|
Bodor Béla
Régi magyar regénytükör II.
http://mek.oszk.hu/06700/06798/#
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Fülszöveg
A regény előzményei és rokonai
Az emlékirat bomlása
II. Rákóczi Ferenc: Vallomások. Második könyv (részlet)
II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok (részlet)
Bethlen Kata Önéletirása (részletek)
Hermányi Dienes József emlékirata (részletek)
A levél szerepváltozása
Mikes Kelemen: Törökországi levelek, 54.
Kazinczy Ferenc levele Aranka Györgynek
Sándor István: Egy külföldön utazó magyarnak jó barátjához küldetett levelei.
XIX levél (részlet)
A verses elbeszélés
Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása
Gvadányi József: Rontó Pál
Péteri Takáts József: Ágnes története
Verseghy Ferenc: Rikóti Mátyás
A magyar regény forrásai
Az átalakuló rövid történet
Bárótzi Sándor: Erkőltsi mesék (1775)
Faludi Ferenc: Téli Éjszakák (1776)
Néhány regényfordítás az elsők közül
Haller László: Telemakus bujdosásának történetei (1755)
Mészáros Ignác: Kartigám (1772)
Zalányi Péter: Belisarius (1773)
Kónyi János: Várta Mulatság (1774)
Bárótzi Sándor: Kassándra (1774)
Györfi József: Klimius Miklós (1783)
Bartzafalvi Szabó Dávid: Szigvárt klastromi története (1787)
Szatsvay Sándor: Az - Izé - Purgátoriumba-való utazása (1786)
Ungi Pál: Báró Trenk Fridrik históriája (1788)
Kazinczy Ferenc: Bácsmegyeynek öszve-szedett Levelei (1789)
Sándor István: Jelki Andrásnak egy született Magyarnak Történetei (1791)
Két fontos regénykellék
A párbeszéd
Dugonics András: Toldi Miklós (1790 k.)
Az epizód előképe: az anekdota
Andrád Sámuel: Elmés és mulatságos rövid anekdoták I-II. (1789-90)
Kónyi János: A mindenkor nevető Demokritus (1782)
Hermányi-Dienes József: Nagy Enyedi Demokritus (1759-63)
Az első eredeti magyar regények és regénytöredékek
Bessenyei György: Galant levelek (1771-78)
Dugonics András: Etelka (1788)
Dugonics András: Az Arany Pereczek (1790)
Szentjóbi Szabó László: Első Mária magyar királynak élete (1792)
(Pálóczi) Horváth Ádám: Fel fedezett titok (1792)
Csokonai Vitéz Mihály: A Tsókok (1794)
Kármán József: A fej-veszteség (1794)
Kármán József: Fanni hagyományai (1794)
Dugonics András egyéb művei (1794-1808)
Kisfaludy Sándor: Két szerető szívnek története (1800 után)
Vitkovics Mihály: A költő regénye (1801 után)
Bessenyei György: Tariménes utazása (1804)
Fülszöveg
Bodor Béla munkája a magyar szépirodalom történetében a nagyepikai prózai elbeszélés első periódusát, a "románok" korszakát tekinti át. Az első rész három fejezete az átalakuló emlékiratról és levélről, valamint a verses elbeszélésről - a regény nyelvi és műfaji előzményeiről, rokonairól - szól. A második rész a magyar regény forrásait tárgyalja. Bárótzi Sándor Marmontel-adaptációja és Faludi Ferenc "dekameronja", a Téli Éjszakák elemzésében elsősorban azt mutatja be, hogy az átalakuló rövid történetben hogyan jelennek meg a későbbi regények fontosabb attribútumai és szerkesztési eljárásai. Ezután a kor legizgalmasabb regényfordításait, illetve átdolgozásait ismerteti a könyv. Ezeket az irodalomtörténet általában az eredeti műveknek kijáró figyelemmel tárgyalja, az eredetitől való eltéréseiket és egyes esetekben a fordító tollából származó betoldásokat tekintve nem is alaptalanul. Olyan (az olvasói emlékezetben elsősorban cím szerint megmaradt) művekről van szó, mint a Telemakus, a Belizárius, a Kartigám, a Szigvárt, a Bácsmegyey és egyebek az 1755-1791 időszakból. Ezután a szerző két fontos regénykellék, a párbeszéd és az epizód előképe: az anekdota szerepét vizsgálja a kor irodalmiságában.
Az első eredeti magyar regények és regénytöredékek című rész egy-egy önálló fejezetben tárgyalja a periódus (1778-1804) valamennyi, ebbe a műfajba tartozó kísérletét. Ezek: Bessenyei György: Galant levelek; Dugonics András: Etelka; Dugonics András: Az Arany Pereczek; Szentjóbi Szabó László: I. Mária király; (Pálóczi) Horváth Ádám: Fel fedezett titok; Csokonai Vitéz Mihály: A Tsókok; Kármán József: A fej-veszteség; Kármán József: Fanni hagyományai; Dugonics András egyéb munkái (Etelka Karjelben; Jólánka; A Szerecsenek; Cserei); Kisfaludy Sándor: Két szerető szívnek története; Vitkovics Mihály: A költő regénye; Bessenyei György: Tariménes utazásai. A Függelék további huszonhét, a maga idejében népszerű munkát, elsősorban fordítást ismertet röviden, csak a könyvészeti adatokra és rövid tartalmi összefoglalásra szorítkozva.
A könyv két, szorosan összetartozó kötetből áll: az első kötetben a művekről szóló értekezések állnak, a második kötetben (körülbelül azonos terjedelemben) a művek keresztmetszete, tartalmi összefoglalója és néhány jellegzetes szemelvénye.
A Régi magyar regénytükör legfontosabb újdonsága az, hogy magukat a műveket tekinti a legfontosabbaknak az irodalmi folyamatban, nem a szellemi irányzatokat, társadalmi csoportokat vagy befogadói közösségeket. Ez pedig különösen alkalmassá teszi arra, hogy a korszakkal foglalkozó diákok, egyetemi hallgatók tanulmányaik során segédkönyvként is használhassák. Ezen felül a szerző arra is törekedett, hogy a könyv olvasmánynak is tanulságos és szórakoztató legyen.
A könyv előzménye a szerző előadássorozata, melyet a Bartók Rádió rögzített és sugárzott 1993 júniusa és 1994 májusa között, 15 részben, Elfeledett irodalom? sorozatcím alatt.
|
