Payday Loans

Keresés

Gárdonyi Géza Az én falum PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jenő   
2008. szeptember 16. kedd, 10:06



Gárdonyi Géza
Az én falum


MVGYOSZ hangoskönyvek

TARTALOM, ISMERTETŐ  



--------------------------------------------------------------------------------



Tartalom 

Első kötet 
Márciustól decemberig

Március 
Gólyák, méhek, kislibák 
Virágok és bogarak 
A barboncás 
Kék pille 
Tüzek meg árnyékok 
Haragosok 
Ebéd a körtefa alatt 
András meg a kutyája 
Festő a falun 
Este 
Beszéd a kígyóról meg más szörnyűségek 
A táltosember 
Megtérés 
Isten veled, gólyamadár 
A mezsgyekő 
Október 
A gyerekek 
Bogár miska 
Tanácskérés 
Csonttorkú ember 
Kevi Pál halála 
A nagy eff (Hogyan keletkezik a közmondás?) 
Megmutatás 
A tűz 
Roráté 
Jégvirágok 
A török-bankó 
Boriska 

Második kötet 
Decembertől márciusig 
A hópehely 
Két állat 
"Kék paradicsom, liliom..." 
Ismerkedések 
Bűntárgyalás 
Egy dal története 
A tulipán 
Micó 
A bor 
Minek a pénz? 
Levél a kaszárnyából 
Csak már a Pesta jönne! 
Petykó 
Az ablak 
Szegény ember jó órája 
A parasztleány 
A mi temetőnk 


--------------------------------------------------------------------------------


Ismertető 

Az elbeszélésgyűjtemény alcíme: Egy tanító feljegyzései márciustól Decemberig. A cím és az alcím sokat elárul a kompozícióról; szubjektivitása, a falusiakat a pedagógus együttérző fölényével szemlélő nézőpontra, műfajilag pedig tárcaszerűségre utal és jelzi, hogy a kompozició az évszakok, a hónapok rendjét követi. Novelláiban az egyszerű emberek hétköznapi életéről mond történeteket, némi nosztalgiával a természethez közeli életforma iránt, sóvárogva a föld, a falu lelke után, idegenkedve a mesterkéltté vált "kövi emberektől". Kortársaival ellentétben Gárdonyi nem regionalista, nem egyetlen tájegységre figyel, hanem az ország különböző részein szerzett tapasztalatait összegzi a faluról, a parasztról. Bár tematikáját és módszerét kötik szálak az irányzathoz, naturalistának sem mondható, eszményítő realizmusa szebbé stílizálja a nyers való tényeit, átkölti a bántó, rút dolgokat. Híresek a szellemi néprajz körébe vágó megfigyeléseket rögzítő novellák (A barboncás); Tolsztojnak a méltóságteljes halálról szóló elbeszéléseivel szellemében rokon a Kevi Pál halála; a paraszti polgárosodás, értelmiségivé válás ellent- mondásainak modern problémakörével vet számot az ismert Tanácskérés; az iskoláztatás nemcsak felfelé lendíti a rátermett szegénygyerekeket, hanem el is idegeníti közösségétől. Életképek, rajzok sorozatának is fölfoghatjuk a ciklust, de nem az impresszionista rögzítés értelmében. Gárdonyinak filozófiája van, panteisztikus látomásban egybeolvadnak a létezők, pontosabban: a világot alkotó, átmenetileg szenvedésre ítélt létezők titokzatos módon benne vannak Istenben, s talán ez a hit a mélyebb forrása az elbeszélésfűzér idillikus szemléletének és nyelvi stílusa kiegyensúlyozott művészi harmoniájának.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
http://legeza.oszk.hu 




--------------------------------------------------------------------------------
 

http://mektukor.oszk.hu/03000/03082/index.phtml#