Ford

Tenigl-Takács László

Upanisadok

http://mek.oszk.hu/01300/01326/#

TARTALOM, BEVEZETÉS




Tartalom

Bevezetés
A teremtés költészete
Néhány szó az upanisadok bölcsességéről

Brihadáranyaka-upanisad
Első fejezet
Első szakasz
1. A lóáldozat a mindenség
Második szakasz
1-2. Az éhség-halál megteremtette a vizet, a földet és a tüzet
3. Az éhség-halál tűzzé, Nappá és széllé változott
4. Ész (manasz) alakjában szerelmeskedett a szóval (vács) és megteremtette az esztendőt
5. A szóval megteremtette a Védákat
6-7. Paripaként feláldozta magát.
Harmadik szakasz
1-7. A lélegzet (prána) a legkülönb életerő
8-18. A lélegzet átvitte a halálon a többi életerőket
19-24. A lélegzet azonos az istenekkel és az áldozati énekkel
25-28. Az áldozati énekről
Negyedik szakasz
1. A Lélek (átman) azonos az Emberrel (purusa)
2. A Lélek félt
3-5. A Lélek megteremtette magából a férfit és a nőt
6. A Lélek megteremtette a világot, magánál hatalmasabbat teremtett
7. A Lélek névben és alakban a világba hatolt
8. A Lélek mindennél kedvesebb
9-10. A Brahman megteremtette magából a világot
11-15. A Brahman megteremtette a kasztokat
16. A Lélek minden lény világa
17. A Lélek megteremtette az észt, a szót és a lélegzetet
Ötödik szakasz
1-13. Legfinomabbak: az ész, a szó és a lélegzet
14-15. A tizenhat részes Teremtőúr a Hold
16. Az emberek, az Atyák és az Istenek Világa
17-20. Örökítési szertartás
21-23. A lélegzet a legkülönb életerő, a szél a legkülönb isten
Hatodik szakasz
1-3. A világ névből (náma), formából (rúpa) és tettből (karma) áll

Második fejezet
Első szakasz
1-16. Adzsátasatru és Báláki párbeszéde. Az Ember (purusa) megnyilvánulásai
17-20. A Lélek az álomban és a szív üregében
Második szakasz
Az istenek az emberi szemhez kapcsolódnak, az ősi bölcsek az érzékszervekkel azonosak
Harmadik szakasz
1-3. A Brahman azonos a Nappal, a széllel és a levegőéggel
4-6. A Lélek a szemben lévő kicsiny Emberrel azonos
Negyedik szakasz
1-11. Jádnyavalkja és Maitrájaní párbeszéde
Minden a Lélekből születik, és abba tér vissza
12-14. Nincs tudat a halál után. A megismerő Lelket nem lehet megismerni
Ötödik szakasz
Méz-tan. A Lélek és a Brahman, mint a mindenséget összetartó erő
Hatodik szakasz
Tanítólista

Harmadik fejezet
Első szakasz
1-2. Hitvita Dzsanaka Udvarában. Jádnyavalkja tanításai
3-6. A szó, a szem, a lélegzet és az ész áldozópapok
7-9. Az áldozatról
10. A lélegzések az áldozati énekkel azonosak
Második szakasz
1-9. A nyolc megragadó innen és onnan
11-13. A halál után csak a tettek (karma) maradnak fenn
Harmadik szakasz
A lóáldozók misztikus útja
Negyedik szakasz
A Lélek azonos az öt lélegzette, ez az, ami mindenben benne van
Ötödik szakasz
A Lélek az igazi pap célja
Hatodik szakasz
A világsíkok
Hetedik szakasz
A Lélek mint belső vezető (antarjámin)
Nyolcadik szakasz
Minden az űrbe van beleszőve, ennek lényege pedig a mulandótlan (aksara)
Kilencedik szakasz
1-9. Az istenek értelmezése
10-17. Az Ember (purusa) megnyilvánulási formái a lételemekben
18-25. Mindenek alapja a szív
26-27. Az öt lélegzés
28. Költemény az ember-fáról

Negyedik fejezet
Első szakasz
1. Jádnyavalkja tanítása Dzsanaka udvarában
2-7. A Brahman azonos a szóval, a lélegzettel, a szemmel, a füllel, az ésszel, a szívvel, és mindezek alapja az űr
Második szakasz
Az Ember azonos Indhával és Virádzsal, akik a szív üregében laknak
Harmadik szakasz
1-6. A Lélek az ember világa
7-14. A Föld és a Menny a Lélek két világa, ezeket köti össze az álom
15-19. A Lélek vándorlása az ébrenlét, az álom és a mélyálom állapotaiban
20. Hita-erek a szívben
21-32. A Lélek a mélyálomban vágytalan, nem tapasztal
33. A tudás és a vágytalanság a legfőbb üdv
34-38. A Lélek távozása a halálba
Negyedik szakasz
1-6. A Lélek vándorlása egy másik testbe
7-21. Versek a Lélek tudásáról
22-25. A Lélek az igazi pap célja
Ötödik szakasz
Lásd a második fejezet negyedik szakaszt
Hatodik szakasz
Lásd a második fejezet hatodik szakaszt

Ötödik fejezet
Első szakasz
A Brahman az égbolt
Második szakasz
Pradzsápati tanítása az isteneknek, embereknek és az ördögöknek
Harmadik szakasz
A Brahman azonos a szívvel és a mindenséggel
Negyedik szakasz
A Brahman a valóság
Ötödik szakasz
A Brahman a valóság és a Nap
Hatodik szakasz
A testetöltött Lélek a szívben
Hetedik szakasz
A Brahman a villám
Nyolcadik szakasz
Hódolat a szónak
Kilencedik szakasz
Agni Vaisvánara a testi hő ropogása
Tizedik szakasz
A halál utáni út
Tizenegyedik szakasz
Az igazi lemondás
Tizenkettedik szakasz
A Brahman az étel és az életerő
Tizenharmadik szakasz
A lélegzet himnusz, dal, varázsige és kormányzás
Tizennegyedik szakasz
Minden benne foglaltatik a gájatrí metrumban
Tizenötödik szakasz
= Ísa-upanisad 15-18.

Hatodik fejezet
Első szakasz
1-6. A lélegzet: a legszentebb, a legnagyobb jótevő, az alap, az elérés, az otthon, a szaporodás
7-13. A lélegzet a legkülönb életerő
14. At életerők hódolnak a lélegzetnek
Második szakasz
1-8. Praváhana tanítja Svétakétut és Árunit
9-16. A Lélek a halottégető máglyáról az Istenek vagy az Atyák Útjára lép
Harmadik szakasz
Italáldozat-szertartás leírása
Negyedik szakasz
1. Mindenek lényege a férfimag
2. Pradzsápati megteremti a nőt
3-4. Szerelmi varázslás asszonyok elnyerésére
5. Rítus éjjeli magömlés elhárítására
6-9. Szerelmi varázslás asszonyok elnyerésére
10. Rítus a fogantatás elkerülésére
11. Rítus a fogantatásra
12. Rontás a hűtlen asszony ellen
13. Tennivalók havivérzés idején
14-22. Rítusok a gyermek születésekor és utána
Ötödik szakasz
Tanítólista

Cshándógja-upanisad
Első fejezet
Első szakasz
1-4. Mindenek lényege a felcsendítés (udgítha)
5-10. A szó és a lélegzés az OM-ban egyesülnek
Második szakasz
A lélegzet e legkülönb erő
Harmadik szakasz
1-2. A lélegzés és a Nap egy
3-5. A szétlélegzés (vjána) azonos a felcsendítéssel
6-7. A felcsendítés minden
8-13. A varázsének őrző istenségei
Negyedik szakasz
Az istenek az OM-ban rejtőztek el
Ötödik szakasz
A felcsendítés, az OM és a Nap azonosak
Hatodik szakasz
1-5. A lételemek a himnuszon és a dalon alapulnak
6-8. A Napban lévő Ember mítosza
Hetedik szakasz
1-4. A képességek a himnuszon és a dalon alapulnak
5-9. A jobb szemben lévő Ember
Nyolcadik - Kilencedik szakasz
Silaka, Csaikitájana és Praváhana párbeszéde. A felcsendítés az űr, minden ebből származik
Tizedik - Tizenegyedik szakasz
Usaszti tanítása az áldozópapoknak. Az előének a felcsendítés és
az utóének istenei a lélegzet, a Nap és az étel
Tizenkettedik szakasz
A kutyák felcsendítése
Tizenharmadik szakasz
Áldozati varázsigék magyarázata
Második fejezet
Első szakasz
A dal (száman) jó (szádhu)
Második - Hetedik szakasz
Az ötrészes dal a világokban, az esőben, a vizekben, az évszakokban, nyájakban, az életerőkben
Nyolcadik - Tizedik szakasz 1-4.
A hétrészes dal a beszédben, a Napban, a dalban
Tizedik szakasz
5-6. A dal elvezet a Napba
Tizenegyedik - Huszonegyedik szakasz
A különféle dallamok az életerőkben, a tűzben, a szerelemben, a Napban, az esőben, az évszakokban, a világokban, a nyájakban, a testben, az istenekben, a mindenségben
Huszonkettedik szakasz
Az istenek felcsendítése, hangzók és istenségek
Huszonharmadik szakasz
A Teremtőúr a Bhúh, Bhuvah és Szvah varázsigékkel teremtette a világot.
Ezekből kélt ki az OM
Huszonnegyedik szakasz
Áldozás a Vszuknak, a Marutoknak, és az Áditjáknak
Harmadik fejezet
Első - Ötödik szakasz
A Nap az istenek méze. Ennek lépei a világtájak és a Védák
Hatodik - Tizedik szakasz
Az istenek ezt a mézet fogyasztják
Tizenegyedik szakasz
A Brahman túl van az időn
Tizenkettedik szakasz
1-6. A gájatrí dallam a mindenség
7-8. A Brahman a külső és a szíveb belüli űr
Tizenharmadik szakasz
1-6. A szív öt nyílása és az öt lélegzet
7. A mennyei fény azonos a testi hővel
Tizennegyedik szakasz
1. Az ember tettekből áll
2-4. A Lélek mindennél kisebb és hatalmasabb
Tizenötödik szakasz
A mindenség kincsesláda
Tizenhatodik szakasz
Az emberi élet szóma-áldozat
Tizenhetedik szakasz
A beavatás, démonűzés, dicshimnusz, szabályozás, áldozati adomány és merítkezés magyarázat
Tizennyolcadik szakasz
A Brahman külső negyedei a tűz, a szél, a Nap és a tér, belső negyedei a szó, a lélegzte, a szem és a fül
Tizenkilencedik szakasz
A Brahman a Nap. A világtojás mítosza
Negyedik fejezet
Első - Harmadik szakasz 1-4.
Dzsánasruti Pautrájana és Raikva története. Minden a szélbe és a lélegzetbe száll
Harmadik szakasz
5-8. Saunaka és Abhipratárin története.
Minden a virádzs dallam, és ez az étel evője
Negyedik - Kilencedik szakasz
Szatjakáma és Háridrumata története.
A Brahman tizenhat részből áll: Kelet, Nyugat, Dél, Észak, Föld, Levegőég, Ég, Óceán, tűz, Nap, Hold, villám, lélekzet, szem fül, ész
Tizedik - Tizennegyedik szakasz
Upakószala és Szatjakáma története.
A Föld, a tűz, az étel és a Nap az otthoni tűzzel; a víz, a tér, a Hold és a csillagok az ételfőző tűzzel; a lélegzet, az űr, az ég és a villám pedig az áldozótűzzel azonos
Tizenötödik szakasz
A szemben látható Ember és az Istenek Útja
Tizenhatodik szakasz
A szél, az életerők és a hajnali áldozás
Tizenhetedik szakasz
1-3. A teremtőúr kiköltötte a világokat és a Védákat
4-10. A Bhúh, Bhuvah és a Szvah varázsigék
Ötödik fejezet
Első szakasz
A lélegzet a legkülönb életerő, minden az ő étke
Második szakasz
1-5. Az előző szakasz folytatása
6-8. Italáldozat leírása
Harmadik - Tizedik szakasz
Lásd: Brihadáranyaka-upanisad 6.2.
Tizenegyedik szakasz
Asvapati tanítása a mindenember Lelkéről (átman vaisvánara)
Tizenkettedik - Tizennyolcadik szakasz
A lételemek a Lélek testrészei
Tizenkilencedik - Huszonnegyedik szakasz
Az öt lélegzés és az érzékszervek
Hatodik fejezet
Első szakasz
Uddálaka tanítja Svétakétut
Második szakasz
A Létből (szat) lett a hő (tédzsasz), a víz (ápasz) és az étel (anna)
Harmadik szakasz
A Lét az élő Lélekkel szétáradt a világban
Negyedik szakasz
A három minőség a lételemekben
Ötödik - Hatodik szakasz
A három minőség az emberben
Hetedik szakasz
Legfontosabb a víz és a lélegzet
Nyolcadik szakasz
1-2. Uddálaka tanítása az álomról
3-7. Az éhség és a szomjúság magyarázata
Kilencedik szakasz
A lét mindenben benne van. A nektár-hasonlat
Tizedik szakasz
A folyó-hasonlat
Tizenegyedik szakasz
A fa-hasonlat
Tizenkettedik szakasz
A mag-hasonlat
Tizenharmadik szakasz
A só-hasonlat
Tizennegyedik szakasz
A bekötött szemű ember hasonlata
Tizenötödik szakasz
A haldokló Lelke az egyetemes Lélekbe száll
Tizenhatodik szakasz
A tüzes fejsze hasonlat
Hetedik fejezet
Első szakasz
1-3. Szanatkumára tanítása Náradának
4-5. A név
Második - Tizenötödik szakasz
A beszéd, az ész, az akarat, az eszme, az elmélyedés, a megismerés, az erő, az étel, a víz, a hő, az űr, az emlékezés, a remény, a lélegzet
Tizenhatodik - Huszonhatodik szakasz
Az igazság, a megismerés, a gondolkodáa, a hit, a termékeny talaj, az öröm, a hatalmasság
Nyolcadik fejezet
Első szakasz
A Brahman városa és a szív ürege
Második szakasz
Az igazság vágyával minden elérhető
Harmadik szakasz
Az igazság a szívben lakozik
Negyedik szakasz
A Lélek a gát, ami szétválasztja a világokat
Ötödik szakasz
A tanítványság (brahmacsarja)
Hatodik szakasz
Az életerők a szívből a Napba szállnak
Hetedik szakasz
Pradzsápati tanítja Indrát és Virócsanát
Nyolcadik szakasz
A víztükörben lakozó Lélek
Kilencedik - Tizedik szakasz
Az álomban lakozó Lélek
Tizenegyedik szakasz
A mélyálomban lakozó Lélek
Tizenkettedik szakasz
A Lélek a halál után
Tizenharmadik szakasz
Varázsmondás
Tizennegyedik szakasz
A világ név és alak, ami az űrből származik
Tizenötödik szakasz
Tanítólista

Aitaréja-upanisad
Első fejezet
Első szakasz
1-2. A Lélek megteremti a világokat
3-4. A vizekből egy Embert emel ki, abból érzékszervek és lételemek születnek
Második szakasz
1-3. Az éhség és szomjúság tápláléka az Ember
4-5. A lételemek az érzékszervekbe költöznek Harmadik szakasz
A kilélegzés (apána) a legkülönb
Második fejezet
1. A Lélek első születése a férfimagban
2-3. A Lélek második születése a gyermekben
4-5. A Lélek harmadik születése az újraszületésben
Harmadik fejezet
A Lélek - megismerés (pradnyána)

Kausítaki-upanisad
Első fejezet
1. Csitra tanítja Svétakétut és Uddálakát
2. A Lélek a halál után a Holdba száll
3. A Lélek az Istenek Útján
4-5. A Lélek a Brahman előtt
6. A Lélek és a Brahman párbeszéde
Második fejezet
1. Kausítaki tanítása. A Brahman a lélegzet
2. Az érzékszervek a begyűjtés istenei
3. Szerelmi varázslás leírása
4. Pratardana belső tűzáldozata
5. Kausítaki nap-hódolata
6. A Teremtőúr a Hold, minden az ő tápláléka
7. A hazatérő apa örökítési rítusa
Harmadik fejezet
1. Indra tanítása Pratardanának
2. Indra a lélegzet és a megismerő Lélek
3. Álomban minden a lélegzetbe húzódik vissza
4. A lélegzet a halál pillanatában magával vonzza a többi életerőt
5. Minden életerő a lélegzet része
6. A megismeréssel szárnyalt életerők
7. Megismerés nélkül az érzékszervek tehetetlenek
8. A megismerőt kell megismerni
Negyedik fejezet
= Brihadáranyaka-upanisad 2.1.

Taittiríja-upanisad
Első fejezet
Első szakasz
A Brahman a szél
Második szakasz
A hangtan magyarázata
Harmadik szakasz
Az összekötés (szandhi) a világot összetartó erő
Negyedik szakasz
Fohász Indrához
Ötödik szakasz
Mahácsamaszja tanítása
A Brahman a bhúh, bhuvah és szvah mantra
Hatodik szakasz
A Lélek az előbbi mantrákkal lesz egyetemessé
Hetedik szakasz
Az ötrétű mindenség
Nyolcadik szakasz
A Brahman az OM
Kilencedik szakasz
A lemondás, az igazság és a tanulás
Tizedik szakasz
Trisanku fohásza
Tizenegyedik szakasz
Fohász a tanítóhoz
Tizenkettedik szakasz
Fohász a Brahmanhoz
Második fejezet
1. A Lélekből lett az űr, abból az étel, s ez az ember támasztéka.
Az ételből álló (annamaja) Lélek
2. A lélegzetből álló (pránamaja) Lélek
3. Az észből álló (manómaja) Lélek
4. A megismerésből álló (vidnyánamaja) Lélek
5. Az üdvből álló (ánandamaja) Lélek
6. A Lélek a valóság
7. A Lélek az űrben üdvöt teremt
8-9. = Brihadáranyaka-upanisad 4.3.33.
Harmadik fejezet
1-6. Varuna tanítása Bhrigunak: A Brahman az étel, a lélegzet, az ész és a megismerés
7-10. A lélegzet és a test, a fény és a víz, a föld és az űr azonossága

Talavakára-upanisad
Első szakasz
A Brahman az igazi önvaló
Második szakasz
A Brahman tudása
Harmadik szakasz
A Brahman hatalmasabb az isteneknél
Negyedik szakasz
Indra, mint a Brahmanhoz legközelebb álló isten

Prasna-upanisad
Első kérdés
A lélegzet és a birtok (raji)
Második kérdés
A legfőbb isten a lélegzet
Harmadik kérdés
Az öt lélegzet az emberben
Negyedik kérdés
A Lélek és a lélegzet az álomban
Ötödik kérdés
Mit lehet az OM-mantrával elérni
Hatodik kérdés
A tizenhat részes Ember

Mándúkja-upanisad
1-7. A Lélek négy állapota
8-12. Az OM-mantra mértékei és a Lélek állapotai

Ísa-upanisad
1-8. Az Istenről
9-14. Az Isten megismerése
15-18. A Naphimnusz

Katha-upanisad
Első szakasz
1-9. Nacsikétasz a halál házában
10-12. Első kérés: az apa megengesztelése
13-19. Második kérés: az égbe vivő tűz
20-22. Harmadik kérés: a halál utáni lét
23-29. Nacsikétasz megkísértése
Második szakasz
1-13. A Jobb és az előnyös
14-17. Az OM-szótag
18-19. A Lélek halhatatlan
20-25. A Lélek tulajdonságai
Harmadik szakasz
1. Az egyéni és az egyetemes Lélek
2-17. A Lélek, az elme és az érzékszervek
Negyedik szakasz
1-8. A belső Lélek
12-13. Az egyéni Lélek a szívben
14-15. A balga és a bölcs
Ötödik szakasz
1-5. Az egyéni Lélek a szívben
6-11. A Lélek újraszületése
12-15. A Lélek tulajdonságai
Hatodik szakasz
1-5. Az egyetemes Lélek tulajdonságai
6-15. A Lélek megtapasztalása a jóga útján
16-18. Az egyéni Lélek a szívben

Mundaka-upanisad
Első fejezet
Első szakasz
Tanítólista, a lenti és fenti tudás
Második szakasz
Az igazak és a hamisak áldozata
Második fejezet
Első szakasz
Minden az egyetemes Lélekből származik
Második szakasz
Az egyéni Lélek a szívben
Harmadik fejezet
Első szakasz
Az egyéni és az egyetemes Lélek
Második szakasz
Vágytalanság vezet a Lélek megismeréséhez

Svétásvatara-upanisad
Első szakasz
A Brahman: a világ, az egyéni és az egyetemes Lélek
Második szakasz
Fohász a Naphoz, a jóga útja
Harmadik szakasz
Az egyetemes Isten: Rudra-Siva
Negyedik szakasz
Versek az egyetemes Istenhez
Ötödik szakasz
Versek az egyetemes Lélekhez
Hatodik szakasz
Szánkhja tanítások


Bevezetés (részletek)

A hindu filozófiai irodalom legismertebb és legfontosabb alkotásait tartja kezében a Kedves Olvasó. Tegyük hozzá rögtön: mikor a hindu filozófiát említjük, nem a szó modern értelmében vett bölcseletet értjük alatta, hanem szellemi utat és belső megtapasztalást. Mert India bölcsességének a kezdetek óta ez volt a magja, és ez is marad mindaddig, amíg ez a bölcsesség fennmarad.

Így hát az upanisadok sem pusztán bölcseleti művek. Nem érvelik, hanem kinyilatkoztatják, nem rendszerezik, hanem megéneklik a valóságot, helyesebben azt, amit a költészet, a mágia és a bölcselet még egybemosódó ősi korában az ember valóságnak hitt és akként valósított meg.

A bölcsességnek Indiában is a mítosz volt az alapja. A nomád kor énekmondói az istenek világára tekintő örök emberi vágyakozást himnuszokban énekelték meg, így alakult ki évezredek során az indoárja szellemi hagyomány legősibb, mítikus rétege, a Himnuszok Tudása, a Rigvéda.

Miután a nomád indoárja törzsek végleg otthonra leltek Indiában, a mítosz-költészet örökségébe a tradíció egy másik szála szövődött. A kialakuló papi rend a régi idők áldozati szertartásaiból és mágikus praktikáiból egy sajátos papi tudományt kovácsolt. Ennek az áldozati kultusznak a szöveggyűjteménye lett a második tudomány, a Varázsigék Tudása, a Jadzsurvéda.

A himnuszokat valószínűleg már a legősibb időkben is gyakran énekelték. Mindmáig fennmaradt a Rigvéda recitációjának ama sajátos éneklési módja, ami a különböző hosszúságú szótagokat különböző énekhangokon ejtette ki. Ezekből a kantillációs technikákból állt össze később a harmadik védikus tudomány, a Dalok Tudása, a Számavéda.

[...]

Az upanisad-filozófia igen lényeges eleme, hogy ez az Istenség kifejezetten a konkrét, egyénre szabott tapasztalásban válik istenné, képes megtestesülni. Így hát az abszolút Isten keresése mindig az abszolút, legmélyebb emberi princípium keresését is jelentette. Ennek az emberi princípiumnak a megnevezésére a legrégebbi idők óta több kísérlet is történt. Egyes tanítók a lélekzettel (prána), mások a test melegével (tédzsasz), a Mindenember Tüzével (agni vaisvánara) azonosították, de eljutottak az élet (ájusz, dzsíva), az intellektus (csit), megismerés (pradzsnyá) absztrakt fogalmához is. Így alakult ki az emberben hőként (tédzsasz) testetöltő, élő (ájusz), lélekző (prána), megismerő (pradzsnyá) intellektusként (csit) megtapasztalható abszolút Lélek, az Átman fogalma.

A Brahman és az Átman fogalmával el is jutottunk az upanisad-filozófia céljához. Említettük már, hogy ez a bölcsesség nem lételmélet, nem teória. Amikor tehát az upanisad-filozófia céljáról beszélünk, leghelyesebb az upanisadot elmondó, író, meghallgató, olvasó, tanulmányozó ember célját érteni alatta. Ez a cél pedig nem az upanisadok értelmezése vagy pusztán gyönyörködés költői szépségükben, hanem minden vallási tanítás igazi lényegét jelentő szellemi út, önmagunk (Átman) és mindannyiunk (Brahman) legmélyebb valóságának megismerése és megtapasztalása.

A belső és a külső világ, az én és az Isten azonosságát sokféle úton próbálták megvalósítani az upanisadok korában. A legősibb módszer a rítus, az áldozat (jadnya) szellemi misztériuma volt. Szinte már a kezdeti időktől fogva társult ehhez egy másik módszer, a lemondás, az aszkézis (tapasz) útja, ami a szellemi akadályok felperzselésével próbálta a lelket alkalmassá tenni a legmélyebb megismerésre. Később az aszkézishez komplex, kiépített erkölcsi tanításrendszer is társult, így alakult ki a szellemi aszkézis módszere, az Igázás, a Jóga.

Az upanisad-tanítások így mindig valamilyen szellemi út részét képezik. Bár ezek a szellemi utak sokféle módszert és gyakorlatot követnek, megegyeznek abban, hogy elsődleges céljuk nem valami féle égi jutalom elnyerése, hanem szellemi állapotok közvetlen megtapasztalása, lényegretörő megismerés. Akár böjtölt egy törekvő, akár jóságos tetteket hajtott végre az emberi világban, akár az isteneknek áldozott, akár elmélyedésben boncolgatta önnön lelkének és tudatának törvényeit, a célja egy volt: a végső, mindent feloldó Tudás, a Véda állapotának megvalósítása.

Kövessük hát az upanisadok szellemét. Üljünk le a fűvánkosra e rég elporladt papok és harcosok körében, mossuk le lábunkról az út porát, töltsünk magunknak az italból, öntsünk egy kanállal az áldozótűzbe és hallgassuk ropogását - ahogy ők tették. Töprengjünk, helyeseljünk és vitázzunk, mélyedjünk el, szentelődjünk, mert ez a legfontosabb.

Bár az upanisadok tudása az Emberről, a Lélekről és a Brahmanról végtelen és ősöreg, mint maga az égbolt, mégis ránk vár. Soha nem zárul be, mindig újra tisztul egy újabb megismerésben. Hogy a tanítás ősi szavaival éljünk: ez a Tudás méz, a mindenséget kedvesként magához ölelő megtapasztalás. Az élettel együtt való, megfoghatatlan, nincsen külseje és belseje, újra meg újra végtelen.

Ez a Tudás az emberi tapasztalással egyidős, és mindaddig fennmarad, amíg tapasztalás lesz a Földön. Nem adja és kapja az ember, hanem minden nemzedékben újra meg újra testet ölt, és éppen ezt teszi ma is. Akkor hát e szellemiség nevében barátsággal köszöntöm elődeimet, fejet hajtok utódaim előtt, és a tollat leteszem ide a papírra.

Tenigl-Takács László