|
Rigó Jancsi
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Rigó János
(Pákozd, 1858. - Amerika, 1927.), cigány prímás.
Rigó Jancsi és Clara Ward-Chimay 1896.
Élete
Ötévesen már hegedűt vett a kezébe. A tanítótól lopott húrokat hozzá, amiért az esperes úr kérésére bocsánatot kért. E gesztusáért nála maradhattak a számára nagy kincsek. Ezután órák hosszat gyakorolt mindennap a szabadban: az erdő, a nádas világa hálás közönség volt. Egymásnak muzsikáltak.
10 éves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. Előfordult, hogy ő volt a szólista. A falusiaknak tetszett a kis prímás. Az apja akarta tanítani, szerencsére az esperes úr nem engedte. Elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsihoz, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki. A már világhírű prímás tehetségesnek találta a 12 éves fiút, felvette a zenekarában, igaz, cimbalomhordozónak. A prímás tanította meg a lelkét adni a zenéhez.
A zenekarral 15 éves korában Kaposvárig jutott. Örökölte vajda nagyapjától, zenész apjától az ősi virtust: nem alázkodik meg senki előtt. Barcza Józsi látta milyen nagy tehetséggel van megáldva, mégis csak kontrásként játszatta a zenekarban. A lánya és Rigó Jancsi között szerelem szövődött, ami szintén szította közöttük a tüzet. Az egyre élesedő harcban otthagyta a Koronát, elindult szerencsét próbálni: saját zenekart szervezni.
Hamarosan feleségül vette a kaposvári prímás lányát: Mariskát. Nem lett teljes a kibékülés. Az idős prímás egyre nehezebben viselte veje népszerűségét. Alig 24 évesen Jancsi elindult újra szerencsét próbálni. Két hónappal azután, hogy elhagyták Kaposvárt, már Budapesten, az Andrássy úton, a Reutter kávéházban játszottak. Jancsi ekkor már a női szíveket hódította, különösen akkor, amikor szívhez szóló, andalító, érzelmes nótákat hegedült. Nagyon tehetségesen hegedült, cigányprímásként a legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával Európa számos nagyvárosában fellépett.
Rigó Jancsi és zenekara 1896-ban egy párizsi étteremben, a Restaurant Payard-ban játszott, ahol jelen volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, egy amerikai milliomos lánya, Clara Ward, vagy Ward Klára. Az asszony beleszeretett a tüzes fekete szemű Jancsiba, elhagyta érte férjét. A szerelem kölcsönös volt, Jancsi elvált feleségétől, Barcza Mariskától. Ez annyira nagy port kavart, hogy több lap, köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is tudósított a válóperről.
1896 decemberében meglátogatta a szüleit, a pákozdi elöljáróság táncvigadalmat rendezett tiszteletére.[1]
A szerelem körülbelül tíz évig tartott, ezalatt elherdáltak több mint 8 millió dollárt. Ezután Ward Klára Nápolyban, a Vezúv lábnál faképnél hagyta Jancsit, és megszökött egy olasz pincérrel. Később feleségül ment egy jóképű olasz hotelportáshoz, örökségéből kitagadták, ezután fotómodellként tengette életét. Rigó Jancsi évekig bolyongott Európa nagyvárosaiban; 1910-ben volt felesége megpróbálta visszacsalogatni, de nem volt maradása Kaposváron, mert kiutálták.
Szegényen, lezüllötten és elfeledetten halt meg Amerikában (más források szerint Fejér megyében), utoljára egy levitézlett színésznővel járta a lebujokat, és hegedűjén keserves magyar nótákat játszott.
Emlékezete
Jancsi egy pesti cukrászdában egy csokis, édesen krémes süteménnyel kedveskedett szerelmének. A cukrász, aki készítette a süteményt Rigó Jancsiról nevezte el. Számítása beigazolódott, a csokoládéval leöntött és kocka alakú, a barna szín három árnyalatában pompázó tejszínhabos Rigójancsi cukrászsütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. A cukrászat klasszikus készítménye lett Magyarország határain túl is, amely a XIX. századi asszonyszöktetési románcuknak állít emléket.
A szerelmi történetből 1959-ben francia-magyar film készült Fekete szem éjszakája címmel.
2004-ben létrejött angol rockzenekar is Rigo Jancsi néven fut, holott egyik tagja sem magyar származású. Honlapjukon a leírás szerint azért választották névadójukként a cigányprímást, mert szerelmének története azt üzeni számukra: a zene mindent legyőz.
2004 óta szülővárosában, Pákozdon megrendezik a róla elnevezett fesztivált.
****
Az első cigányzenészek Kaposváron II.
Barcza József, vagyis Szimpliciusz neve hamarosan ismert lett nemcsak Kaposváron, hanem Nyugat-Európa valamennyi nagyvárosában is. Eleinte Kaposváron játszott a banda, majálisokon, baráti összejöveteleken szerepeltek. A művészek somogyi mecénásának, a göllei Inselt Samunak jóvoltából megfordultak minden bálon, főúri vadászaton, játszottak nagy emberek lakodalmain, húzták a szerenádokat a kaposvári éjszakában. Lévai József György írásának második része sok korabeli bulvár történettel…
Kaposvárról első útjuk Grazba vezetett, aztán tizenkét esztendeig járták a világot. Számtalan kaland fűződik a zenekar életéhez, ezek az események, sokszor hihetetlennek hangzó történetek a megyei asztaltársaságok kedvelt meséi voltak évtizedek múltán is.
Egy arisztokratikus külsejű cigányfiú
A zenekar tíz-tizenkét tagból állott. Sok névtelen muzsikus mellett olyan zenész-hírességek is muzsikáltak Szimpliciusz zenekarában, mint a brácsás (majd prímás) Babári Dezső, és a később dinasztiát alapító Tóki Lajos tárogatós, aki 1883-ban Szimpliciusz hívására jött Kaposvárra. Tóki Lajos 1860. március 10-én született Zalaegerszegen. Apja Rózsás Lajos zala megyei földbirtokos volt. A tárogató nagy művésze tehát egy ifjú földbirtokos és egy igen szép cigánylány romantikus szerelmének köszönhette életét, amelyről külön regényt lehetne írni. Apja taníttatni akarta, de az arisztokratikus külsejű cigányfiú az anyai háznál maradt és a muzsikus mesterséget választotta. Már 13 éves korában neves prímások zenekarában játszott mint kis sípos. Megfordult Csicseri Ferkó, Kontó Sándor, Dankó Károly zenekarában, Barcza Csáktornyáról a Sárkány bandájából hozta el Kaposvárra. Muzsikáját az a díszítő akkordtöltő tulajdonság jellemezte, amit a zenekar sohasem tudott nélkülözni. Tóki Lajos ennek az ékítményes stílusnak (roma nyelven: szedés) volt a nagy művésze. Számos gyereke közül József, Gyula és Ilona voltak ismert muzsikusok. Tóki Lajos 58 esztendeig fújta a sípot. Utoljára 1931-ben muzsikált. Ő volt a kaposvári cigányzenészek nesztora.
Barcza József
Volt a bandának egy különös tagja is. Slajmi, a bőgőhordozó. Igazi nevén Feuerstein Márk, aki a zenei szünetekben erőmutatványaival szórakoztatta a vendégeket. Hat korsó sört rakott a cimbalomra, fél kézre vette és úgy szolgálta fel. Az éjszakai életet el se lehetett képzelni Slajmi nélkül. A zenekar krónikásának szerepét is vállalta. Amikor már nem volt meg a zenekar, érdekes történeteket mesélt egy habos feketéért. Volt mit. Egyszer balul ütött ki a banda külföldi vállalkozása. Belgiumból úgy zsuppolták vissza őket. Megérkeztek pedig ütötten-kopottan, arcukon a nélkülözés nyoma. Mindegyikünk azon volt – írja visszaemlékezéseiben Gruber János, aki a zenekar és Barcza József nagy barátja -, hogy elfeledtessük velük a kiállott küzdelmeket. „Én, mint újdonsült szőlőbirtokos, azt mondtam Barczának: jöjjenek ki hozzám Ivánfára, hozz ki a bandából akiket akarsz, de a hegedű otthon ne maradjon! Azt akarom, hogy zavartalan mulassanak, köszönöm szépen, majd kiviszem a Babárit is. Ez századszakács volt, ő majd olyan pörköltet főz, hogy nyalogatjuk az ujjainkat. Többször is megcsinálta már. Kijöttek hát heten. Körülnéztek a regényes hegytetőn. Egyszer csak uniszónó azt mondják, talán egy kis hízelgéssel a házigazdának. Tekintetes uram! Bejártuk a fél világot, de ilyen nekünk való kedves helyre nem akadtunk. Ezután megvettem nekik a szomszéd telket.” Váltakozó szerencsével muzsikáltak itthon és külföldön. 1880. augusztusában Barcza zenekarának muzsikája mellett számos negyvennyolcas szellemű politikus a lellei Kishegyen csaknem kikiáltotta a köztársaságot. Köztük Herman Ottó. Ebben az évben több jelentős személy is volt a banda életében. Svájcban Munkácsy Mihály hallgatta játékukat, Brüsszelben pedig Liszt Ferenc. Októberben hazautazott a zenekar, családi esemény volt készülőben. Barcza lányát, a feltűnő szépségű Mariskát eljegyezte a segédprímás, Rigó Jancsi. Ekkor indult el az a világraszóló kaland, amelyről a következő fejezetben lesz szó. Rigó Jancsi és Chimai herceg felesége, a szépséges Ward Klára asszony a szereplője.
Rippl-Rónai nótái
Maradjunk azonban még Szimpliciusznál. Külföldi útjuk során Münchenben egy akkor még alig ismert festőművész hallgatta nagy szeretettel játékukat, Rippl-Rónai József. Később, amikor Barcza betegségéből adódóan kiöregedett a muzsikálásból, a félszemű prímást nem kisebb egyéniség vette pártfogásába, mint Rónai. Abban az időben sok művész és író fordult meg a Róma-dombon. Rippl-Rónai kezdeményezésére 1912. tavaszán nagy ünnepséget terveztek a muzsikus 40 éves évfordulójára. Aki jó volt Viktória királynő udvari muzsikusának, az jó lesz Rippl-Rónainak is – mondotta a művész. És valóban Szimpliciusz és Tóki Lajos az udvaron muzsikáltak a Róma-villában. Barcza József minden idők legnagyobb cigányprímása 1913. április 26-án halt meg 67 éves korában. Rippl-Rónai József karácsonyi tárlatának bevételi díját Szimpliciusz szobrának szánta. A szobrot Medgyesy Ferenccel meg is mintáztatta, de a következő évben kitört világháború miatt a terv nem valósulhatott meg. Még abban az időben mondta nagy büszkén Szimpliciusz a kaposvári cigányoknak, amikor Rónai mester udvarában muzsikált: „Kvartettet játszottunk mi hárman, a sógorom meg én.”
Korán kell kezdeni
Ha megkísérelnénk felrajzolni a kaposvári cigányzenészek családfáját, akkor egy gyökereiben és ágaiban egymásba fonódó „bokrot” kapnánk. Valamennyien rokonságban voltak egymással. Ez volt az oka annak, hogy kevés kivétellel kitartottak Szimpliciusz zenekarában, különösen a „nagyok”, Tóki Lajos, Gyömörei Rudolf, Babári Dezső, Slajmi a bőgőhordozó, és a legérdekesebb figura, akinek tetteiről legendákat írtak a bulvárlapok annak idején, sőt filmet is készítettek róla, Rigó Jancsi, a másodprímás.
Ez a nevezetes személy Pákozdon született 1858-ban. Nem volt jelentős muzsikus, de kiválóan tudott alkalmazkodni akihez kellett. A szőllősgyöröki Csipke bandából csábította el Szimpliciusz. (Dehogyis csábította volna el, ha tudja, hogy ennek mi lesz később a következménye!) A sebhelyes arcú cigányprímás előbb Barcza Mariska, majd Chimay hercegnő Ward Klára milliomos asszony szoknyaráncain keresztül olyan magaslatokra jutott, amelyekre csak kevés cigányzenész jutott el. Rigó Jancsi 1882-ben feleségül vette Barcza lányát, a zavartalan frigy mindössze három évig tartott. 1885-ben párizsi szereplésre indult a banda. Felkészülésükről így számol be a korabeli újság: „Ha külföldre utaznak, az asszonyok sírnak, rínak. Napokig hányják magukra a keresztet, nagy viaszgyertyákat vesznek. Elmennek a templomba és imádkoznak külön misén, egész gálában. Aztán megisszák az áldomást és könnyes szemekkel mennek az állomás felé.”
De hova tűnt Rigó Jancsi?
Amikor pedig hazajöttek: „A mellükön kacérkodó nagy aranyláncok, az ujjaikon csillogó gyűrűk, karperecekkel úgy néznek ki, mint az aranyműves kirakata. A klarinétos Párizsban maradt egy hatvan éves orosz mágnásasszonnyal…”.
A következő évben már Rigó Jancsi sem jött haza. Párizsban, Restaurant Payard villanyfényben tündöklő éttermében beleszeretett Chimay belga herceg feleségébe. Regényes eset, regényes szerelem. Máig sem értem a női szív rejtelmeit, hogy mit szerettek meg ezen a műveletlen, himlőhelyes arcú középszerű zenészen… A teremben, ahol a nagy zenekar szünetében asztali zenét adnak, egyszer csak kimarad a villamos világítás. A zenekar leáll, mert nem látják a kottát… A cigányzenekar folytatja a melódiát, azt ugyanis fülből megtanulták… Egy pillanat, összevillannak a szemek, Chimay hercegnő egy levelet hagy a főpincérnél és a következő napon a magyar cigányprímás a Hotel Terminusban ölelkezik a szőke asszonnyal… Aztán Rigó lelép pár cigányával… „Néhány cigány, néhány hegedű… és velük viszik Magyarországot.” Az új Rigó zenekar élén most már nem is a sebhelyes arcú prímás áll, hanem a későbbi lengyeltóti zenész, Bertók Dina. Az ő előadásából tudjuk Rigó Jancsi történetét. Bertók Dina ugyanis, miután hatért, gróf Zichy Béla, dr. Berzsenyi Sándor, Jankovich Tivadar és gr. Széchenyi Imre földbirtokos házi zenésze lett. A muzsikálás mellett igen jól szórakoztak az urak Dina bácsi meséin, melyet az öreg különös előadásmódjával beszélt el Rigó Jancsiról és Chimay hercegnőről.
Hogy mi volt Rigó vonzereje? A kényes úri dámák benne látták az egzotikumot, a férfierő megtestesülését. Gyanítom azonban, hogy a mesének csak a második fele volt igaz. A zeneszám fülből való gyors megtanulásának történetét ugyanis Eötvös Károly írta le, és innen kerülhetett a köztudatba. Eötvös leírja, hogy Balatonfüreden Biharival történt meg az eset, hogy Ruzitska Ignác tanult hónapokon át, és azt – a közönség legnagyobb bámulatára – Bihari néhány óra alatt tökéletesen megtanulta.
Barcza hazajött zenekarával, nagy a botrány, és Rigó és Ward Klára kalandjának híre elindul a világszenzációk útjain. Az intim kalandokra éhes budapesti éjszakai világ Rigót ünnepelte, és az esetről pikáns részletek kerültek közszájra. Chimay hercegnő ajándéka Rigónak egy 6.000 forintos Maggini hegedű, Barcza Mariskának pedig 10.000 forintot ígérnek, ha elválik férjétől. Őt azonban semmiféle ígéret nem tántorítja el Rigó mellől. Utánuk megy Párizsba, Karlsbadba, mindhiába. 1898-ban Rigó hazajön válóperét intézni, és annyi aranytárgyat osztott ki a cigánygyerekek között, hogy annyit még egy év alatt sem tudtak volna összetányérozni.
A kalandos szerelem tíz évig tartott. Együttlétük alatt elpazaroltak valamivel több mint 8 millió dollárt, mígnem Nápolyban, a Vezuv lábnál Ward Klára faképnél hagyta Rigót. Megszökött egy olasz pincérrel. Rigó évekig céltalanul bolyongott Európa nagyvárosaiban. Mariska keresteti, 1910-ben megkísérelte visszacsalogatni férjét. Az azonban mindössze két napig maradt csak Kaposváron, amint írták, a kaposvári cigányok „kiutálták” a városból. Barcza Mariska szegényen és elhagyatottan halt meg 65 éves korában, 1932-ben. Ward Klárát, miután örökségéből kitagadták, fotómodellként tengette életét, - amíg tehette…
Rigó Jancsit sem kerülte el a végzete. Amerikában elzüllötten és nagy nyomorban halt meg 1927-ban, 69 éves korában. Beszélték róla, hogy utoljára egy levitézlett színésznővel járta a lebujokat és Stradivárius hegedűjével keserves magyarnótákat muzsikált.
A Rigó névre már csak az azóta készült film emlékeztet, meg a sütemény a cukrászdák kirakataiban…
Lévai József György
***
Fekete szem éjszakája
színes, magyar-francia játékfilm, 108 perc, 1959
rendező: Keleti Márton, Jean Dréville
forgatókönyvíró: Szász Péter, René Wheeler, François Chalais
zeneszerző: Fényes Szabolcs, Georges Van Parys
operatőr: Pásztor István
vágó: Charles Bretoneiche, Zákonyi Sándor
szereplő(k):
Nicole Courcel (Georgina Wells)
Buss Gyula (Rigó Jancsi)
Jacques Dacqmine (Louis de Vintheuil)
Colette Deréal (Gladys Wells)
Gobbi Hilda (nagymama)
1899, Párizs. Az újságírók pikáns szenzációra készülnek: a dúsgazdag Gladys Welles fogadásból el fogja csábítani a híres cigányprímást, Rigó Jancsit. Ám nagy meglepetésre a férfi nem Gladyssal törődik, hanem annak nővérével. Georgina korábban pletykák hőse volt, mostanra azonban békés házasságban él...
***
Operett
Budapest, Budapest, te csodás( Rigó Jancsi) - dalszöveg
Budapest, Budapest, te csodás!
Te vagy nékem a szívdobogás.
Sehol nincs a világon olyan szép város,
És ilyen rügyfakadás!
Budapest minekünk a világ.
A Dunát mennyi híd öleli át!
Fenn az égen a hold, és a sok teli bolt.
Csodaszép ragyogás!
Budapest, Budapest, te csodás!
szövegíró : Pártos jenő, Szécsén Mihály
zeneszerző : Fényes Szabolcs
|
