is és folyt is vérem

Érdemes hazám mellett;

Hogy ennyit is tehettem,

Boldogságom érzettem.

.

Olykor, midőn a felkentek

Helikon tetejére

Zengedezni lanttal mentek

Nyelvünk dícséretére,

Én kenetlen, dudában

Dícsértem a pusztában.

.

Ha más hazánk óltárára

Ökröt vagy bakot vágott,

Áldozatul tettem arra

Én is egy-két virágot;

S hogy többet nem tehettem,

Rá csillagot festettem.

.

Többre nem is számlálhatom

Éltem arany számait,

De majd ha megtalálhatom

A nagy titok kúlcsait,

Újra nyíló életem

Hasznosabban tölthetem.

Fazekas Mihály - Diószegi Sámuel - Könyvei / Bookline


p 1

p

p „Műveltségét” inkább rossz célra, pl. lebunkózásra, kigúnyolásra használó

p

p Imád és nagyon tud/képes is mást zavarba hozni, és a zavarosban halászni

p

p Tudja, tanítja, mutatja hogyan kell az újoncot leégetni, nevetségessé tenni

p

p Négyszemközt elmondja, hogy mennyire igazad van, nyíltan elhatárolódik

p

p Szemtől szembe égig dicsér, de a hátad mögött meg csak ócsárol, piszkol

p

p Ifjúkori álmaitól egyre messzebb távolodó, arányosan egyre többet piáló…

p

p Akár rémhírt terjeszt, csakhogy középpontba kerüljön: szereplési viszketeg

p

p Illemtudó viselkedő, jó modorú, elegánsan öltöző: csak épp kitöri nyakam

p

p Kényszerből vagy tévedésből űzött hivatásának nem a mestere: hóhérja

p

p Profi zsoldos katona, aki, mint a harci kutya bárkire/bármikor ráuszítható

p

p Kivesző tájnyelvet szótárba nem gyűjtő, rendszerező, értelmező, mentő…

p

p Amputált/csonka lábbal nem sportoló bajnok: megfogyva, lélekben törve

p

p Hipnotizáló képességét vesztére cirkuszban Mario megalázásán fitogtató

p

p X

Diószegi Sámuel: Magyar Fűvész Könyv (1807) - antikvarium.hu

A krumpli


Egykor nagy fellegszakadás vólt, a zabolátlan

Szél a századokon élő fákat töveikből

Döntögeté; izmos gyökerek mormolva halomnyi

Földdel moccant fel. Szomszédjokat a belecsattant

Ég ropogó tüze pukkantotta diribre-darabra,

A rohanó zápor jéggel morzsolta törekké

A lepocsékolt szép gabonát. A krumpli is úntig

Őgyelgette büdös indáját; csak letapasztá

Őtet is a zivatar, s szétmállva fedezte be halmát. -

A vad idő elment; a rémült ember utána

Sáppadtan nézett, kóldús pálcára jutását

S éhen haldokló hív társának s gyerekének

Ínségét mélyen képzelvén. Messze határról

Eljött a takaró, de fejét csóválva tovább ment.

Egy lakos, aki csupán krumplit termeszte, mivelhogy

Földje igen szűk volt, sarjadzani látja vetését,

S a cudar inda alól kenyeret vájkála fel ősszel.

Ezt látván a több lakosok, felhagytak az áldott

Búzatenyésztéssel; s inkább sóvárganak ikrás

Krumplijokon, mintsem gondoskodnának az élet

Bő termő idején szükségre való kenyerekről. -

*

Nemzetem, így jársz majd, egy náladnál szaporább

nép, Bár sikeretlen is ő, magod a földből kiszorítja.

*


Pasquilus In Wolfgangum Ibrányi, 1815


A természet örök rendjét egy emberi végzés

Megzavará, mikor a bárány ártatlan ügyéhez

A felsőbb hatalom jussát farkasra ruházá.

E zavarást az örök végzés elnézte sokáig.

Végre elég! így szólt, s ím a természet előbbi

Rendje azonnal előállván, a vérbe feresztett

Bárány lábainál a farkas alélva rogyott le,

S bosszús élte morogva futott el az éj üregébe.

Óh magyaroknak erős, bölcs és szent Istene! Jámbor

Bárányodnak ügyét többé farkasra ne bízzad,

Sőt mindentehető karral pusztíts ki hazánkból

Minden farkasokat, hogy boldog nyájad ezentúl

A magyar Albion örvendő mezejébe legelvén,

Néked öröm-hálát zengjen s fejedelme javára

Colchisi gyapjúval, hószín hűséggel adózzon.

Fazekas Mihály – Wikipédia


p 2

p

p A szorgalmával kipótolgatná hiányzó alapadottságokat – reménytelen eset

p

p Sorozatban hazudik ugyan, de azt jól be tudja bizonyítani: ez miért rossz

p

p Ő hat, alkot és gyarapít: pl. rémhírt kiötölve, terjesztve, színezve pánikot

p

p A szemmel verve meztelenül vessző-futtatatók közé álló, sőt őket vezénylő

p

p Rossz példát mutató: élsportoló tornászból egy tornából felmentett lesz

p

p Gyerekkori dadogóból nagy színész: nem - ő nem tesz kavicsot a nyelv alá!

p

p Haza a magasban? Az általa írt verssorból köréd varázskör nem teremtődik

p

p Osztály-, iskolai/közösségi ünnepségen Petőfi verseket langyosan szavaló

p

p Az élettársa nem szellemi partner – max. csak gépírónak jó (Németh G. B.)

p

p A nem szellemi élet-társa: nem állandó kritikus, élő-ébresztő lelkiismeret

p

p A bulvár szennylapot rutinból legyártó zsurnaliszta és a reklámozó rikkancs

p

p Nem felkészült/tájékozott/figyelmes/gondos előkészítő idegenvezető

p

p Helyzet magaslatán nem álló háziasszony/gazda, vendégbarátság-szervező

p

p X

19. századi kalendáriumok

A debreceni első kalendáriomba,

melyből az időjövendölés kimaradt

Szép idő lessz-é vagy homályos hólnap?

Nem nagy országban, de csak egy megyében:

Ily kevésről is nyomosan felelni

Senkise tudna.

.

Hát az esztendő lefolyása millyen

Változásokkal fog előhaladni?

Mely'k hazug lélek meri azt előre

Sorba leírni?

.

A boszorkány, a levegői sárkány,

Tátos és tündér, kik az ostobáknak,

A setétbenn űlt babonás világban,

Bábjai vóltak,

.

Szent hevétől a szabad értelemnek

Mind elolvadtak, valamint az ablak

Zúzmarázból egy hideg éjtszakán nőtt

Cifra virági.

.

Óh, dicső nemzet! Te! ki hajdanában,

A vitéz korbann, egekig ragyogtál,

A világosság kiderült korában

Éjbe maradnál?

.

Nem! dehát tőlünk ne reménylj, ne kívánj

Sem csudát, sem hogy kikoholt időkkel

Mégse szűnjünk meg csalogatni a még

Gyenge hitűket.

.

A nap és hold s a nagy üregbe forgó

Csillagok közzűl bizonyos, hogy egy is

A teremtőtől kiszabott határát

Át nem ugordja.

.

Hogy tehát a tél, tavasz, a meleg nyár

És az ősz mely'k nap jön elő, s mikor lesz

Hóld világának bizonyos negyedként

Fogyta, telése,

.

Mint fogyatkoznak meg a hóld vagy a nap

És mikor pontban - ki lehet tanúlni

Rendes útjokból. De mivel nem értünk

Így az időhöz:

.

Végyük el használt mai jó napunknak,

Holnapunk gondját az egekre bízván,

Várjuk el vígan; de azért kezünket

Öszve ne dugjuk!

.

Társaságunknak ne legyünk heréi,

És ne kívánjuk, hogy elénkbe szórja

Nem velünk együtt keresett vagyonját

A takarékos.

.

Munka, gondosság! ezek, amik által

Várhatunk vídám napokat napunkra;

S nem szorúlunk a panaszos kenyérért

Más küszöbéhez.


*

Letölthető az egyetlen példányban fennmaradt magyar nyelvű kalendárium -  OSZK

A debreceni kalendáriom második kiadása eleibe


Lám, nem igaz, hogy ama tehetetlen gyermeki korból

Felserdült virgonc ifjú ne szeretne leszállni

Vázparipájáról, mellyen csak az ostoba dajka

Húzavonása szerént, de nem önkénnyére lovaglott.

.

Míg vad pusztákon szilajon bolygottak atyáink,

Jó lehetett nekik a tátorján s kákagyökér is;

Már ma pedig, mikor a gyomor és száj íze szelídebb,

Búzakenyér hellyett ki bolond óhajtana makkot?

.

Lépcsőn lépeget e nemesebb célokra teremtett

Állat, az oktalanok közzűl, nagy hívatalához

Illő pólca felé. Míg lelke burokba szorongott,

Holmi szerencse- s időmondók félisteni voltak.

.

A szomorú telet a tavasz elseperé, s ihol a nyár

Érleli már itt-ott jelesebb növevénnye gyümölcsét.

Szűnjetek hát, óh kertmivelők, az időre kiomlott

Értelmek gyökerét a tél babonáiba fagylalt

Jéggel rakni körűl. Zsendűl a józan okosság!

Ami csak árnyékoz, takarítgassátok előle!

Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye, Erdély.  Történelem, hagyomány, székely kultúra, természetrajz, kiállítások és  kulturális programok, turisztikai látványosságok

p 3

p

p A falu ünnepére nem a hely szelleméhez illő-méltó programokat összeállító

p

p Megrendíthető katona-tiszt a strázsán/a gárda nem hal meg, de kapitulál

p

p A nótafa, előénekes, énekkar-vezető, aki nem javasol/kezd el ismert jó dalt

p

p A maga építette híd alá nem áll, a teherbírását terheléssel nem ellenőrző

p

p A művészi fikcióban nem tanít átlátni hamis látszaton, felfogni a lényeget

p

p A felelősséget gyorsan-szakszerűen, rutinból el/áthárító „felelős” miniszter

p

p Egykori laktanyai politikai tiszt, aki mindig le van maradva több brossurával

p

p Az ezred éber elhárító tisztje - segít a sorkatona egyetemistát beszervezni

p

p A kvázi monopolhelyzetű pártlap műkritikusa dönt művek/alkotók sorsáról

p

p Ügyvédi aláírásáért kaszáló, de a lakásvételi szerződésért már nem felelő

p

p A falra pingálja, festi az ördögöt, őt is meglepi, ha az így meg is jelenik

p

p Beindítja a szülést: császármetsző - másnap indul a luxushajókázásra

p

p A döntések helyett, esetleg még utánuk is ő szeret el-elvitatkozgatni

p

p X


Egy tudós pap, aki erdőt telepített az alföldi szikesekre – 200 éve hunyt  el Tessedik Sámuel | ma7.sk

Egy gazdaságtanító könyvre


Hasznunkat szívből kívánó drága barátom!

Óh, ki ne kedvelné, hogy gazdáskodni tanítod

Édes nemzetedet? ha ki nem hagynád okosan írt

Munkádból egy fő titkát e nagy tudománynak,

Amely ebből áll, hogy tudjon az ember azokból,

Amikhez még csak nem is ért, pénzt gyűjteni, már ezt

Lám, te tudod, mégis tőlünk titkolni akarnád.

Én ugyan azt mondom, hogy nem lesz gazda azokból,

Akik megveszik illy tetemes hijjával ez írást.


*


Egy astronomiai értekezés után


Hogy forog-é főldünk? azt kérdeni már ma nem illik.

Azt inkább illik kérdeni: merre forog?

Ennekelőtte kik azt csak előre forogni gyaníták,

Most azt vallják, hogy visszafelé csavarog.

Még úgy lenne bajos, ha megállana, mégpedig éppen

Egy szemfényt vesztő éjtszaka állana meg:

Minthogy az ész vaksága pokol; s örök élte csak ott van,

Hol neki mennyei fény tiszta világa ragyog.

*

Fazekas Mihály: Esmerkedés a csillagos éggel (Főnix Téka 13.) | könyv |  bookline

Mundus vult decipi, decipiatur ergo


Hogy Megváltónk eleget tett

S itt lent mindent elvégezett;

Amit vállalt ő magára

Az emberiség javára.

.

Míg kimutatná Atyjának

Érdemét áldozatjának,

Mint jól nevelt fiaira

Ezt bízta tanítványira:

.

Ti majd széllyel oszoljatok

S minden népet tanítsatok,

Az isteni tiszteletre

És kölcsönös szeretetre;

.

De hát az ördögök feje, -

Midőn megtörvén ereje,

És minden hatalma itt fent

Örökre poklába lement. -

.

Szólgálatjában felhízott

Tanítványira mit bizott?:

A felső sor foglalatja -

Deák nyelven azt mutatja.

.

Az az, minthogy a tudatlan

Nép setétben örömest van:

Azt vakítni is örökké

Tegyék kötelességekké.

.

Hogy csak őtet s őket félje,

A tisztán nézőt gyűlölje, -

Nem kell hát sokat vizsgálni,

Igen könnyű kitalálni,

.

Kik Jézus tanítványai

És kik Belzebub szólgái,

Amazok mindent tanítnak,

Ezek meg mindent vakítnak.

Mátray Lajos: Fazekas Mihály élete és munkái (Debreczeni Ellenőr  Könyvnyomdája, 1888) - antikvarium.hu


p 4

p

p A csúcson rajongásommal zaklatlak – utána sárba taposlak, le se köplek

p

p Csodájára járnak új találmányának, a – jól fizető - kormánypárti kabarénak

p

p Miért pont Ő legyen a csendes többség/elnémított kisebbség szólóhangja?

p

p A csatában a legelőre, életveszélybe tol, győzelem után még neved is törli

p

p A csapat kapitánya - a közösség rossz szellemét élesztő, és éltető formáló

p

p A családot közelről nem ismerő orvos megelőzhet/csírában fojthat el bajt?

p

p Családi ezüst elkótyavetyélése után a hálószobatitkokból tart végkiárusítást

p

p A család életmódját-lelkületét nem/alig figyelve tervezi-építi lakóházukat

p

p A célszemély botlását, vergődését éber dögkeselyűként lesi, rögvest lecsap

p

p A bürokrácia útvesztőibe, labirintusaiba tereli, ott sorsukra hagyja ügyfeleit

p

p A bűnbakra mindig meglevő igényt helyesli, felerősíti, katalizálja, s kielégíti

p

p A közéleti szerepvállaló családja bulvársajtója szabad prédája: hajtóvadász

p

p Még a Szent Bibliából is idéz, „bizonyít be”: az égvilágon semmi nem szent

p

p X

Fazekas Mihály: Fazekas Mihály összes művei II. kötet | könyv | bookline

A megégett nagytemplom falai közt serkent gondolatok


No, megvan a kár! hajdani címerünk

És régi díszünk pernye alatt hever.

Amit tehát dicső atyáink

A veszedelmes idők s bajok közt

.

Hol életek, hol drága vagyonjaik

Feláldozásán tudtak, az ellene

Folyvást agyarkodó veszélyek

Körme alól ki-kiváltogatni,

.

Gyász omladékban hányja szemünkre, ma

A fényes úttól mennyire távozánk,

Melyen nagyérdemű atyáink

Felnyomozák vetekedve Kodrust.

.

Hív bajnokinknak mennyei lelkei

Kik Régulusnak legnehezebb nyomán

Törtettetek romolhatatlan

Vára felé az örök neveknek.

.

Bátran vivén a nyársakat, a kemény

Halálra, kedves honnyotokért, ugyan

Lássátok e szörnyű veszéllyét

Aljasodott maradékitoknak,

.

Áldott atyáink! hogyha ugyan lehet

A bóldogoknak sírni, sirassatok,

Mert vége a Palládiumnak.

Vége van! és mi, ihol la! élünk.

.

Szánjátok-e már elcsenevült fiak

Lassú veszéllyét, mert oda hajdani

Egymás eránt való szerelmünk,

Melyet örökbe ti hagytatok ránk.

.

Sem a tatárok, vagy törökök, sem a

Rossz nyíri pajkos nép riha tábora

Nem tettek ennyi kárt közöttünk,

Mint ihol a ravasz elpuhúlás.

.

A közhaszonról már nem is álmodunk,

Egymást emésztjük, s bóldog atyák! jeles

Érdemteket, hív társaiknak

Kornyadozó nyakakon tapodják

.

Némely, csak önnön hasznokat éhező

Fukar kevélyek. Mert bizony a sasok

Bagoly torongyokká fajultak.

Óh, esedezzetek istenünknél

.

Értünk, dicsőült lelkek! E hamvain

Szent templomodnak, mennyei jó Atyánk,

Im én is elbágyadva kérlek,

Halld meg uram! Könyörülj hazámon!

.

Add vissza közénk a szeretet tüzét,

Mely szíveinkből mind kialudt! vele

Hadd légyen e szent hely, midőn majd


Helyre fog állni, dicsőbb amannál.

A Nagytemplom története – Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség

*

Csokonai neve napjára

Már a tarka mezők illatos asszonya

Udvarlásra magát nem piperézheti,

Minden cifra virágit

A nap szűze leszaggatá.

.

Már a lanyha zefir, páfusi lantodon

Sem szunnyad, se cicáz, duzzog az olykori

Hamvas harmatozáson

S gubbaszkodva voná magát

.

Vénus hóna alá. A meleg estveli

Csend már a locsogó völgyre se csal, hogy ott

Nétán Lilla kerekded

Combjával leköszöntsenek

.

A sás közt susogó réti kisasszonyid.

Elment a meleges gólyasereg, s vele

Minden handarikázó

Nimfák eltakarodtanak.

.

Hagyján! a futikák menjenek, a csalárd

Pajtásság gyönyörű tűköri. Nézd drusza,

Bachus régi barátunk

Most hirdet jeles innepet.

.

Vivát! érjen azért annyi Mihály napot,

Amennyit csak akar. Jó drusza mink pedig

Amennyit lehet, és azt

Mind vígságba fecsérljük el.

*

csokonai_a_lakodalomban

Csokonai Vitéz Mihály halálára


Él-é a síron túl vagy nem az emberi lélek?

Ezt a kérdések kérdését a mi Vitézünk

Fejtegeté; de mivel nem akadt nyitjára elölről,

Túlnanról akará még megvizsgálni. Azonnal

Kettényílt az örök titok kárpitja előtte...

Ő bément s széjjelnézett. Látván a halandók

Gyenge világa elől elrejtett mennyei pompát,

Gondolatit szárnyára vevé a lelki dicsősség,

És ő még fül nem hallott szent angyali hangú

Énekek énekein kezdé dicsérni az élet

Felséges voltát, mely várja az emberi lelket.

Megtetszett kedves zengése az angyali karnak

S mennyei múzsának lelkét ottfogta. E halmot

Hamvai tisztelik, és gyönyörű munkái hazáját.

Válogatott versek (Csokonai Vitéz Mihály - Fazekas Mihály) -




Értelmiségi, avagy

az ún. szellemi elit

A hivatás magaslata

és a pokoljárás helyett

az alkalmatlan, hitvány,

áruló elit arcképcsarnoka

és a korholó számonkérése,

tükörbe néző megtérésre hívása…

A nemhogy javító-segítő,

de passzívan, sőt aktívan ártó elit?

A lelki-szellemi, segítő, társadalmi,

és gazdasági/politikai vezetők árulásai

.

Egy szellemi pálya szépségei/nehézségei, kísértései,

avagy mitől óvom a sok ifjú titánt, milyen ne legyen,

akkor se, ha másként nélkülözés, izolálás, szilencium,

Berufsverboten, sőt akár még börtön stb. is várhat rá…

.

Ahogy bölcsen mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:

legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség

Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.

Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.

.

Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,

akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb

a képessége, a lehetősége, a hatalma stb.,

hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.

.

Tanítók és nevelők, szülők és edzők,

patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,

tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,

törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.

.

Mindenki érintve érezheti magát,

hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:

ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,

és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.

.

A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak,

ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra,

nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat,

és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…

.

Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba.

A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya,

a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos,

ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl...

.

Végül, de nem utolsósorban vannak olyan ún. értelmiségiek,

akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

de cinikus/ellenséges – szellemi - méreggel oltatók/oltók stb. stb.

p.s.:

A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.

nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.

hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,

de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,

az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,

és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...



Fazekas Mihály


 

LAST_UPDATED2